Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Korábban még faképnél hagyta az LMP-t a Fidesz, aztán váratlanul belement az ellenzéki párt által javasolt alkotmánybírók jelölésébe. Nem véletlen, hogy ez éppen az elmúlt napokban történt. Az is eldőlni látszik, ki lesz a befutó a kormány által strasbourgi bírónak javasolt magyarok közül.
Csúnya adok-kapok alakult ki kedden az új alkotmánybírók parlamenti megválasztása után a DK és az LMP politikusai között egy sajtótájékoztatón. A DK kollaboránsnak titulálta a Fidesszel szavazó LMP-seket, az LMP pedig hitványozással és ÁVH-zással vágott vissza. Az Ab négy új tagját, ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Fidesz LMP-vel kötött megállapodása révén sikerült megválasztani.
Az LMP már a megegyezés múlt heti bejelentése után számtalan ellenzéki, illetve elemzői bírálatot kapott, amelyek egybehangzóan azt firtatták, hogy „mennyiért lehetett más a politika”. Vagyis, mit kapott az LMP - vagy személyesen az alkut tető alá hozó Schiffer András volt társelnök – a Fidesztől, cserébe azért, hogy a szavazataikkal meglegyen a kétharmados parlamenti többség a jelöltek megválasztásához.
A vádakat visszautasító ellenzéki párt érvelése szerint azért egyeztek meg a Fidesszel, mert a kormánypárt három olyan jelöltjükre is igent mondott (Marosi Ildikóra, a Kúria eddigi bírájára, Schanda Balázsra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjére és Szabó Marcelre, a jövő nemzedékek védelmével foglalkozó ombudsman-helyettesre), akik szerintük az alkotmányosságot képviselik majd pártérdekek helyett. Mivel az április óta tizenegy taggal működő Ab jelenlegi bírái közül hét az LMP-s érvelés szerint gyakorlatilag a Fidesz bábja a testületben, az újonnan választott tagok beültetésével visszabillenhet a kiegyensúlyozottság felé a testület.
Az LMP magyarázata – még kedden is úgy tűnt – nem sokakat győzött meg, a DK a szavazás után tiszteletbeli Fidesz-tagkönyvet osztott ki a „kollaboráns” képviselőknek.
A Fidesz először faképnél hagyta az LMP-t
A feltételezett alku mibenléte mellett ugyanakkor nem sok szó esett a megállapodás egy érdekes aspektusáról: az időzítéséről. Konkrétabban arról, hogy miért most köttetett meg az egyezség az LMP és a Fidesz között, amikor április végén pontosan ugyanezekről a jelöltekről tárgyalva szakadtak félbe a két párt megbeszélései.
Pár körrel korábban egyébként – 2015 decemberében – a Fidesz még az összes ellenzéki képviselőcsoporttal kész lett volna tárgyalni a megüresedő alkotmánybírói helyekről, sőt indításként egy olyan alku lehetőségét is felvetette, hogy a kormánypártok, a Jobbik és a baloldal 2:1:1 arányban jelöljenek bírát a négy megüresedő helyre. Az MSZP (és a DK) azonban jelezte, hogy nem asszisztál a szerinte antidemokratikus folyamathoz, a Jobbik pedig saját magát diszkvalifikálta azzal, hogy ragaszkodott EP-képviselője, a Fidesznek elfogadhatatlan Morvai Krisztina jelöléséhez.
A kormánypártok tavasszal így már csak az LMP-vel egyezkedhettek, amely viszont egyértelművé tette: nem támogat pártkatonákat, csak olyanokat, akiknek jogállami elkötelezettsége nem kérdőjelezhető meg. Az ellenzéki párt december és április között összesen tizenhét jelöltet ajánlott a négy megüresedett pozícióra, a Fidesz több jelöltjét pedig megtorpedózta.
Április végén – a kedden megválasztott bírák névsorát visszadobva – Fidesz végül is azzal hagyta ott a tárgyalóasztalt, hogy nincsen semmilyen kényszerhelyzet, kiválóan elműködik az Ab a bent lévő tizenegy taggal is. (Az alaptörvény szerint az Ab teljes ülésének határozatképességéhez a tagok kétharmada, 10 bíró jelenléte kell, és az elnök megválasztása sem volt létfontosságú a kormánypártoknak, hiszen a korábbi elnök, Lenkovics Barnabás megbízatásának megszűnte után a törvény szerint amúgy is az elnök-helyettes, a Fidesz által favorizált Sulyok Tamás vezette a testületet.)
Aztán a meccs közepén...
A szeptemberben kezdődött őszi ülésszakban aztán nem is folytatódtak az egyeztetések. Ezért is érte meglepetésként Schiffer Andrást, az LMP nyáron leköszönt társelnökét, amikor egy héttel ezelőtt, a magyar–svéd meccs közvetítésének kellős közepén a fideszes Gulyás Gergely nevét látta megcsörrenő telefonja kijelzőjén. A parlament törvényalkotási bizottságát vezető politikus tudatta vele, hogy áll az alku: a Fidesz rábólint az áprilisi alkotmánybíró-névsorra.
A frontpolitizálástól nyár óta egyébként vissza is vonult Schiffer magyarázatot nem kapott sem a miértre, sem az időzítésre, ahogy az időközben Schiffer társelnöki posztját és parlamenti mandátumát is átvevő Hadházy Ákos sem, akit szintén felhívott aznap este Gulyás.
A tavaszi előzmények után ugyan mindketten furcsállták, hogy a Fidesz további egyeztetések és huzakodás nélkül, a bíróválasztást ráadásul egy héten belül le is bonyolítva akar megállapodni, másnapra összehívták az LMP országos elnökségét, amely rá is bólintott a megegyezésre.
Egy üzenet a Jobbiknak
A semmiből jött, ám pontosan a Jobbik által megpuccsolt alaptörvény-módosítás kudarca után egy héttel tető alá hozott megállapodással LMP-s, jobbikos és alkotmánybírósági forrásaink szerint is a Jobbiknak akart üzenni a Fidesz, mégpedig azt, hogy nélkülük is össze tudja hozni, ha kell, a parlamenti kétharmadot.
A bírák jelölésének emellett az is lökést adhatott, hogy gyakorlatilag eldőlt, hogy a kormánynak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírói posztjára javasolt három korábbi jelöltje – Füzi-Rozsnyai Krisztina, Paczolay Péter és Schanda Balázs – közül Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke lesz a befutó. A korábban esélyesnek tűnt, közismerten Erdő Péter bíboros bizalmi emberének számító Schanda Balázst pedig az alkotmánybírói hellyel kárpótolhatta a Fidesz.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.