A 444.hu írta meg szeptember végén: közhivatalnokokat utasítottak arra, hogy munkaidőben hívjanak fel szavazásra jogosultakat, és próbálják őket rábeszélni a részvételre az október 2-i kvótareferendumon. Több településről is jelezték a lapnak, hogy nekik már hívogatniuk kell potenciális szavazókat egy lista alapján. Az érintett dolgozóknak telefonokat, listákat és Fidesz–KDNP-s logóval ellátott útmutatókat osztottak ki, hogy azokkal felszerelkezve csörögjenek rá potenciális szavazókat. A 444.hu képeket is közölt azokról a papírokról, amelyeket kiosztottak a telefonálásra kötelezetteknek.

Az ügyről ATV Egyenes beszéd című műsorában megkérdezték a kötelező kampányolásról Kocsis Mátét, akiről egyébként pénteken derült ki, hogy egy ideje már nem is ő a Fidesz kommunikációs igazgatója. Azt mondta: "alapvetően, hogy ha egy kormány intézményesen elkötelezi magát parlamenti felhatalmazással egy népszavazás mellett, akkor a kormány alkalmazottainak lehetőségük van arra, hogy ebben részt vegyenek. És ha ehhez nekik, mondjuk, egy kommunikációs támpont kell, én azt azért nem tartom egy nagyon durva dolognak" – fogalmazott, és ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy valóban volt ilyen kötelező feladatuk egyes önkormányzati dolgozóknak.

Hadházy Ákos LMP-s társelnök, parlamenti képviselő a 444.hu cikkére hivatkozva feljelentést tett az ügyben.

Nincs bűncselekmény?

Kocsis Máté hiába ismerte el a kötelező kampányolást, a Fővárosi Főügyészség október 15-i keltezésű határozatában egyebek mellett éppen arra hivatkozva utasították el a feljelentést, hogy nem történt bűncselekmény, illetve „a cselekmény tényleges megtörténtére semmilyen kétséget kizáró adat nincs”.

A határozatban úgy fogalmaznak: „a cikkben nem lelhető fel adat arra vonatkozóan, hogy a személyes adatokat haszonszerzés céljából kezelték volna. Az a körülmény, hogy valakit telefonon felhívnak, és érdeklődnek arról, hogy részt vesz-e a népszavazáson, igényel-e segítséget, jelentős érdeksérelemnek nyilvánvalóan nem minősíthető”.

„A választás rendje elleni bűntett tényállási elemei ugyancsak hiányoznak, az ügyben erőszak, fenyegetés, megtévesztés vagy anyagi juttatással történő befolyásolásra semmilyen adat nem merült fel. Megjegyzendő, hogy a cselekmény tényleges megtörténtére semmilyen kétséget kizáró adat nincs” – tették hozzá.

A 444.hu felveti azt is: vajon miért foglalkozott az ügyészség egyáltalán azzal, hogy van-e kétséget kizáró bizonyíték a cselekmény megtörténtére, ha egyszer kimondták, hogy nincs szó bűncselekményről.