A vádirat szerint a férfi a reggeli csúcsforgalomban rohamot kapott, ebben az állapotban a gázon tartotta a lábát, félrerántotta a kormányt és gyorsuló járművével a várakozó emberek közé rohant.

Az ügyészség szerint a férfi tisztában volt azzal, hogy éjszakánként epilepsziás rohamai vannak, erről azonban nem tájékoztatta háziorvosát, mert félt, hogy akkor nem lesz jogosítványa. Állapotára szedett ugyan gyógyszert, ám a szükséges adagnak csak mintegy a felét.

Az 55 év körüli, büntetlen előéletű izsáki férfi a tárgyaláson azt mondta, nagyon sajnálja a történteket, nem tud az emléktől szabadulni, ezt a keresztet élete végéig viselnie kell, bűnösségét azonban tagadta.

Lényegében azzal védekezett, hogy betegségét nem ismerte pontosan, az évtizedekkel ezelőtti alaposabb vizsgálatok után nem diagnosztizáltak esetében epilepsziát, és a baleset előtt soha egyetlen orvos sem mondta neki, hogy ebben a betegségben szenved.

A férfi azt mondta, epilepsziaszerű, epilepsziagyanús tüneteket produkált gyerekkora óta: félévente előfordult, hogy éjszaka álmában néhány perces rohama volt, de nem emlékezett rá, csak a felesége szólt neki. Nappali rohama csak egyszer volt, amikor gyógyszert váltottak.

Több mint három évtized alatt több százezer kilométert vezetett, volt, hogy külföldön is, de soha semmi probléma nem volt. Egyik orvosa sem figyelmeztette, nem írt elő kontrollvizsgálatokat, életmód-korlátozást, vezetői engedélyét pedig rendszeresen meghosszabbították.

A vádlott hangsúlyozta, hogy ha tisztában lett volna a kockázatokkal, akkor sem magát, sem a családját nem veszélyezteti azzal, hogy autót vezet. Magáról a balesetről annyit tudott mondani, hogy "mintha csak lekapcsolták volna a villanyt", "filmszakadás", semmire sem emlékszik.

Bírói kérdésre válaszolva elmondta, utólag annyiban érzi magát felelősnek, hogy nem beszélt éjszakai rohamairól háziorvosának, nem vizsgáltatta ki magát. A tárgyaláson az ügyész és a sértetti jogi képviselő is számos kérdéssel próbálta kideríteni, hogy a vádlott mit tudott a betegségéről, e vonatkozásban mennyire szavahihető.

A tárgyaláson tanúként hallgatták meg a baleset két súlyos sérültjét és az elhunyt kétgyermekes nő férjét. A két sérült elmondta, hogy több hónapos gyógykezelés után is nehezen járnak, életminőségük jelentősen romlott.

Az áldozat férje ugyanakkor a tárgyaláson kezet fogott a gázolóval. Azt mondta, nem rablógyilkosság történt, hanem baleset. Keresztény emberként megbocsát. Minél enyhébb büntetést kért a vádlottra a bíróságtól, mondván, nem kívánja, hogy a történtek miatt egy másik élet tönkremenjen.

A cselekmény vádbeli minősítése halálos közúti baleset gondatlan okozása, amelyért a törvény szerint akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ítélkezési gyakorlatban e bűncselekmény megállapítása esetén jobbára letöltendő szabadságvesztést szoktak kiszabni a bíróságok.

Az Örs vezér terén történt gázolás büntetőpere a jövő héten bizonyítással folytatódik, elsőfokú ítélet az év végén várható.