Fazekas Zsuzsa
Fazekas Zsuzsa
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarországon utoljára 1990-ben volt alkotmányünnep, de a 2011-ben elfogadott alaptörvénnyel az Orbán-kormány most visszahozta azt – igaz, augusztus 20-a helyett április 25-re tette. A Rákosiék által erőltetett népünnepélyek és tűzijáték helyett egyelőre csak protokolleseményekkel ünnepelhetünk. De a koncepció és az üzenet hasonlít.

Az Alaptörvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, a rendszerváltást követő csaknem 30 éves történelmünk egyik legjelentősebb eseményeként.

Öt éve, 2011. április 25-én hirdették ki az új alaptörvényt, amelynek külön törvényként kiadott átmeneti rendelkezéseibe már a hatályba lépése előtt, 2012. január elseje előtt bekerült az, hogy április 25-e ezen túl az Alaptörvény napja lesz.

Ez a cikkely azonban szintén egyike volt azoknak, amelyeket az Alkotmánybíróság még 2012 végén – Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére – utólagos normakontrollal eltörölt. Az Ab-nek önmagában nem az ünnepnappal szemben voltak kifogásai, hanem hogy az érintett cikk nem eléggé „átmeneti”, ezért nem az átmeneti rendelkezések között kellene helyet kapnia.

Ahogy minden más, az Ab által kifogásolt cikket, úgy az Alaptörvény napjának bevezetését is végül a negyedik alaptörvény-módosítással írták bele végleg az alkotmányba, így ma már a záró rendelkezések között találjuk azt is, hogy „április 25. napja – az Alaptörvény kihirdetésének emlékére – az Alaptörvény napja.”

…a nemzeti megmaradásunk alapköveként kimunkált Alaptörvényben foglalt jelentős értékeket a magyar társadalom legnagyobb része magáénak vallja, és Alaptörvényünkre – mint szuverenitásunk és nemzeti megmaradásunk egyik foglalatára – büszke lehet minden honfitársunk.

Bár törvényileg gyakorlatilag már öt éve létezik, a kormány először mégis idén veszi komolyan a kérdést, és ünnepli (ünnepelteti) meg igazából az Alaptörvény napját. Idén február 15-én Orbán Viktor aláírásával egy kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben, amely szerint „ünnepi, tudományos és szakmai rendezvények formájában a 2016. év során ünnepségsorozatra kerüljön sor” az Alaptörvény megünneplésére, a szervezési feladatokat pedig az igazságügyi miniszter, Trócsányi László kapta meg.

Szkok Iván: Új alkotmány születik II.
©

Trócsányi azonban még április elején sem tudta pontosan megmondani, hogy mik is lesznek a kérdéses ünnepségek. Varju László DK-s képviselő írásbeli kérdésére ekkor még csak annyit tudott válaszolni, hogy az év során „öt történelmi helyszínt” fognak érinti az ünnepségek, amelyek ünnepi, tudományos és szakmai rendezvényekből állnak majd, de mindez nem tekinthető csupán a kormány rendezvényeinek, hiszen, mint azt fentebb olvashattuk, az „Alaptörvényben foglalt jelentős értékeket a magyar társadalom legnagyobb része magáénak vallja”, és mindenki büszke is lehet az Alaptörvényre.

A mindmáig közelebbről nem definiált „ünnepségsorozatról” eddig csak annyit lehet tudni, hogy április 25-én (ma) reggel bemutatják az „5 éves Magyarország Alaptörvénye” emlékérmét és emlékbélyeget, majd ünnepi üléssel emlékeznek a Parlamentben a kormány által az elmúlt 30 év egyik legjelentősebb eseményeként emlegetett alaptörvény elfogadására. Az ülésen Orbán Viktor és Kövér László mellett többek között az Alaptörvényt még anno aláíró Schmitt Pál volt köztársasági elnök is „előadást fog tartani”.

Bár kerestük az ünnepségsorozatért felelős igazságügyi minisztériumot a további programok miatt, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak, így hiába az ötéves évforduló, az új ünnepnapot egyelőre úgy tűnik, merőben protokolláris eseményekkel fogják csak megünnepelni.

Pedig minta volna.

NENYI, Alaptörvény Asztala és díszkiadás

A 2011-es alaptörvénnyel kapcsolatban nem az "alaptörvény napja" az egyetlen olyan elem, amely az új alkotmányt próbálja népszerűsíteni. A 2010 júliusában a közintézményekben kiakasztott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát az új alaptörvény preambulumának kiakasztásával kellett lecserélni, 2011-ben pedig arról is rendelkeztek, hogy az önkormányzatokban létre kellett hozni az Alaptörvény Asztalát, ahol elvileg mindenki kedvére tanulmányozhatta a jogszabályt. A HVG utoljára 2012-ben nézett utána annak, hogy mi lett ezeknek az asztaloknak a sorsa.

Kerényi Imre, az alaptörvény népszerűsítésével megbízott miniszterelnöki biztos 2011-ben 15 festményt is rendelt az alaptörvény díszkiadásához, ennek a 15 tablónak az utolsó darabja éppen az új alaptörvény megalkotását ábrázolja. Szkok Iván Új alkotmány születik II. című festménye a festő szerint "a törvényalkotás drámájának katartikus élménye ihlette", a festményen az alaptörvény mai alkotói felett II. Rákóczi Ferenctől Petőfi Sándoron át Széchenyiig szinte mindenki megjelenik.

Az alkotmány az ország társadalmi rendszerének, állami szervezetének, az államigazgatás módjának összefoglalása, alaptörvénye, egyszersmind az állampolgárok jogainak és kötelességeinek mindenki számára érvényes meghatározása.

Bár első olvasásra azt gondolhatnánk, akár fideszes politikus is mondhatta volna a fenti idézetet, az azonban valójában a Magyar Dolgozók Pártjának lapja, a Szabad Nép 1949. augusztus 9-i vezércikkéből való, másfél héttel az 1949-es alkotmány elfogadás előttről.

Magyarországon ugyanis 1990 előtt is volt alkotmányünnep, csak éppen a Fidesz által sokat kárhoztatott 1949. évi XX. törvényre, azaz az 1949-es alkotmányra emlékezett.

A törvénytervezetet 17-én maga Rákosi Mátyás, a párt főtitkára ismertette a parlamentben, érvként hozva fel, hogy „a magyar dolgozó nép lelkes örömmel üdvözölte az alkotmánytervezetet”. A „vita” során mindenki egyetértett a tervezettel, így 18-án, a szavazás napján Rákosi a zárszavát már el sem mondta, hiszen úgyis mindenki megszavazta az új alkotmányt.

Rákosi egyébként az új alkotmánnyal kapcsolatban megjegyezte: bár sok módosító javaslat vonatkozott arra, hogy különböző törvényeket is beleírjanak az alkotmánytervezetbe, ezt nem engedték, mert maga Sztálin korábban szintén elítélően nyilatkozott azokról, akik „szinte törvénytárat” akarnak csinálni az alkotmányból.

A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek százezrei és milliói nagy ünnepnek tekintik ezt a napot. Büszkék vagyunk alkotmányunkra, amely dolgozó népünk nagyszerű vívmánya, győzelmeink történelmi dokumentuma.

Az alkotmányt 1949. augusztus 18-i elfogadása után éppen 20-án hirdették ki, amikor hagyományosan a Szent István-napi körmeneteket tartották. Nyilván nem véletlenül. Kovács Ákos néprajztudós Kitalált hagyomány című könyvében rámutatott, hogy 20-át már előzőleg is többször próbálták összehozni a kitalált „új kenyér ünnepével”, ami a hivatalos diskurzus 1946-tól erőltetni próbált, bár nem sok sikerrel. Az új hatalom igyekezett ugyanis kisebbíteni a végül csupán 1950-ig megtartott Szent Jobb-körmenet fontosságát, így a lapok 1949-ben, az új alkotmány elfogadása után már egyértelműen „az alkotmány és az új kenyér ünnepeként” írtak az augusztus 20-i ünnepségekről, rendre úgy interpretálva az eseményeket, hogy a rendezvényeken megjelenők mind a frissen elfogadott és kihirdetett alaptörvényt ünnepelték.

©

Ami az ünnepségeket illeti, itt a valóságban viszonylag kevés dolog változott a korábbi évekhez képest: ugyanúgy sportversenyeket, sportbemutatókat tartottak, különböző ének-, zene- és tánckarok, illetve kultúrcsoportok léptek fel a Budapest különböző pontjain felállított színpadokon, este pedig megrendezték a hagyományos tűzijátékot a Gellért-hegyen. Csöpp segítség volt a hatalomnak, hogy abban az évben éppen Budapesten tartották a Világ Ifjúsági Találkozót, így számos külföldi diákcsoport is fellépett a rendezvényeken.

A mi alkotmányunkban beteljesül nemzeti múltunk minden haladó törekvése, megvalósul benne 1848 minden nagyszerű célja – éppen azért, mert túlmentünk az akkori célokon, mert kivívtuk a munkásosztály hatalmát és hozzákezdtünk a szocializmus építéséhez.

Az alkotmány ünnepét hivatalosan csak 1950-ben vezették be az I. törvényerejű rendelettel, amely kimondta, hogy „augusztus 20. napja tehát a dolgozó magyar nép életében történelmi jelentőségű fordulópont. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendeli: augusztus 20. napja nemzeti ünnep: a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe.”

A terv azonban csak részben jött be: augusztus 20-a az államszocialista rendszer szinte legkevésbé átpolitizált ünnepeként maradt meg. 1950-ben például, amikor vidéken gyűléseket rendeztek, ahol politikai beszédek is elhangzottak, majd átadták a jutalmakat a „begyűjtési verseny” győzteseinek, Budapesten pedig a Fővárosi Tanács ünnepi díszülést tartott, általában mégis a „tömegszórakozás” jellemezte a napot. A Margitszigeten, a Városligetben, a Népligetben, a Városmajorban, az Állatkertben, a Vidámparkban és a strandokon rendeztek mindenféle szórakoztató programokat és előadásokat. Este a Hősök terén volt utcabál, állítólag nagy sikerrel, az Uránia és a Szikra mozikban pedig a korszak egyik jellemző magyar filmjét, a Dalolva szép az életet mutatták be. Ekkor osztották ki először a Munkácsy-díjakat is, a fő attrakció pedig szokás szerint a késő esti tűzijáték volt.

Ma egész dolgozó népünk forró lelkesedéssel ünnepli az alkotmányt.

Ennek ellenére a rendszer nem adta fel, ha a fejébe vette, hogy ez az ünnep márpedig nem ugyanaz lesz, mint 1950 előtt, amikor minden a körmenetről szól, akkor meg is tett mindent ennek megvalósításáért. Nem volt véletlen például az sem, hogy  1953-ban az alkotmány ünnepén avatták fel a Népstadiont is.

De talán pont e sikertelenség áll annak hátterében, hogy  augusztus 20-a még az alkotmány ünnepe címkét viselve is "beégett" a tudatba, és túlélte a rendszerváltást is, nem úgy, mint például a merőben protokolláris április 4-e. Igaz, az 1991. évi VIII. törvény aztán „államalapító Szent István ünnepeként” definiálta augusztus 20-át, eltörölve az alkotmányünnepet. Most azonban a koncepció visszatér. Igaz, más napon és egyelőre népünnepély meg tűzijáték nélkül – de ismét van alkotmányünnep.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Így tanított filmezést egy szíriai fiatal, miközben bombázták a városát

Így tanított filmezést egy szíriai fiatal, miközben bombázták a városát

Fekete-Győr: Ne büntetett előéletű emberek világítsák át az önkormányzatokat

Fekete-Győr: Ne büntetett előéletű emberek világítsák át az önkormányzatokat

Az Apple 2022-ben és 2023-ban is teljesen új terméket készül bemutatni

Az Apple 2022-ben és 2023-ban is teljesen új terméket készül bemutatni

Szétszedték a Microsoft erőgépét, és meglepődtek, mit találtak

Szétszedték a Microsoft erőgépét, és meglepődtek, mit találtak

Megvan, miért némult el az Omega az Aréna-koncerten

Megvan, miért némult el az Omega az Aréna-koncerten

Wachsler Tamás: A Nagy Imre-szobornak kifejezetten jót tett, hogy áthelyezték

Wachsler Tamás: A Nagy Imre-szobornak kifejezetten jót tett, hogy áthelyezték