Magyarországon négyszáz olyan település van, amelynek lakosságszáma nem éri el a kétszáz főt, illetve amely 1970 óta elvesztette népességének több mint ötven százalékát. Kéttucatnyi olyan település van, ahol ötvenen sem laknak – ezekről a megdöbbentő adatokról írt, a hirado.hu, a Kossuth Rádió Közelről című műsora alapján, amely arról készített összeállítást, hogy vajon van-e kiút azokon a helyeken, ahol alig húszan élnek, visszafordítható-e a folyamat, hogyan próbálják megállítani a kistelepülések elsorvadását.
A kistelepülések változó sikerrel küzdenek a továbbélésért, s mivel nagyon alacsony a lakosságszám ezekben a falvakban, meghatározó, hogy milyen a humán kapacitás. Ha akad egy vállalkozó kedvű ember, aki új szerepet talál a falunak, ott esély lehet a megújulásra. A változás kedvezőtlenebbül érinti a hagyományosan agrárgazdasági múlttal rendelkező településeket, mint például az olyanokat, amelyek más tevékenységeket is folytattak.
Kéttucatnyi település van az országban, ahol ötvenen sem laknak
Elöregedő lakosság, rohamosan fogyó népesség, periférikus elhelyezkedés, ahová csak a mobilposta és a távolsági busz jár – ezek jellemzik azokat a falvakat, amelyek lakosságuk jelentős részét elvesztették az elmúlt évtizedekben – derült ki a KSH „Települések a lét határán” című kiadványából.
A kata nagy visszatérése: elveszhet a korábbi időszak sokak által használt kiskapuja
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.
