Nem kell hozzá Hosszú Katinkának lenni

„Az én egyetemem viszonylag kicsi, mégis van két olyan tornacsarnoka, amit bármelyik magyar klub megirigyelne. Kihúzható lelátók, óriáskivetítős eredményjelző, névre szóló öltözők; olyasmi, mint az amerikai sportfilmekben” – mesélte a hvg.hu-nak Szörényi Laura, aki a West Virginia State University kosárlabdacsapatának oszlopos tagja, amely az amerikai egyetemi bajnokságban (NCAA) versenyez.

Az irigylésre méltó körülményeken túl egy komplett edzői stáb (vezetőedző, két segédedző, plusz erőnléti edző) foglalkozik Laura csapatával; minden meccs előtt van videóelemzés, de még arra is van ember, hogy odahozzák a frissítőt.

Egy évig levelezett az edzőkkel

Mint közismert, nem olcsó mulatság amerikai egyetemen tanulni. A magyar viszonyokhoz képest hihetetlenül magasak a tengerentúli iskolák tandíjai, az étkezéssel, szállással és a tankönyvekkel, egyebekkel együtt ez akár 3-18 millió forint is lehet évente. Azonban ha valaki jól sportol és a tanulásban is erős, akkor jó eséllyel pályázhat sportösztöndíjra, amivel akár teljes egészében megúszhatja a borsos tandíjat.

Laura egyike annak a negyven magyar sportolónak, akik ilyen sportösztöndíjjal jutottak be valamelyik amerikai egyetemre. A lány több korosztályban is válogatott volt, klubjában pedig a felnőttek között is játszott, nem csoda, hogy a full scholarshipet, azaz a teljes összegű ösztöndíjat kapta meg, ami fedezi az egyetem tandíjat, a kollégiumot és az étkezési költséget. Mivel a pályán is jól teljesített, a következő félévtől a tankönyveket is az egyetem állja, ami csaknem 500 dolláros tételt jelent félévente.

Első hallásra mesésnek tűnhet Laura története, de korántsem könnyű megszerezni egy ilyen ösztöndíjat. A világ minden pontjáról versenyeznek az ösztöndíjas helyekért, és nagyon sok feltételnek kell megfelelni, ezért érdemes már jóval a középiskola befejezése előtt felkeresni az egyetemeket. A lány majdnem egy évig levelezett 60 különböző edzővel, mire befutott a West Virginia ajánlata. A sikeres pályázathoz TOEFL nyelvvizsga (csak ezt fogadják el kint), ACT vagy SAT vizsga is kell, ezek gyakorlatilag az amerikai érettséginek felelnek meg.

A közepes sportolóknak is van esélyük

Nem kell mindenkinek Hosszú Katinkának lennie, hogy sikerrel pályázhasson az sportösztöndíjakra. „Egy erős közepes képességű sportoló is könnyen kijuthat, ha jók a vizsgaeredményei” – mondta Molnár Balázs, a sportolók toborzásával foglalkozó EasyGo to USA Kft. ügyvezető igazgatója.

Ha valaki pusztán a sporteredményei alapján nem kapná meg a teljes sportösztöndíjat, akkor a tanulmányi ösztöndíj elnyerésével még jócskán lefaraghatja a kinti tanulás költségeit. Persze az is előny, ha van némi családi hátszél, mert úgy könnyebb válogatni a beérkező ajánlatok közül. „Ideális esetben az önrész kb. 10-15 ezer dollár, vagyis átszámítva 3-4 millió forint szokott lenni” – számolt be tapasztalatiról Molnár, aki maga is válogatott atléta volt, és több évig tanult az Egyesült Államokban. Az ott szerzett tapasztalatait és kapcsolatait hasznosítva indította el 2012-ben az EasyGót, ami mostanra nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte toborozza az Egyesült Államokba vágyó sportolókat.

Csak a jelentkezés több százezer forint

Breuer András is az EasyGón keresztül jutott ki az Államokba. Jelenleg a Queens College-ban tanul nemzetközi gazdálkodás szakon, itthon évekig a Fradi korosztályos csapataiban focizott, mielőtt kiment volna. Először maga kezdett el keresgélni a különböző ösztöndíjlehetőségek után, de mivel ez nem vezetett eredményre, ő is megkereste Molnár Balázsékat.

„Másnap már fel is hívtak az EasyGótól, hogy találkoznának velem, ha még komolyan gondolom.” A cég szolgáltatásának lényege, hogy végigkísérik a sportolót az egész jelentkezési procedúrán, kezdve attól, hogy segítenek bemutatkozó levelet írni, videót szerkeszteni, majd kiválasztani a sportoló céljainak és a pénztárcájának megfelelő egyetemet, valamint kommunikálni az edzőkkel, stb.

A tanácsadás persze nincs ingyen, összesen kb. 500-540 ezer forintba kerül a komplett menedzselési folyamat, és ehhez jönnek még az olyan járulékos költségek, mint a vízumigénylés és a vizsgadíjak, vagyis a végösszeg valahol 700-800 ezer forint körül van.

Lányok előnyben

A sportösztöndíjnál az is számít, hogy milyen sportággal pályázik a tanuló. Csapatsportok esetében nehezebb jó ajánlatot kapni, míg a mérhető sportoknál egyszerűbb a helyzet. Az időeredmények, egy-egy versenyeredmény vagy a világranglistán elfoglalt helyezés már önmagáért beszél, magyarázta az EasyGo ügyvezetője.

A kint tanuló magyarok többsége atléta, úszó vagy teniszező, de azért találunk magyar kosárlabdázókat, focistákat és vízilabdázókat is az amerikai egyetemeken. A női sportolóknak valamivel könnyebb dolguk van, mert az is meg van határozva, hogy az egyetemeknek 50-50 százalékban kell kiosztaniuk ösztöndíjakat a férfiak és a nők között. Mivel amerikai fociban csak férfiak szerepelnek, ezért a többi sportágban arányaiban több női sportolónak jut hely. A végső siker 80 százalékban a sportolókon múlik, „ha van mit felmutatni, akkor könnyebb egy jó ajánlatot kialkudni”, tette hozzá Molnár.

Mindenki az egyetemért küzd

Az amerikai egyetemeknek is megéri a nemzetközi sportolók toborzása, létérdekük, hogy olyan sportolóik legyenek, akik hajlandóak keményen hajtani, mert az iskolák a különböző versenyeken, bajnokságokban elért pontok alapján kapnak plusztámogatásokat.

„Amerikában még az egyéni sport is csapatsport. Mindenki azért küzd, hogy minél több pontot szerezzen az egyetemének”, de a diverzifikáció is fontos, tette hozzá Molnár Balázs. “A versenyhelyzet nem ér véget az ösztöndíj elnyerésével. A focista tandíja 17 ezer dollár évente, ebből kilencezret fedez az ösztöndíj, aminek összege a teljesítménytől függően változhat. “Mindenki tudja, hogy a tanulás az első, csak aztán jön a sport.” Ha például egy tárgyból megbukik, vagy leromlik az átlaga, akkor nem edzhet, és nem játszhat a meccseken sem.

Visszaeshet a sportolók teljesítménye

A volt atléta úgy látja, a magyar sportolók elsősorban az infrastruktúra, a nyelvtudás és kapcsolatok miatt mennek az Egyesült Államokba, de „a világ legerősebb egyetemi versenyrendszere is az Államokban van”, véli Molnár.

„Mindig is Amerikában szerettem volna tanulni. Nem kell választanom a sport és a tanulás között, és megbecsülik, ha a tanulás mellett sportolok és képviselem az iskolát” – magyarázta Breuer András, aki a négyéves egyetem befejezése után sem jönne haza. Azt mondja, szívesen dolgozna az Államokban, utána esetleg Skandináviában vagy Németországban képzeli el a jövőjét. Laura viszont itthon akarja elvégezni a rekreáció és turizmus mesterszakot, „legalábbis ez a terv”.

Vannak árnyoldalai is az amerikai sportösztöndíj-rendszernek. Az atlétákra például jellemző, hogy visszaesik a sportteljesítményük a környezetváltozás vagy a kinti edzésmódszerek miatt, más sportágaknál, például a kosárlabdánál, ahol inkább a fizikai felkészítés dominál, viszont nincs ilyen probléma. Molnár Balázs szerint ezért is kell körültekintően megválasztani az egyetemet, mert sport és versenyeztetés szempontjából is nagy a szórás a legjobb és a legrosszabbak között. „Az olimpiát is megjárt Bohus Richárd és az olimpiai kerettag Holoda Péter úszók is olyan egyetemet választottak, ahol biztosítani tudták a nekik megfelelő edzésmunkát.”