Az Internetes tartalomszolgáltató felelősek az oldalán megjelenő, nem moderált kommentek tartalmáért – mondta ki kedden meghozott határozatában az Alkotmánybíróság (Ab), amely elutasította a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE)alkotmányjogi panaszát.

Magyarországon a bíróságok az utóbbi években viszonylag sokszor foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a tartalomszolgáltatók felelősek-e az oldalukon megjelent kommentekért. Ennek legismertebb esete az volt, amikor a Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt szállító autó balesete után a delmagyar.hu-n egy kommentelő a politikus halálát kívánta. Lázár beperelte a portált, a bíróság pedig félmilliós kártérítést ítélt meg neki.

Az Ab kedden nem ezzel az esettel foglalkozott, hanem a 2010 óta zajló úgynevezett Experient-üggyel. Az Experiment Ltd. nevű cég azért perelte be az MTE-t és az Indexet, mert a civil szervezet blogján, illetve a Tékozló Homár című szerkesztőségi blogon megjelentek olyan kommentek, amelyek keresetlen szavakkal bírálták az ingatlanközvetítő oldalt működtető cég tevékenységét. A bíróság igazat adott az Experimentnek, megállapította, hogy megsértették a személyhez fűződő jogait, de egyebekben nem marasztalta az alpereseket, csak ötezer forint perköltséget kellett fizetniük.

Csak Stumpf István gondolt mást a kommentekről

MTI / Szigetváry Zsolt

A fellebbezés majd a felülvizsgálati kérelem után az ügy a Kúriára került, amely szintén hatályban tartotta a korábbi ítéletet, mert úgy találta, a személyhez fűződő jogok megsértése objektív ténykérdés: akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az alanyi jogon kérheti a jogsértés megállapítását. Az MTE a Kúria döntését támadta meg az Ab előtt, de itt sem járt sikerrel, az alkotmányjogi panaszt elutasították, vagyis az alkotmánybírák többségi is úgy gondolja, hogy a tartalomszolgáltatók igenis felelősek a kommentek tartalmáért.

A Bragyova András alkotmánybíró által előkészített határozat a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságának tükrében vizsgálta a kérdést- pedig egy civil szervezet szakmai blogjáról van szó –, az indoklás szerint ugyanis a komment nem magánközlés, hanem nyilvános véleménynyilvánítás. Márpedig a véleménynyilvánítás korlátozható, ha más alapjogokat kell megvédeni, például a személyhez fűződő jogokat. Ilyen korlátozás az is, hogy az internetes oldal működtetője felellős az azon közzétett, szerkesztetlen tartalomért.

A határozat mellett a jövőben nagy jelentősége lehet annak a párhuzamos indoklásnak, amit Paczolay Péter, az Ab elnöke írt, hiszen valószínűleg sokan fognak hivatkozni rá más, hasonló esetekben. Paczolay szerint meg kell különböztetni azokat az eseteket, amikor a kommentelő beazonosítható (például mert saját Facebook-profilját használja a hozzászóláshoz – a szerk.), hiszen ilyenkor egyértelműen övé a felelősség. Az anonim kommentelők esetébe a tartalomszolgáltatót terheli a felelősség, de ez nem minden esetben egyforma, és a szankcióknak is különbözőeknek kell lenniük.

Úgynevezett objektív jogkövetkezményeket Paczolay szerint mindenképpen lehet és kell alkalmazni a jogsértő hozzászólások miatt: ilyenek a jogsértés megállapítása, eltiltás a további jogsértéstől, illetve a nyilvános elégtétel (magyarul odaírják a törölt komment helyére, hogy jogsértő volt, ezért eltávolították, esetleg elnézést is kérnek). Úgynevezett szubjektív jogkövetkezményt, sérelemdíjat vagy kártérítést csak akkor lehet megítélni, ha a jogsértés felróható a tartalomszolgáltatónak, például azért, mert hiába szólnak neki, nem távolítja el a jogsértő hozzászólást.

Az alkotmánybírák közül egyedül Stumpf István írt úgynevezett különvéleményt. Szerinte, ha az a cél, hogy eltűnjenek a jogsértő hozzászólások, akkor a legenyhébb korlátozás egy úgynevezett értesítési-eltávolítási („notice and take down”) eljárás lenne. Stumpf szerint emellett az lehetne helyes megoldás, ha korlátlan polgári jogi felelősség helyett az internetes oldalak üzemeltetőire csak akkor hárulna ilyen teher, ha a jogsértő komment szerzője nem lenne azonosítható, vagy az oldal fenntartója nem kívánná azonosítani.