Egy darabig ismét fellélegezhetnek a fizetni nem tudó devizahitelesek: egyelőre nem lakoltathatja ki őket a végrehajtó, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a moratóriumot meghatározatlan ideig fenntartó törvénymódosítást. A parlamentben a jelenlévő 177 képviselő mindegyike támogatta a törvényjavaslatot, csak a független Fodor Gábor szavazott ellene. Ez volt a második törvény, amit az új Országgyűlés elfogadott – az első helyre ugyanis egy, az Egyesült Államokkal kötött adóügyi egyezmény kihirdetése került

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be április 30-án, vagyis már a választások után, de még az új parlament megalakulása előtt. A törvény lényege, hogy határozatlan időre – „a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontig” – elhalasztja a bedőlt devizahitelek ügyében indult végrehajtások során a lakások kiürítését, vagyis az adósok kilakoltatását. A törvény visszamenőleges hatályú, vagyis a folyamatban lévő végrehajtásoknál is alkalmazni kell.

Kilakoltatás rendőri erővel

Stiller Ákos

A kormánypártok régóta ígérik egy átfogó, a devizahitelek problémáját széles körben megoldó törvény megalkotását, a legújabb ígéretek szerint ez idén nyáron születhet meg. Hivatalosan eddig az Alkotmánybíróság véleményére, illetve a Kúria döntésérre vártak. A legfőbb bírói fórum még tavaly decemberben hozott úgynevezett jogegységi döntést a devizahitel-szerződésekről, amelyben kimondta, hogy ezek önmagukban nem ütköznek jogszabályba, és a jó erkölcsbe sem. Ugyanakkor a Kúria egy kérdést függőben hagyott.

A jogegységi tanács elhalasztotta a döntést egy, az Európai Unió Bírósága előtt levő eljárás lezárásáig. Az úgynevezett Kásler-ügyben a luxemburgi testület lényegében visszadobta a labdát a magyar bíróságnak: nem mondta ki a devizahitel-szerződés érvénytelenségét, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Időközben az Alkotmánybíróság is értelmezte az alaptörvényt, és kimondta: a devizahitel önmagában nem alkotmányellenes, de bizonyos, szigorú feltételek mellett az államnak joga van beavatkozni a korábban megkötött magánjogi szerződésekbe.

Fészekrakó-klauzula

A törvénymódosítást első valódi munkanapján, a házszabálytól eltérve, egyetlen nap alatt tárgyalta meg és fogadta el az Országgyűlés. A házszabálytól eltéréshez négyötödös többség, vagyis az ellenzék támogatása is kellett. Ezt a kormánypártok megkapták, csak a független Fodor Gábor szavazott nemmel, a szintén független (DK-s) Molnár Csaba, Oláh Lajos és Vadai Ágnes pedig tartózkodott. A házszabálytól eltérés miatt a képviselőknek csak egy órájuk volt módosító indítványokat beadni, mégis többen megtették.

A fideszes Csöbör Katalin javaslata egy egészen speciális kivételt illeszt a törvénybe: nem lesz érvényes a moratórium, ha a lakást az állam, egy önkormányzat, vagy ezek tulajdonában álló cég veszi meg, és kötelezettsége vállal a felújításra, illetve arra, hogy pályázat útján bérbe adja valakinek, aki a településen vállal munkát. A képviselő szerint ennek „alkotmányosan igazolható indoka”, hogy a települések alapvető érdeke az, hogy „munkát végző, а közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek а közösségek.” Magyarra lefordítva: ha az önkormányzat - például a miskolci - meg akar szabadulni egy devizahites családtól, bizonyos feltételek megveszi a lakásukat, és ki is lakoltathatja őket.

Az MSZP-s Harangozó Tamás Attila és Lukács Zoltán azzal szerették volna kiegészíteni a törvényt, hogy a végleges rendezést ígérő törvényt az Országgyűlésnek idén szeptember 30-ig meg kell alkotnia. A Jobbik képviselői, Sneider Tamás és Z. Kárpát Dániel a forinthitelesekre is kiterjesztették volna a moratóriumot. Az LMP-s Schiffer András pedig azt javasolja, hogy ne csak a kilakoltatást függesszék fel, hanem egyáltalán ne lehessen végrehajtási záradékkal ellátni a devizahitel-szerződéseket. Az ellenzéki módosító indítványokat a törvényalkotási bizottság nem támogatta.