A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Szinte teljes egészében a magyar adófizetők pénzéből rendezik meg évről évre a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amelyet 1989 óta rendeznek meg, eredetileg Bálványosfürdőn, majd 1997 óta Tusnádfürdőn, így ma Tusványosnak nevezik – írja a 444.hu.
Az eseményt 2007 óta az ezzel megbízott Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány szervezi, amióta pedig a Fidesz kormányra került, a magyar állam elkezdte komolyan pénzelni a fesztivált, minthogy a belépő ára ugyancsak jelképes: 16 óra előtt egyáltalán nem kell fizetni, de utána is csak 10 lejt, azaz nagyjából 700 forintot, amiért cserébe közéleti beszélgetések mellett olyan ismertebb fellépőket lehetett meghallgatni, mint Ákos, a Quimby, a Kiscsillag és a Tankcsapda.
Bár a legnagyobb fesztiválok, mint a Sziget, a Balaton Sound, vagy a VOLT is elfogadnak állami támogatást, tavaly 150 millió forintot, de ezek a rendezvények komoly felhajtóerőt jelentenek a turizmusnak és pluszbevételt hoznak a magyar gazdaságnak.
Ráadásul míg a Sziget-rendezvények állami támogatása a teljes büdzsé 1-3 százalékát teszik ki, a tusnádfürdői fesztivál a magyar adófizetők nélkül nem is létezne, a fesztivál néhány piaci támogatója, mint a sör-, üdítő- és ásványvízszponzorok elsősorban a fesztivál italellátásáért gondoskodnak, a rendezvény pénzügyi hátterét a magyar állam biztosítja.
A kormány mellett állami cégek, és összesen 25 különböző magyar önkormányzat támogatja a szabadegyetemet, és olyan közpénzből gazdálkodó szervezetek is adtak a közösbe, mint a Századvég Alapítvány és Gazdaságkutató. A partnerek között pedig megtalálható a Fidelitas, a Magyar Nemzeti Kereskedőház és a Nézőpont Intézet is.
A szervező Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány nem közölte a lappal a költségvetését, de a 444 az egyes támogatóktól egyenként összerakta, honnan volt pénz megrendezni a fesztivált.
A fesztivál legnagyobb, kiemelt főtámogatója a Miniszterelnökség: a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül idén 60 millió forinttal támogatta a szabadegyetem szervezőjét, a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítványt, bár ebből a pénzből elvileg kisebbségvédelemre is fordítottak pénzt.
A második legbőkezűbb a Magyar Villamos Művek Zrt. volt, amely a nemzeti kulturális értékmegőrzés jegyében 2012 óta támogatja a szabadegyetemet, idén a szervezéshez összesen 10 millió forint segítséget nyújtott.
Jelentősebb összeget utal évente a fesztivált szervező alapítványnak a Magyar Fejlesztési Bank, amely szintén 2012 óta támogatja a fesztivál megrendezését évi 5 millió forinttal. Ők azért küldenek ide is pénzt, mert ez a „Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelye, mely segíti a határon átnyúló együttműködést, az erdélyi fiatalok magyarságtudatának a megőrzését".
A Nemzeti Kulturális Alap ugyan egyelőre nem válaszolt a lap megkeresésére, de tavaly 5 millió forintot adott a szabadegyetem megrendezésére.
A MOL – bár minimum 24 százalékában, de valószínűleg ennél nagyobb részben is állami tulajdonban van – nem volt hajlandó elárulni, mennyit ad az alapítványnak üzleti titokra hivatkozva.
A fővárosi önkormányzatok közül szintén sokan adakoztak a szervezőknek: a közgyűlés ugyan saját keretből idén már nem adott pénzt – pedig három éve még 2, tavalyelőtt és tavaly is 1 millióval támogatták a bulit –, de a kerületek közül Terézváros, Ferencváros, Újbuda, a XII. kerület és a II. kerület is adott pénzt, de lehetőségeihez mérten Bátonyterenye, Esztergom, Zalaegerszeg, Makó, Martonvásárhely, Miskolc, Füzesgyarmat, Csorna, Hajdúnánás, Nagykőrös, Székesfehérvár, Pécs és Törökbálint önkormányzata is fontosnak találta pénzügyileg támogatni a rendezvényt változó, évi 25 ezer forinttól 1,5 millióig terjedő összeggel.
A lap összesítése szerint a teljes magyar állami hozzájárulás legalább 85 millió forint, de mivel sokan nem válaszoltak, ezért a végösszeg akár 100 millió forint is lehet.
