szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Komoly nemzetközi tiltakozást indított el a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő szervezetek vegzálásával, működésük korlátozásával a magyar kormány. A donorországok, főként Norvégia után az Európai Parlament elnöke épp úgy megszólalt, mint Bill Clinton volt és Barack Obama jelenlegi amerikai elnök. Orbánt Putyinnal, Magyarországot a kormánynak köszönhetően Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal emlegeti egy lapon. Összeszedtük, ki mindenki szólalt meg az ügyben.

Kedden Barack Obama amerikai elnök is felszólalt a magyar civilek védelmében a Clinton Globális Kezdeményezés (Clinton Global Initiative) éves rendezvényén. Obama arról beszélt, hogy a világ több részén felforgatásnak tartják a jogos elégedetlenséget, és könyörtelenül megleckéztetik a civileket. Az elnök Azerbajdzsán, Venezuela, Kína és Oroszország mellett külön kiemelte Magyarországot is, mint olyan helyet, ahol nehéz helyzetben vannak a civilek, mint mondta: "Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat".

Bár Szijjártó Péter, az újonnan kinevezett külügyminiszter szerint az amerikai elnök "magyar civil társadalom kormányzati korlátozására vonatkozó megjegyzéseinek nincsen ténybeli alapja", mert "a magyar nép egy szabadságszerető nép", az orosz modellt követő, putyinizálódó Magyarország már szinte közhelynek számít a nyugat-európai vezető lapokban és a vezető politikusok megszólalásaiban is.

A magyar szabadságszerető nép
©

A civilekkel kapcsolatos magyar hatósági fellépés az egyébként konzervatív és az Orbán-kormányt általában a védelmébe vevő Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint is a putyini Oroszország módszereire emlékeztetnek, a brit The Economist pedig két hete megjelent számában rögtön két cikkben is azt boncolgatta, hogy az olyan Putyinhoz hasonló vezetők, "önkényurak", mint Orbán Viktor, miért a civil társadalmat veszik tűz alá.

"Szellemi vaskupola" és "elfogadhatatlan lépés"

Vidar Helgesen, Norvégia európai uniós ügyekkel foglalkozó minisztere már augusztus végén egy, a Financial Timesnak küldött olvasói levélben arról írt, hogy Orbán Viktor "szellemi vaskupolával" védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, aminek érdekében illiberális államot szeretne létrehozni. A miniszter hozzátette, hogy Magyarország megsérti a norvég alapokról szóló megállapodást, amelynek legnagyobb haszonélvezője egyébként maga a kormány. A civil szervezetek támogatását folytatják ugyan, de a kormányzati apparátus által osztott pénzek folyósítását felfüggesztették.

Vidar Helgesen
©

Helgesen arra biztatta az EU-t, hogy alkalmazzanak szankciókat Magyarország ellen, az Ökotársnál tartott házkutatás után pedig egy még erősebb hangú közleményt adott ki. "A magyar hatóságok a szeptember 8-i rendőri razziával megmutatták, hogy folytatódik a civil társadalom zaklatása, és nem szándékoznak tiszteletben tartani az ország által aláírt egyezményeket" – írta Helgesen, aki szerint ez a lépés teljesen elfogadhatatlan, és azt mutatja, hogy a magyar kormány véget akar vetni a tevékenységükkel szemben kritikus szervezeteknek. Helgeseb hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a magyar kormány aláássa a demokrácia és a jó kormányzás közös európai értékeit.

"A magyar kormány már a magánszférába is benyomul, és eltiporja az alapvető jogokat"

Martin Schulz, az Európai Parlament jelenlegi elnöke, a szocialista képviselőcsoport korábbi vezetőjeként rendszeresen bírálta Orbán Viktort és a kormányt, és bár EP-elnökként finomabban szokott fogalmazni, ezúttal nem hagyta szó nélkül a civilek vegzálását. "A civil szervezeteknél tartott razziák második köre Magyarországon rendkívül aggasztó. Az ellenvélemények tesznek vibrálóvá egy társadalmat, de ez a fellépés az ellenkező irányba megy" – írta Schulz a Twitter-oldalára.

Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció belga vezetője Strasbourgban egy meghallgatást is szervezett a demokrácia és a jogállam magyarországi helyzetével kapcsolatban, ezen is a civil szervezetek vegzálásáról volt szó. A meghallgatás végén Verhofstadt kijelentette: a magyar kormány immár nemcsak a nyilvánosságot uralja, hanem a magánszférába is benyomul, és eltiporja az alapvető jogokat.

A civilekkel kapcsolatos nemzetközi reakció egyik színfoltja volt a 25 horvátországi civil szervezetet tömörítő Crosol szövetség nyílt levele, amelyben Navracsics Tibor kulturális, oktatási és ifjúsági EU-biztossá való kinevezése, valamint a civileknél tartott házkutatások ellen tiltakoztak. A horvát civilek ráadásul annyira feháborodtak a magyarországi helyzeten, hogy tüntetést is szerveztek Navracsics ellen a zágrábi magyar nagykövetséghez a magyar civilek zaklatása elleni tiltakozásul.

Orbán "csak örökre a hatalomban akar maradni"

Az Egyesült Államok egyébként nem Obama keddi nyilatkozatával tette egyértelművé, hogy elítéli a civilek elleni fellépéseket: az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsában már többször is felvetették, hogy tárgyalják meg Magyarország és a Norvég Civil Alap kérdését, mert úgy látják, hogy a kormány a bírálóit szeretné elhallgattatni a hatósági razziákkal, ez pedig összeegyeztethetetlen az EBESZ alapelveivel. "Úgy tűnik, hogy ezek a razziák a bíráló hangok elfojtására és a civil társadalom szabad mozgásterének korlátozására irányulnak. Az Egyesült Államok ismét emlékezteti Magyarországot az EBESZ keretében vállalt, az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, a demokráciát és a jogállamiságot illető kötelezettségeire" – közölte az USA képviselője.

Orbán és Obama még 2012-ben
©

Bill Clinton volt amerikai elnök nem közvetlenül a civilek zaklatására reagált ugyan, amikor múlt héten egy beszélgetős show-ban Orbán Viktorról beszélt, de keményen odamondott a magyar miniszterelnöknek. Clinton azt fejtegette, hogy milyen hatalmi berendezkedések lehetségesek, a tekintélyelvű kapitalizmusnál pedig Oroszország és Kína mellett megemlítette Orbánt is, mint akinek tetszik ez a fajta berendezkedés. Ugyanakkor szerinte ez is arról szól, ha valaki "örökre a hatalomban akar maradni és pénzt akar keresni".

És aki csendben maradt: "nem tehetünk állásfoglalást"

Bár Martin Schulz szocialista EP-elnök a fentebb is idézett Twitter-bejegyzésében elítélte el a magyar kormány fellépését, az Európai Bizottság mindeddig szótlan maradt a civilek elleni támadásokkal kapcsolatban, ami azzal is összefügg, hogy a régi bizottság már nem működik, az új pedig még nem állt fel.

Cezary Lewanowicz bizottsági szóvivő mindössze annyit közölt az ügyben, hogy az EB "ebben a konkrét ügyben nem tehet konkrét állásfoglalást", mert a kérdéses civil szervezeteket nem uniós, hanem norvég pénzekből finanszírozzák. Az viszont valószínűsíthető, hogy Navracsics oktatási, kulturális és állampolgári ügyekért felelős biztosjelöltként kemény kérdésekre számíthat az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ab: közéleti vitában szabad vírusnak nevezni az ellenfelet

Ab: közéleti vitában szabad vírusnak nevezni az ellenfelet

Adatok és merevlemezek tűntek el a Vári Attila vezette cégnél a pécsi önkormányzat szerint

Adatok és merevlemezek tűntek el a Vári Attila vezette cégnél a pécsi önkormányzat szerint

Lakner Zoltán: Az aranykor elmarad

Lakner Zoltán: Az aranykor elmarad

"Az Y és a Z generáció erre nagyon fogékony" - De mi az az insurtech?

"Az Y és a Z generáció erre nagyon fogékony" - De mi az az insurtech?

Közelebb jött a járvány: hat koronavírusos fertőzött Észak-Olaszországban

Közelebb jött a járvány: hat koronavírusos fertőzött Észak-Olaszországban

Karácsony már tudhatja, mi kerül a Biodómon 63 milliárd forintba

Karácsony már tudhatja, mi kerül a Biodómon 63 milliárd forintba