A szinte csak romák által lakott, a karcagi választókerülethez tartozó Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabőn vasárnap olyan eredmény született, amit még Fehéroroszországban is megirigyelnének: az ország egyik legszegényebb falujában a 875 szavazatból mindössze hetvenegy ment Fideszen kívüli politikai erőnek, abból is 48 a Jobbiknak.

Ottjártunkkor a lelkes lakosok egytől egyig azt mondták, hogy voksukkal a helyi fideszes polgármester tevékenységét köszönték meg, aki évek óta hatszáz főnek biztosít közmunkát a kétezer fős településen.

Országosan is elmondható azonban, hogy romák által sűrűn lakott településrészekhez tartozó szavazókörökben az országos átlagnál magasabb volt a Fideszre leadott szavazatok aránya. Egy Somogy megyei kis faluban például, a lényegében szintén csak romák lakta Pálmajorban valamennyi szavazó a Fideszre adta voksát.

Sikeres mozgósítás

Ami Szolnokot és környékét illeti, azért nem mindenhova jutott több száz fős közmunkaprogram vagy egyéb fejlesztés. Amikor néhány hónapja Szolnok romatelepein jártunk, az ottlakók még egyöntetűen szidták a kormánypárti városvezetést, köztük a roma önkormányzatot a Lungo Drom színeiben vezető Kozák Ferencet. Vasárnap azonban nagy fordulat állhatott be a romák véleményében: „Kivittük Szandaszőllőst és az Üteget, most hordjuk a Motor utat” – mondta Kozák fülünk hallatára valakinek telefonon.

Kozák Ferenc Szolnokon (2012-es felvétel)

MTI / Mészáros János

Az elnök személyesen intézte a város cigányok lakta településrészeinek mozgósítását, amely nem is volt eredménytelen: az érintett településrészeken tarolt a Fidesz. A helyosztókért folyó kiélezett verseny jelzi, például a Meggyes-telep szavazókörzetében – a Magyarországi Cigánypárt, a Szociáldemokraták és A Haza Nem Eladó párt végül egyaránt a szavazatok 0,004 százalékát tudták csak megkaparintani.

A kispártok máshol sem nagyon rúgtak labdába. A túlnyomórészt romák lakta, háromezres Tiszabura Fidesz-szimpatizáns roma polgármesterének apja például a Schmuck Andor-féle Szociáldemokraták színeiben indult, de a helyben elért 5 százalék nem sokat segített azon, hogy a "szocdemek" országosan akárcsak megközelítsék az 1 százalékot. A faluban egyébként 78 százalékkal szintén tarolt a Fidesz.

A Jobbik "mintavárosában" is győzött a Fidesz

A kormánypártra szavaztak a legtöbben Tiszavasvári romatelepein is. A városvezetést adó Jobbik a Kormányváltók mögé szorult a harmadik helyre. A Széles úti telepen megdöbbentő a szegénység és a kilátástalanság, a helyiek folyamatosan „ajánlatokkal” bombázták tudósítónkat. Végül próbaképp belementünk az alkuba. A politika helyi megbecsülését és a harmadik világbeli állapotokat jól jellemzi, hogy volt, aki akár egy fél kiló kenyér áráért is „bérszavazott” volna.

Az iskolai szegregációs peréről ismert nyíregyházi Huszár-telepen is a Fidesz győzött, a tisztán a telephez tartozó szavazókörben alacsony, 22 százalékos részvétel mellett kapott kétharmadnyi voksot a kormánypárt. A vegyesebb szavazókörben többen szavaztak, itt már a Jobbik is jócskán beerősített, de mindezt vélhetően a telep mellett lakó nem romák protestvoksai okozták.

Vona Gábor nem sok támogatót szerzett a jobbikos polgármester vezette Gyöngyöspatán –  legalábbis a romatelephez tartozó szavazókörben. A másik kettőben viszont döntetlen közeli eredmény, illetve Jobbik-győzelem született.

Vona Gábor Gyöngyöspatán 2011-ben.

Túry Gergely

Bár a gyöngyösi Duránda-telephez tartózó szavazókörben a helyieknek pártlogós mosóport osztogató Jobbik is jelentős támogatást kapott, az egyébként kiegyensúlyozott választókerületben itt is nagy vereséget mért Vonára a Fidesz jelöltje, aki szinte hajszálpontosan hozta az országos lista szavazati arányát (45,23 százalék).

Pécsett, a Györgytelepen is meg lett volna az országoshoz közeli Fidesz eredmény, ám a Lungo Drom által roma nemzetiséginek beregisztrált szavazók a szabályok szerint nem ikszelhettek pártlistákra. Egyéniben viszont behúzhatták a nemzetiségiek is, ennek megfelelően nagy fölénnyel nyert a kormánypárt aspiránsa.

Menet közben változott a hozzáállás

A romák nemzetiségi regisztrációja egyébként kalandos utat járt be a választásokig. A Fidesz által a kisebbségek parlamenti jelenlétének megoldásaként tálalt rendszer lénye, hogy az ide beregisztrálók pártlistára nem, helyette saját nemzetiségi listára szavazhatnak. Még nagyarányú regisztráció esetén is az összes nemzetiség egy, legfeljebb két-három mandátumot szerezhetett volna.

Valószínűleg ennek tudatában nem lelkesedett a legnagyobb számú hazai kisebbség hivatalos vezetője sem: január elején Farkas Flórián 24 ezer fő regisztrálását tűzte ki célul nyilatkozatai szerint. Ez elég lett volna egy megszerezhető mandátumhoz, később azonban egy, az RSK birtokába jutott fax tanúsága szerint ideiglenesen visszavonta a mozgósítást. Március végére végül közel 16 ezer főt regisztráltak roma nemzetiségi választóként, ami viszont kevés lett volna egy teljes jogú parlamenti bársonyszékhez. A Fidesz szövetségese ezért az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy lejelentkezteti a romákat a nemzetiségi listáról.

Farkas Flórián és Martonyi János sajtótájékoztatója januárban, a Külügyminisztérium és az ORÖ együttműködései megállapodásának aláírása után

MTI / Kovács Attila

Tiszaroffon például az utolsó héten mind a kétszáz, korábban beregisztrált roma szavazó leiratkozott. A roma listára érkezett 11 ezer szavazat végül tízezerrel lett kevesebb a szükségesnél, Farkas Félix Lungo Drom alelnök ezért csak ún. szószóló, szavazati joggal nem rendelkező tag lehet az új parlamentben. A szabályok szerint ehhez egyetlen voks is elég lett volna.

Leszerepelt az MCP

Saját várakozásait súlyosan alulteljesítette a roma pártok közül egyedül országos listát állítani képes Magyarországi Cigánypárt (MCP). Bár a kampányzáró rendezvényen Horváth Aladár szóvivő még a parlamentbe jutást vetítette előre, a miskolci központú szervezet egyetlen választókerületben sem tudta elérni még az 1 %-ot sem. Az MCP-nél jelenleg is keresik a magyarázatot a sokkoló eredményre, Horváth Aladár lemondott.

Amellett, hogy a Független Kisgazdapártnál azért jobban teljesítettek, Horváth Aladárék pocsék teljesítményét Farkas Flóriánnak, a Lungo Drom elnökének hétfői nyilatkozata némiképp megmagyarázza. A Fidesz színeiben sorrendben negyedszer mandátumot nyert Farkas szerint ugyanis a romák soha ennyien, közel háromszázezren járultak a szavazóurnákhoz vasárnap – alig leplezve, hogy ebben a Lungo Dromnak kulcsszerep jutott.

Bár aligha ment el ennyi roma szavazni (ez ugyanis 75 százalékos részvételt jelentene), a Roma Sajtóközpont tíz helyszínen szerzett tapasztalata és a feldolgozott adatok alapján a romák által sűrűn lakott településrészeken – sokszor a teljes lakosságét megközelítő részvétel mellett – messze a Fidesz volt a nyerő. Azt még Farkas legnagyobb ellenségei is elismerték, hogy a roma szervezetek közül a Lungo Dromnak van a legnagyobb mozgósító ereje, főleg választások idején.

(A szerzők a Roma Sajtóközpont munkatársai)