Egy éves késéssel, de még az idén elkezdődhet a szegedi stadion építése. Miután a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tavaly nyáron elfogadta a Szeged-Csanádi egyházmegye tulajdonában lévő Szeged 2011 Kft. terveit, első ütemben 695 millió forintot jóvá is hagyott a megvalósításra. Mint ismeretes, az MLSZ az utánpótlás, valamint a labdarúgás körüli infrasrtuktúra fejlesztésére nyújthat támogatást a társasági adóból befolyó felajánlások terhére.

Szegeden eredetileg az önkormányzati területen működő SZEOL pályán kezdődött volna az építkezés. A Botka László szocialista polgármester által vezetett  város már ki is írta az egyházmegyére szabott pályázatot, de az végül más helyszínt keresett, ahol más sportágak érdekeit nem kell figyelembe vennie: egy történetesen – nagyobb részben – saját tulajdonában levő területet. Az egyházi stadion építését időközben kiemelt beruházássá nyilvánították, így gyakorlatilag szinte minden adminisztratív akadály elhárult a munka megkezdése elől: a soron következő novemberi közgyűlésen már csak a város rendezési tervének módosítását kell megszavaznia az időközben baloldali többségűvé váló képviselő-testületnek.

Mint megtudtuk, a baloldali többség nem száll szembe a stadion megépítésével: Botka László szerint a városnak egy fillérjébe sem kerül a stadion, így nincs is miért gátolni a majd 2,5 milliárdos beruházást.

Családközpont helyett stadion

Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád megyéspüspöke nem érti, miért vált ki időről időre megrökönyödést, ha az egyházmegye futballklubot működtet, és annak reményében, hogy a Szeged 2011 felkerülhet az NB1-be, stadiont is épít. „Való igaz, amikor a Csongrád megyei közgyűlés az egykori Napfény Kemping területétnek tulajdonjogát átruházta az egyházmegyére, fel sem merült bennem, hogy itt valaha stadion lesz. Eredetileg egy családi és ifjúsági kulturális-szabadidőközpontot szerettünk volna létrehozni, de az egyházmegyének arra nem sok reménye volt, hogy saját forrásból ezt megépítse" - jegyezte meg.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök az egyházmegye tótkomlósi Mária-emlékhelyének avatásán 2014 szeptemberében

MTI / Rosta Tibor

„Amikor az építkezés eredetileg tervezett helyszínével kapcsolatban kiderült, hogy több sportág munkáját is akadályozná a pálya felépítése, eszünkbe jutott ez a terület.” A püspök szerint, ahogy ezt már több interjúban is elmondta, a futball az ifjúság nevelésének, a közösség építésének nagyon jó eszköze, a sportnak kitüntetett szerepe van a személyiség alakításában is – így az egyháznak ebben szerinte mindenképpen van feladata. „Az, hogy a magyarországi futballklubok működése többnyire átláthatatlan és zavaros, és nem kifejezetten karitatív, arra csak azt tudom mondani, hogy a Szeged 2011 ebben kivétel. Mi minta vagyunk az átláthatóság tekintetében, csakúgy, mint a gyulai Grosics Akadémia, amelyet teljesen önállóan hoztunk létre.”

A beruházás anyagi részleteiről a püspök nem tudott nyilatkozni, mint mondta, az ilyen ügyekben ő nem vesz részt. Korábbi megkeresésünkre Emődi Sándor, az egyházmegye vagyonkezelője a sajtóreferenshez irányított, aki viszont arról tájékoztatott, hogy a stadion ügyében csak Kiss-Rigó László nyilatkozhat, így a megoldáshoz nem jutottunk közelebb. Tehát azt nem tudjuk, mennyibe kerültek a tervek, amelyeket az új helyszín miatt módosítani is kellett, ahogy azt sem, mekkora lehet a beruházás végösszege, s milyen cég építi fel a szegedi stadiont.

Garancsi tanácsokat ad az egyházmegyének

Mint felfigyeltünk rá, Orbán Viktor futballügyi tanácsadója, a Videoton tulajdonosa, Garancsi István a Szeged-Csanádi egyházmegye gazdasági tanácsának tagja. Bár az egyházmegye honlapjáról az adat lekerült azután, hogy a vállalkozóval kapcsolatos kérdéseinket írásban eljuttattuk Kiss-Rigó Lászlóhoz, a püspök nem cáfolta Garancsinak az egyházmegye gazdasági életében betöltött szerepét. Ellenben csak annyit közölt, hogy a vállalkozót még 2006-os püspöki kinevezése előtt, Esztergomban ismerte meg (akkoriban Garancsi az ottani takarékszövetkezet igazgatótanácsának is tagja volt), még mielőtt az megvásárolta volna a Videotont. S minthogy megbízható, jó gazdasági szakembernek tartja, aki becsületes, normális, hívő ember, már 8 évvel ezelőtt felkérte a posztra.

Az egyházi törvény szerint a gazdasági tanácsnak nem csupán egyházi szakemberek lehetnek a tagjai, a legalább háromtagú testületbe egy világi is beválasztható, így Garancsi részvétele nem mondható rendkívülinek. Arra a kérdésre, hogy Garancsi István cége építi-e fel a szegedi stadiont, a megyéspüspöktől azt a választ kaptuk, hogy „ha van magyarországi építőipari cége, akkor akár…”

Mint ismeretes, Garancsi István szeptember 3-án bejegyzett cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. megvásárolta a Wing Zrt.-től a Market Építő Zrt.-ben meglévő 51 százalékos részesedését.  Márpedig ez utóbbi cég építette fel az FTC új stadionját, a Groupama Arénát. A Market Zrt. tavaly közel 39 milliárd forintos árbevétel mellett 740 millió forintos üzemi eredményt ért el, írta meg nemrégiben a napi.hu. A lap 100 leggazdagabb című kiadványában Garancsi egyébként a 48. helyre került, vagyonát 13, 7 milliárd forintra becsülik. A Market Építő Zrt. referenciamunkái között irodaházak, oktatási intézmények, luxusüzletek mellett sportlétesítmények is szerepelnek.

Az Egyházi Törvénykönyv szövege szerint „gazdasági ügyekben, világi jogban valóban jártas, feddhetetlen krisztushívők” lehetnek a gazdasági tanács tagjai, akiket a megyéspüspök nevez ki (az Egyházi Törvénykönyvben a Vatikán több száz kánonban az egyházak működését szabályozza – szerk.)  A Szeged-Csanádi egyházmegye gazdasági tanácsában maga a püspök, az ő általános helynöke és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola rektora mellett kapott helyet Garancsi István. Az üzletembert is szerettük volna megkérdezni ez ügyben, ám telefonon azt közölte, hogy csak írásban válaszol kérdéseinkre. Azokat elküldtük, választ azonban három hét alatt sem kaptunk.

Garancsi István (balra) Hernádi Zsolt, Csányi Sándor és Orbán Viktor Székesfehérváron

Stiller Ákos

Az ajándék ellen senki nem tiltakozik

Amennyiben a novemberi közgyűlés napirendjére veszi a szabályozási terv módosítását, és jóváhagyja az építendő stadion helyszínéül szolgáló telek egyesítését (ugyanis nagyobb részben az egyházmegye tulajdona, de kisebb területet az önkormányzatnak is át kellett adni, és egy nadrágszíj parcella magántulajdonban volt), valószínűleg kezdődhet az építkezés. Arról, hogy a pálya megközelíthetőségével kapcsolatos beruházási költségeket ki állja, még egyeztet a város és az egyházmegye. Mózes Ervin, Szeged címzetes főjegyzője korábban a helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy kompromisszumban reménykednek, így néhány tíz, maximum 100 millió forint terhelheti a szegedi önkormányzat büdzséjét. Bár a baloldali többségű testületben külön frakciót hozott létre a DK, az Együtt-PM és a szocialisták is, az „ajándék” ellen senki nem fog tiltakozni.

Más kérdés, hogy reprezentatív közvélemény-kutatás ugyan nem készült, de a helyi hírportálokon megjelent cikkeket kommentálók többsége nem látja feltétlen szükségesnek egy szegedi stadion megépítését.