Lényegében nem volt olyan közvélemény-kutatás, amelyik a keddi amerikai elnökválasztást közvetlenül megelőzve ne azt jósolta volna, hogy Hillary Clinton legyőzi Donald Trumpot. A felmérések a hibahatáron túli előnyt adtak Clintonnak, vagyis lényegében biztosnak tűnt a győzelme, és ezt feltehetően ő maga is, meg a kutatásokat leközlő médiumok is rendben lévőnek tartották, hiszen Trumptól egyre inkább a republikánus vezetők is elfordultak. Hogy mégis ő győzött, az nagyrészt annak tudható be, hogy sokan egyszerűen nem árulták el a kutatóknak, hogy kire szavaznak.

Ha végig gondoljuk, idehaza is volt már több olyan választás, amikor a győzelmet már zsebben érző politikusok felsültek. Össze is gyűjtöttük, mire gondolunk.

1. A Fidesz óriási buktája 2002-ben

Pezsgővel, tortával és a győzelem reményével várta az akkor kormányzó Fidesz-MDF a 2002-es választások első fordulóját: kivétel nélkül az összes közvélemény-kutató az ő sikerüket jelezte előre. Akkor még létezett moratórium, vagyis az utolsó közvélemény-kutatást a választási forduló előtti 8. napon publikálhatták, a választás napján vagy az azt megelőző napokban készített felmérés eredményét pedig urnazárás után. Egy félrement választási előrejelzésekkel foglalkozó Medián-tanulmány szerint így néztek ki a számok:

Medián

Medián

A 2002-es választás első fordulóján, április 7-én hatalmas csalódást kellett átélniük azoknak a Fidesz-híveknek, akik a Millenárisra mentek ünnepelni a Fidesz újrázását, a kezdeti biztató eredmények után ugyanis jött a sokkoló eredmény, a baloldal az első fordulóban legyőzte a kormánypártot.

Az első fordulóban a Fidesz (és a szövetséges MDF) csak második lett: a szavazatok 22,5 százalékát megszerezve 20 egyéni választókerületben nyert és 67 területi listát helyett szerzett, míg az MSZP 24+69-el zárta az estét. A jövő szempontjából nem volt elhanyagolható az SZDSZ sem, a maga 4 listás helyével.

Fazekas István

A Fidesz nagyon keményen rákapcsolt a második fordulóra, a kampányban addig kifejezetten kímélt Orbán Viktor országjárásba kezdett, és felszólította híveit, hogy a második fordulóra mindenki vigyen magával még egy embert, vagyis válasszák a személyes meggyőzést. A második fordulóban nagyot ment a Fidesz, ám ez nem volt elég a kormányzáshoz. A 1994-1998-as ciklusban koalíciós partner MSZP és az SZDSZ együtt több képviselői helyet szerzett. Összességében a Fidesz 48,7, az MSZP 46,1, az SZDSZ pedig 4,9 százalékot szerzett. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök akkor ezt úgy kommentálta,

"bár a pártok versenyében a célszalagot a polgári összefogás szakította át, az élelmes ezüstérmes és a szemfüles bronzérmes összefogott, így ők állhattak a dobogó legfelső fokára. Van ilyen, láttunk már nagyobb furcsaságot is, jó pap holtig tanul."

A közvélemény-kutatók a 2002-es óriási bukta után magyarázták a bizonyítványukat, volt, aki hibáról, más fekete péntekről beszélt, megint más nem felejtette el megemlíteni, hogy az ő becslése állt legközelebb az eredményhez. Csak a győztest nem találták el. Egy elemzés szerint a bizonytalanok és a válaszmegtagadók pártpreferenciáját határozták meg rosszul az első forduló előtt a kutatók, erre rátett, hogy sokan elhallgatták valódi pártpreferenciájukat, magyarán hazudtak a közvélemény-kutatásban.

2. Nahát, mégsem esett ki

A 2006-os országgyűlési választásnál a szavazás előtt 8 nappal készített felmérések pontosabb eredményt hoztak, mint a szavazás napján publikáltak - írta a már idézett Medián tanulmány. Ebben az évben egyedül a fideszes think-tankkén működő Századvég-Forsense jelzett előre jobboldali győzelmet. A választás napján - vagy közvetlenül előtte - készített mérések egyike sem mutatott MDF "sikert", a 8 nappal korábbi becsélések közül is csak egynél szerepelt befutóként a végül bejutott egykori kormánypárt. 2010-ben az LMP is billegett 2 közvéleménykutatónál, végül bejutott a parlamentbe. 2009-ben pedig a Jobbikot érte pozitív meglepetés: az előre jelzettnél jobban szerepelt az EP választáson. A százalékos támogatottsági adatok alapján maximum egy képviselői helyet mutattak előre a közvélemény-kutatók, a végeredmény 3 mandátum lett.

3. Mikor az MSZP az egyfordulós választásról álmodott

Az 1998-as választások előtti utolsó méréseikben többnyire azt prognosztizálták, hogy a választást az előző fél évben vezető szocialisták nyerik meg, bár néhány kutatóintézet nem tartotta kizártnak, hogy a jobboldal nyer. A verseny szorosnak ígérkezett, mint ahogy az is lett.

Az első fordulóban az MSZP az egyéni képviselőkre és területi lisátkra leadott szavazatból nagyjából 600 ezerrel kapott többet, mint a Fidesz - a jelenleg érvényes választási szabályok alapján nyert volna -, a két választás közötti taktikával viszont a Fidesz a második fordulóra fordított, és végül összefogással nyert. Ekkor léptek vissza egymás javára fideszes és kisgazdapárti jelöltek.

4. Amikor az MSZP nem tudott elszámolni 198-ig

Hillary Clintonhoz hasonlót élhetett át 2005-ben Szili Katalin, amikor minden igyekezete dacára nem lett belőle köztársasági elnök. Az MSZP jelölte saját pártbeli házelnökét a posztra, de annak ellenére tartott ki mellette, hogy az SZDSZ már korábban kijelentette, hogy pártpolitikai jelöltet nem hajlandó támogatni. Különösen pikáns volt, hogy túlzottan jóban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem volt Szili Katalinnal. A Fidesz akkor Sólyom László jelölését támogatta, akit a relatív többség meg is szavazott, 185-182 arányban nyert.

Akkor nagyon durva matekozás és taktikázás ment: az első fordulóban (ahol kétharmados támogatás kell a sikerhez) a fideszesek nem szavaztak, hogy a szocialisták ne tudják bemérni Sólyom László támogatottságát. Bevetették viszont a "taktikai vakondokat" - ahogy Áder János akkori Fidesz frakcióvezető hívta őket -, az MDF frakcióból kilépett politikusokat, akik megtévesztési céllal Szili Katalinra szavaztak, hogy elhitessék, van elég támogatása az ellenzék padsoraiból. Az egyik trükköző ex-MDF-es Horváth Balázs egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy a szocialisták megpróbálták őket megvenni. Bár a szavazás titkos volt, szocialisták szerint a Fidesz több képviselő szavazólapját ellenőrizte, és aki nem Sólyomra szavazott, újra kellett voksolnia. Az érintett, Láyer József később azzal védekezett,

"nem vette be a déli gyógyszerét, ezért tartotta fordítva a szavazólapját."

A kormánypártoknál sem stimmelt minden: a nyilatkozatokat és a számokat összevetve úgy tűnt, két szocialista a második fordulóban Sólyom Lászlót támogatta, a harmadikban pedig három SZDSZ-es ment szembe pártja döntésével, és nem adta vissza szavazólapját, hanem vélhetően Szili Katalinra szavazott.

Bár korábban Sólyom László azt mondta, ha szabálytalanságra derül fény, visszalép, ám később mégis elfogadta az eredményt. Míg elődjének, Mádl Ferencnek az Orbán-kormány 2000-ben nagyszabású beiktatási ünnepséget szervezett, Sólyom Lászlót 25 perc alatt beiktatták a Gyurcsány-kormány által szervezett ceremónián, és egyébként a szocialistákkal később is borzalmasan rossz viszonya volt Sólyomnak.

„Ezt a parasztot!" - Sólyom és az MSZP viharos kapcsolata

Mindenkit meglepett, amikor Mesterházy Attila Sólyom Lászlóval példálózott felettébb kívánatos elnökjelöltként. Kormányon a szocialisták folyamatosan küzdöttek a köztársasági elnökkel, s a kölcsönös ellenszenv folyamatos, nagy nyilvánosság előtti beszólogatásokban is megnyilvánult.

A Fidesz egyébként kormányra kerülve már más típusú köztársasági elnökben hitt, így lett befutójuk - az akkor még doktor - Schmitt Pál.