"Ahogyan Németországban, úgy Magyarországon is csődöt mondtak a titkosszolgálatok. Szándékosság volt ez, vagy hanyagság? Ezt a kérdést tovább kell vizsgálni" – mondta Balog Zoltán a német hírportálnak, amely Romagyilkosságok Magyarországon - Megemlékezés helyett gyűlölet címmel közölt összeállítást.

A cikkben hangsúlyozták, hogy  a gyilkosságsorozat után öt évvel "gyakorlatilag nincs nyilvános megemlékezés", és az akkori szocialista-liberális kormány képviselői közül mostanáig senki nem kért bocsánatot a túlélő áldozatoktól a hatóságok hibáiért.

Ugyanakkor Balog Zoltán református lelkészként augusztus 3-án minden évben istentiszteletet tart, amelyre meghívja a túlélőket és az áldozatok családtagjait, akik ugyancsak a miniszter kezdeményezésére kapnak humanitárius segélyt a kormánytól – tették hozzá a Spiegel Online csütörtökön közölt írásában, megjegyezve, hogy a pénzügyi támogatásra nagy szükség van, mert az érintettek többsége mélyszegénységben él.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az idén márciusban közölte, hogy a kormány a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslata alapján hetvenmillió forinttal járul hozzá a romagyilkosságok áldozatainak megsegítéséhez.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a 2008–2009-es romagyilkosságok közvetlenül vagy közvetve érintett áldozatai csak a 2010-es kormányváltás után kaptak állami támogatást, és Balog Zoltán még 2010-ben, az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkáraként 8,5 millió forintot juttatott az áldozatok családjainak, és ebből egyebek mellett felújítottak négy lakóházat a Phralipe Független Cigány Szervezet segítségével.

Az NSU 2000 és 2007 között legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el.

Az NSU ügye megmutatta, hogy a német hatóságok súlyos kudarcot vallottak a neonáci gyűlöletcselekmények feltárásában, és megmutatta azt is, hogy az országban jóval kiterjedtebb a militáns szélsőjobboldali szubkultúra, mint ahogy a szakértők addig gondolták.