A Kúria hétfőn érdemi vizsgálat nélkül elutasította az országos listás mandátumok megállapításáról szóló NVB-határozat elleni második jogorvoslati kérelmet is, ez pedig azt jelenti, hogy további jogorvoslatnak már nincs helye. Ezzel az utolsó jogorvoslat is lezárult, az áprilisi választás eredménye pedig jogerőssé vált.

Az új Országgyűlés alakuló ülését május 6-ra, keddre hívta össze Áder János köztársasági elnök.

Az április 6-i választás egyéni választókerületi eredményei a jogorvoslatok lezárultával váltak jogerőssé, utolsóként múlt szerdán a budapesti 15-ös egyéni választókerület eredménye, ott az NVB és a Kúria is újraszámolta a szavazatok egy részét.

Az egyéni választókerületi eredmények jogerőssé válása után, múlt szerdán az NVB megállapította a választás országos listás eredményét.

Az NVB határozata ellen három napon belül lehetett jogorvoslatot benyújtani, a törvényes határidőn belül – szombat 16 óráig – két bírósági felülvizsgálati kérelem érkezett az NVB-határozat ellen a Kúriára.

Az egyiket – az Együtt-PM szövetségnek a győzteskompenzáció miatt benyújtott jogorvoslati kérelmét – még szombaton érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Kúria. A másik egy magánszemély bírósági felülvizsgálati kérelme volt, ezt hétfőn a Kúria ugyancsak érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel nem volt jogi képviselője, holott a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Az NVB országos listás eredményt megállapító határozata tehát jogerőre emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredménymegállapításhoz kapcsolódó valamennyi döntés jogerőssé vált, azaz kialakult a választás jogerős végeredménye.

A már lezárult választással, illetve az arra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban alkotmányjogi panasszal élhetnek azok, akik valamennyi jogorvoslati utat bejártak, ám ez a választás jogerős eredményét már nem érintheti.