Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Klinghammer Istvánnak kinyílt a bicska a zsebében

A volt felsőoktatási államtitkár szerint a tüntetések semmit nem oldanak meg.

  • hvg.hu hvg.hu
  • +${remainingCount} szerző
Klinghammer Istvánnak kinyílt a bicska a zsebében

"Elolvastam a Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontját. A bicska kinyílt a zsebemben" - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Klinghammer István korábbi felsőoktatási államtitkár. Helyesnek tartotta az iskolák központosítását, a tüntetéseket teljesen értelmetlennek látja. A gyerekek túlterheltsége miatt szerinte nem az oktatási rendszer, hanem a pedagógusok tehetők felelőssé – többek között ezeket mondta a volt államtitkár, aki szerint a pedagógus-szakszervezetek követeléseikkel a tanárok ellen fordítják a társadalmat.

Horváth Szabolcs

"Valóban hiba, hogy nem lehet krétát vagy vécépapírt időben beszerezni. A gyerekek a legnagyobb kincseink. Ha ezt a kincset odaadjuk az iskoláknak, akkor ne mondják már, hogy nem lehet pár százezer forintot rábízni az igazgatókra" - ismerte el. Ez ellen azonban szerinte "nem tüntetni kell, hanem leírni a problémákat, és már a közoktatási kerekasztalnál is lehetne egyeztetni". Arra a felvetésre viszont nem válaszolt érdemben, hogy már a kerekasztal összehívásához is 32 ezer tiltakozó aláírására volt szükség.

Azt is mondta, hogy "az iskola épülete ne dőljön össze, de alapvetően nem ez a döntő". Szerinte olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek, és ezeket az értékeket adják át a diákoknak. "Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál. Tudniillik egy tanár a megjelenésével is példát mutat a gyerekeknek. Legalábbis én így gondolom. De ebben benne van a 75 éves öregúr dohogása" - fogalmazott Klinghammer az interjúban.


 

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.