szerző:
Kósa András
Tetszett a cikk?

Lázár János hozta lehetetlen helyzetbe Brüsszelben Navracsics Tibort, ennek köszönhető, hogy a magyar jelölt végül is senki által nem várt, nem túl jelentősnek mondható biztosi posztot kaphat (ha egyáltalán megválasztják) – még ilyen és ehhez hasonló összeesküvés-elméletek is keringenek diplomáciai körökben. Azt ugyanis mindenki nehezen fogja fel, miért kezdett a kormány ámokfutásba a jelölés előtt. Van, aki szerint ugyanakkor Orbán Viktor éppen a kulturális és állampolgársági portfóliót akarta „magának”. Az biztos, hogy a lemondott külügyminiszterre izzasztó meghallgatás vár az Európai Parlamentben.

A legszürreálisabb verzióban a hvg.hu-nak többen is Lázár ármánykodásával magyarázták, hogy végül miért kapta Navracsics Tibor a Juncker-féle bizottságban az oktatási, kulturális és állampolgársági ügyeket. Eszerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy nappal a területek kiosztása előtt rendőröket szabadíttatott a Norvég Civil Alapot kezelő szervezetekre, hogy ezzel szándékosan alátegyen Navracsicsnak, akinek az előzetes hírek szerint befolyásos portfólió „nézett ki”.

Az okoskodás szerint Lázár jól látta, hogy Navracsics egy jelentősebb brüsszeli portfólió élén komoly nemzetközi elismertségre tehet szert, befolyásos támogatókat szerezhet, ami akár a Fideszen belül is erősítheti pozícióját. Emellett busás biztosi fizetéssel a zsebében már nem is függ majd annyira Orbántól, ami akár arra is feljogosíthatja, hogy komoly eséllyel szóljon bele egy esetleges utódlási harcba. A forgatókönyv annyira abszurd, hogy nem is vennénk komolyan, a közgondolkozást viszont jelzi, hogy két, egymástól független diplomáciai forrásból is ugyanezt hallottuk. Egy ilyen gondolatkísérletet még egy dolog magyarázhat: mégpedig az, hogy az összes beszélgetőpartnerünk váratlan végkifejletnek tekinti azt, ami Navracsicsnak jutott osztályrészül, továbbá a magyar kormány viselkedését sem tudták lekövetni, hogy végül milyen uniós bizottsági portfólióra hajtott rá.

Orbán Viktor és Navracsics Tibor a Parlamentben - egyre gyakoribb bírálat
©

Mindenkit meglepetésként ért, hogy a magyar biztos végül a nem túl fajsúlyosnak számító oktatási, kulturális és állampolgársági ügyekért lehet felelős, már ha átmegy a bizottsági meghallgatáson, és az Európai Parlament megszavazza a Juncker-bizottságot. Korábban Navracsics Tibor több fórumon is világossá tette, hogy ő személyesen a bővítési ügyeket vinné, mert ez áll hozzá a legközelebb, ennek azonban eleve kevés esélye volt, az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a bővítésben közvetlenül érdekelt országok (Magyarország a nyugat-balkáni államok miatt ilyen) nem kaphatják meg ezt a portfóliót.

A döntés előtt komoly találgatás zajlott a médiában: szóba került a nemzetközi fejlesztés, és amikor (négy nappal azelőtt, hogy Juncker nyilvánosan is megnevezte volna, ki, melyik posztot kapja) a magyar jelölt személyesen találkozott a Bizottság új elnökével, a Népszabadság azt írta, Navracsics Tibor „minden korábbi feltételezésnél komolyabb tárcát kap”. A döntés előtt egy nappal konkrétan megjelent: ez a nemzetközi fejlesztési portfólió lesz, a Reuters pedig a vámügyi biztosi pozíciót említette meg Navracsiccsal összefüggésben. (Ezekben több a beleszólása az EU-nak a nemzeti jogalkotásra nézve, míg az oktatási, kulturális és állampolgársági ügyek esetében gyakorlatilag nulla.)

Az utolsó pillanatban

Abban bizottsági és diplomáciai forrásaink is megegyeztek, hogy Juncker az utolsó 24 órában sakkozta ki végül a teljes listát, és ekkor döntött Navracsics Tibor sorsáról is. Ezt támasztja alá az is, hogy a szerdai (szeptember 10.) kihirdetés előtt két nappal a budapesti olasz nagykövetség munkaebéden látta vendégül az uniós tagállamok nagyköveteit, ahol a magyar kormányt Navracsics Tibor képviselte. Ezen több forrásunk szerint a leköszönő külügyminiszter két fontosabb kijelentést tett: egyrészt megismételte, hogy számára a bővítés lenne a legrokonszenvesebb poszt, másrészt elismerte (és emiatt csalódottságát fejezte ki), hogy még mindig nem tudja, végül mit kap majd.

Ugyanezen a napon, tehát szeptember 8-án, hétfőn rohanta le a rendőrség az Ökotárs Alapítvány irodáját, még aznap nemzetközi botrányt okozva, ráadásul az alapítvány vezetőjét, Móra Veronikát beültették egy rendőrautóba, és elvitték, amit a média – tévesen – sokáig előállításként, letartóztatásként kezelt. Csak estére derült ki, hogy Móra Veronikát hazavitték a lakására, hogy ott saját laptopját is lefoglalhassák tőle. „Ez annyira irracionális, hogy egyszerűen érthetetlen, miért volt rá szükség. Az alapítvány eddig teljesen együttműködő volt, ráadásul az egész ügy már eddig is nemzetközi figyelem előtt zajlott, mindenki biztos lehetett benne, hogy ebből botrány lesz, a magyar hatóságok mégis meglépték, ráadásul ennyire rossz időzítéssel. Nem csodálkozom, ha összeesküvés-elméletek keringenek az egész kapcsán” – mondta egy diplomáciai forrásunk, konkrétan arra célozva, hogy Lázár – aki korábban a honvédelmi- és rendészeti bizottság elnöke volt – intéztette ezt el a rendőri vezetőkkel.

Miért vezényelték az érthetetlenül túlzó rendőri akciót?
©

Egy forrásunk szerint ugyanakkor még ebben a helyzetben is lehetőség lett volna egy befolyásos portfólió elnyerésére, Juncker ugyanis tényleg komolyan gondolta, hogy az „új” tagállamoknak az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet szán az uniós intézmények működtetésében. Információink szerint első körben a költségvetésért és emberi erőforrásokét felelős biztosi posztot ajánlotta fel az EB elnöke Orbán Viktornak. De a magyar kormányfő addig hezitált, amíg végül Juncker is elunta a várakozást, és a posztra egyébként keményen hajtó bolgároknak adta a költségvetést, nekünk maradt az oktatás, a kultúra és az állampolgárság. A diplomata szerint ugyanakkor nem értik Orbán Viktor logikáját azok, akik szerint ez kudarc a kormány számára. „A magyar kormányfő egyszerűen mindent csakis belpolitikai szemszögből hajlandó figyelembe venni. Így nézve pedig az állampolgársági ügyek kifejezetten értékesnek számíthatnak, hiszen ez fontos témája volt eddig is a kormánynak, csak ez számított, nem az, hogy Navracsics Tibornak mi lenne jó vagy kevésbé jó” – mondta forrásunk.

Ezt a verziót gyengíti ugyanakkor, hogy a jelölést megelőzően magyar kormányzati források is arról beszéltek a hvg.hu-nak: a „gyenge és passzív” Andor László után ők abban bíznak, hogy az itthon kétharmados, az Európai Néppártban is komoly frakcióval bíró Fidesznek lesz akkora lobbiereje, hogy egy befolyásos területet szerezzen Magyarországnak, Orbán Viktornak pedig kifejezetten az a célja, hogy egy tekintélyes magyar biztos, egy erős „tárca” élén képviselje a Bizottságban a magyar kormány céljait. (Még, ha hivatalosan egyik biztos sem lobbizhat országáért.)

Megizzasztva

A portfóliók előzetes kiosztása persze csak a történet első része, a Juncker-bizottság csak akkor állhat fel, ha az Európai Parlament is áldását adja rá, miután egyenként meghallgatták a jelölteket. Hogy ez nem lesz egyszerű a magyar jelölt számára, az több okból is nagyon valószínű. Navracsics Tibor kemény kérdésekre számíthat a szociáldemokraták, az Egységes Európai Baloldal, a zöldek és a liberálisok frakciójától is, a magyar demokrácia állapotáról, a sajtószabadságról, a civilek helyzetéről és Orbán Viktor „illiberális” álmairól, amiket igazságügyi miniszterként asszisztált végig messzemenő lojalitással.

Ennek előjátéka már lezajlott egyébként múlt héten, amikor a liberális frakció közmeghallgatást tartott Magyarországról. Ezen Mong Attila, lapunk korábbi rendszeres publicistája, az Átlátszó.hu munkatársa arról beszélt, bár az alkotmánytól kezdve a médiatörvényig egy sor vitatott jogszabályt egyéni képviselői indítványként nyújtott be a Fidesz, így Navracsics Tibornak formálisan nem volt köze hozzájuk, igazságügyi miniszterként soha nem is bírálta sem a gyakorlatot, sem a jogszabályok tartalmát.

Juncker - komolyan gondolja
©

Navracsics Tibor szempontjából a legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a parlament nem fogadja el a jelölését. Ezt több tényező is valószínűvé teheti: egyrészt a már említett botrányok és az Orbán-kormány elszigetelődése, valamint az, hogy szinte minden Bizottság esetében előfordult, hogy a parlament kipöckölt a sakktábláról egy-egy jelöltet, ha másért nem, hát azért, hogy saját jelentőségét demonstrálja. Mivel a Juncker-bizottság felállítása már eleve hatásköri viták kereszttüzében zajlott, nem valószínű, hogy ez mára nyomtalanul eltűnt volna. (Juncker jelölését a parlament szavazta meg, legyűrve azt az elképzelést, hogy a közvetlen választás ellenére az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács végül más közös jelöltet terjesszen az EP elé.)

2004-ben Rocco Buttiglione és Kovács László már távozott „véres fejjel” a meghallgatásról, a nőgyűlölő kifejezéseket használó olasz jelöltet végül vissza is kellett vonni, Kovács László egy nagyon kínos meghallhatás után új posztot kapott, és végül adóügyi biztos lett. 2009-ben a bolgár Rumiana Jelevát zavaros üzleti ügyei miatt halmozták el kínos kérdésekkel, ebben az esetben is a jelölés visszavonása volt a megoldás. Ha végül Navracsics Tibor erre a sorsra jut, akkor európai parlamenti információink szerint a fideszes EP-képviselő, Járóka Lívia lehet az új magyar jelölt, ő ugyanis minden szempontból megfelel a politikai elvárásoknak: nő, roma, és elmondhatja magáról, hogy kevés köze volt a Magyarországon zajló folyamatokhoz. Járóka Lívián kívül még Pálinkás József volt oktatási miniszter, MTA-elnök is szóba kerülhet, őt már korábban is emlegették lehetséges jelöltként.

A magyar biztos „esélyei” mellett szól ugyanakkor, hogy egybehangzó vélemények szerint „vannak a magyar jelölésnél kínosabbak is”, elsősorban az energetikai biztosnak jelölt Miguel Arias Canete, akinek komoly olajérdekeltségekkel a háta mögött kellene a megújuló energiaforrások ügyét felkarolni, a brit Jonathan Hill, akinek azt róják fel, hogy pénzügyi biztos-jelöltként túlontúl is közel van a brit bankrendszerhez, vagy esetleg Alenka Baertusek, aki szlovén kormányfőként önmagát jelölte. Két-három jelöltnél pedig szinte biztosan nem kaszálnak majd el többet, az már Junckernek magának is nagyon kínos lenne – márpedig mégis csak a parlament saját, szavazással támogatott elnökjelöltjéről van szó.

Persze komoly valószínűsége lehet annak is, amit a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, Jávor Benedek írt legutóbbi blogbejegyzésében. Szerinte az EP folyosóin arról suttognak, Martin Schulz, a szocedmek vezetője, Giovannie Pitella az Európai Szocialisták Pártja frakcióvezetője, valamint maga Juncker, és a néppárti képviselőcsoport élén álló Manfred Weber már rég megegyeztek a háttérben, hogy nem kaszálják el egymás kínos jelöltjeit – mivel tudják, hogy mindkét oldalnak van miért (illetve: kiért) pironkodnia. Jávor Benedek szerint mindkét oldal tudja, hogy ha a másik valakit elkaszál, azonnali reakcióra számíthat, igaz, a szocialistáknál még így is sokan vannak, akik a francia Pierre Moscovici beáldozása árán is (ő francia pénzügyminiszter volt, és az ország gazdasági vergődését látva sokan fogják a fejüket attól, hogy gazdasági és pénzügyi biztos legyen) hajlandóak lennének Navracsics és/vagy Canete megbuktatására. Igaz, a magyar EP-képviselő is úgy látja, a két oldal vezetői tisztában vannak azzal, ezek a „leggyengébb láncszemek” a rendszerben, így előre igyekeznek kiküszöbölni a „rizikót”, emiatt a magyar és a spanyol biztost is október 1-jén este hat és kilenc között hallgatják meg, tehát egy „nem túl médiabarát” időpontban, másnap reggel ráadásul Moscovici jön, így a szocialisták biztosak lehetnek az azonnali revánsban.

Ha netán mégis vissza kéne hívni Navracsics Tibort, az Orbán Viktor számára is komoly fejtörést jelenthetne, hiszen a külügyminiszter már lemondott posztjáról, így valami újat kellene találni. Igaz, Orbán Viktor a szeptember eleji nagyköveti értekezleten arról beszélt, Navracsics Tiborra ott van szükség, ahol komoly rendszereket kell átalakítani, márpedig, mint megírtuk, információink szerint a kormányfő alig várja, hogy az október 12-i helyhatósági választásokat követően nekiugorhasson ezeknek az akár népszerűségvesztést is hozó komoly változtatásoknak – így bizonyára könnyen találna megfelelő pozíciót egykori helyettesének is.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Eddig háromezer halottat követelt New Yorkban a koronavírus-járvány

Eddig háromezer halottat követelt New Yorkban a koronavírus-járvány

Mother-flaneuse találatai

Mother-flaneuse találatai

Csináltak egy erőpróbát a Samsung Galaxy Note20+-on, elég jól sikerült

Csináltak egy erőpróbát a Samsung Galaxy Note20+-on, elég jól sikerült