Négy magyar európai parlamenti képviselő, majd két volt külügyminiszter és egy államtitkár vitázott az unió jövőjéről, illetve Magyarország és az EU kapcsolatáról a Baldvin Király Alapítvány és a Political Capital által közösen jegyzett, csütörtöki konferencián Budapesten. Az Új egyezményt Európának? Vita az Európai Unió jövőjéről című rendezvényen – amelynek apropóját egy, a közelmúltban megjelent tanulmány adta – Krekó Péter, a Political Capital igazgatója bevezetőjében arról beszélt: az egész EU-ra jellemző, hogy az elmúlt egy-két évben enyhén nőtt az eddiginél szorosabb integráció népszerűsége, de az indexek még mindig alacsonyabbak, mint tíz éve.

Az egész EU-t tekintve a megkérdezettek 65 százaléka fokozatosan vagy nagyon, de az erősebb integráció híve – mondta. Magyarországon ez az arány 57 százalék, az Egyesült Királyságban azonban fél alatt van. Különösen az oktatásra vonatkozó kérdésekre adott válaszok mutatják, hogy Európa népei az erősebb integráció hívei: kifejezetten népszerű az Erasmus-program.

„Az Európai Unió nagyon hasznos, de nem elégséges. Új EU-narratívára van szükség” – kezdte mondandóját Schöpflin György. A néppárti-fideszes EP-képviselő úgy látja: az EU diszkurzivitása nagyon technokrata-bürokratikus, hiányzik belőle a politika, ami szerinte az Európai Bizottságra is érvényes. Arra a csapdára hívta föl a figyelmet, hogy a Lisszaboni Szerződés módosítása „elkerülhetetlen”, ugyanakkor új szerződést ratifikálni nagyon nehéz lenne.

AFP / Karen Bleier

"A lelki válságot nehezebb kezelni"

„Az EU körülményeit illetően van ok a szkepszisre” – közölte Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, aki ugyanakkor hangsúlyozta EU-pártiságát. Szerinte a gazdasági-pénzügyi válság kezelhető, még a szociális is az, „de a lelki válságot már sokkal nehezebb kezelni”, ez a lelki válság erősítette meg a Jobbikot. „Ebben látom a legnagyobb kihívást. Ezt kezelni kell, mert még a konkrét háborús veszély sem zárható ki, és azt ne adja az Úristen” – mondta a baloldali politikus, hozzátéve, hogy „az EU-nak nincs alternatívája”.

Az EU már a mostaninál jóval súlyosabb válsággal is megbirkózott, de a problémát nem lehet abban a gondolati keretben megoldani, amelyben előállították – mondta Jávor Benedek, a zöldfrakcióban ülő PM-es politikus, aki szerint kevés figyelem jut a társadalmi kérdésekre. Úgy folytatta: „az EU-val kapcsolatos feladataink megoldása a magyar állampolgárok mindennapi életében is változást fog hozni”. Jávor szerint a Sziriza sikerét és a Podemos népszerűségét „sokan drámaként élik meg” – ő azonban nem.

A szintén zöldek közé tartozó, LMP-s Meszerics Tamás úgy vélte: az EU félrekezelte a válságot. Az ökopárti politikus azt rótta föl az Unió hibájának, hogy „nem volt semmilyen víziója”, illetve arról beszélt, hogy a gazdasági hatékonyságot nem szabad az igazságosság elé helyezni.

Az Ujhelyivel együtt a szocialista frakciót erősítő, azonban DK-s Niedermüller Péter szerint a válságnak két jele van: egyrészt az alacsony EP-választási részvétel, másrészt „az intézményi teszetoszaság”. Niedermüller azért bírálta az EU-t, mert szerinte az „nem foglalkozik a társadalom perifériáján lévők ügyeivel”, például Andor László volt szociális biztos kezdeményezéseiből sem lett semmi.

Görögökről pró és kontra

A bevándorlással kapcsolatos kijelentései miatt bírálhatná Orbán Viktort is, „de tessék megnézni, David Cameron mit mond a bevándorlásról” – mondta Niedermüller, akinek nincs jó véleménye a Szirizáról és a Podemosról. „Amit a Sziriza a választási kampányban ígért, az jelentős részben teljesíthetetlen. Nyolc-tízezer elbocsátott közalkalmazott visszavétele például irreális” – mondta. Szerinte a párt most táncol vissza, szavazóinak egy része már most azt mondja, hogy nem ezt ígérték. „Egy normális, fegyelmezett fiskális politikára lesz szükség. Ez olyan biztos, minthogy itt ülök” – mondta a balközép politikus.

Meszerics Tamás azonban megvédte a Szirizát: a zöldpolitikus szerint a Sziriza és a Podemos nemcsak pártpolitikai, hanem regionális képződmény is, egyfajta válasz arra, hogy Észak és Dél között az EU-n belül nő a különbség. Frakciótársa, Jávor viszont azért bírálta az EU-t, mert a „szociális Európa” – egyébként szerinte szükséges – létrehozásához szükséges kompetenciákat sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság kezébe soha senki nem tette le, „például nincs EU-s minimálbér”. Egyetértve Niedermüllerrel azt mondta: a Sziriza kezd mérséklődni „és nyilván nem hajtja végre a választási kampányban tett ígéreteit”.

Az EU működési zavarát Jávor egyebek mellett abban látja, hogy az Európai Tanács (ET) a hat alapító tagra volt kitalálva. „Most, hogy huszonnyolc tag van, megbénul az Európai Tanács működése. Az intézmények közül az ET-nek van a legkomolyabb működési zavara, miközben a végső szót a legtöbb kérdésben az ET mondja ki” – vélte Jávor.

Ujhelyi egy svunggal pörkölt oda Alekszisz Ciprasz görög és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek: ha nem lesz az EU-n belül jelentős intézményi reform, az Európai Tanácsban meglévő szereplési lehetőséget mindketten ki fogják használni, „mert otthon ők akarnak lenni a nemzetvezetők”. Akik Magyarországon a Jobbikra szavaznak, azok Görögországban jelentős részben a Sziriza hívei lennének, „mert megcsömörlöttek a rendszertől” – mondta Ujhelyi, akinek a Sziriza eddig tevékenysége „nem volt szimpatikus, majd meglátjuk, mi lesz belőle”.

Alexisz Tsziprasz, a Sziriza (Radikális Baloldal Koalíciója) vezetője

AFP / Aris Messinis

Balra leng az inga

A balszélnek a déli EU-tagállamokban meglévő erősödését Schöpflin azzal magyarázta, hogy nemrég ott jobboldali diktatúrák voltak, és most kileng az inga. Meszerics ugyanakkor visszautasította, hogy a Sziriza szélsőbaloldali lenne: „egy nagyon szolid szociáldemokrata programmal nyertek”. Úgy látja: ahogy képviselik a nézeteiket, „azt lehet populistának nevezni, de ez ízlésbeli kategória”. Niedermüller viszont ezt vonta kétségbe. „A populizmus nem ízlés dolga, Tamás, hanem az EU egyik nagy problémája” – mondta Meszericsnek. Azt hogy a Sziriza sikere cezúra-e, a jövő dönti el – zárta a vitát Schöpflin György.

A konferencia második részében Balázs Péter és Kovács László volt külügyminiszter és volt EU-biztos, valamint Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára vett részt, akik biztonságpolitikáról, a bevándorlásról és a terrorizmus elleni küzdelemről vitatkoztak. Emellett szóba került az energiaunió, valamint az Egyesült Államok és az EU között tervezett transzatlanti megállapodást, utóbbit mindhárman dicsérték. „A világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jönne létre” – mondta Takács Szabolcs, aki szerint az Egyesült Államokba irányuló magyar export akár tizenöt-húsz százalékkal is nőhetne.