Időközben megváltozott az életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos szabályozás, ezért az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást, amelyet tavaly áprilisban kezdeményezett egy konkrét ügyben eljáró védőügyvéd.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megszüntette azt az eljárását, amelyben egy konkrét büntetőügy bírájának indítványára a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányosságát vizsgálták, ugyanis időközben megváltozott az erre vonatkozó szabályozás, így az indítvány okafogyottá vált.
Az Ab honlapján szerdán közzétett határozat szerint tavaly áprilisban indítványozta védői kezdeményezésre a Szegedi Ítélőtábla a tényleges életfogytiglan hazai szabályozásának vizsgálatát, figyelemmel a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára, amely szerint minden elítéltnek joga van arra, hogy már elítélésekor tudja, miként kell viselkednie ahhoz, hogy legyen esélye a szabadulásra, és ezt legalább 25 év elteltével időszakosan vizsgálni is kell.
Az új szabályozás
Az indítvány benyújtása után azonban módosult a magyar szabályozás, ezért az Ab megszüntette az eljárást. Az új szabályozás indoka éppen a strasbourgi gyakorlat, lényege pedig, hogy 40 év elteltével automatikusan kegyelmi eljárás indul, amelyben vizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt szabadulásának lehetőségét.
Kormányzóképes erőként igyekezett látni és láttatni magát hétvégi, nagykanizsai kongresszusán a Tisza Párt, amelynek már a választási programja is körvonalazódik. A kormány sem tétlen azonban, friss ígéreteivel pedig nyilvánvalóan a választási eredmény befolyásolása a cél.
Olyan kaliberű koncertet adtak, amiről teljes hosszában regényt lehetne írni.
A tárcavezető nem tervezi, hogy a választás előtt extra szabadságot vesz ki.
