Az Országgyűlés ma választja meg Magyarország következő köztársasági elnökét öt évre. A Fidesz-KDNP Áder János jelenlegi államfőt jelölte a tisztségre, míg az ellenzék a Jobbik kivételével (MSZP, LMP, DK, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) Majtényi László volt adatvédelmi ombudsmant, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét támogatja. (A jelöltek portréit itt, illetve itt találja).

Az ülésnap reggel 8 órától napirend előtti felszólalásokkal indul, maga az államfőválasztás 9 óra 30 perctől kezdődik azzal, hogy megvizsgálják, minden rendben van-e a jelöltajánlásokkal. Aztán 15-15 perces időtartamban beszédet mond mindkét jelölt. Ez lesz talán az államfő-választási procedúra legizgalmasabb része, mert azt ugye nem szabályozza semmi, hogy mit mondhatnak a jelöltek. Maga a választás folyamata, eredménye ugyanis kiszámítható.

A képviselők kb. 10 óra 10 perctől 10 óra 50 percig adják le voksaikat a titkos szavazás első fordulójában. Az első szavazási kör akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Mivel a Fidesz-KDNP-nek két mandátuma hiányzik a kétharmados többséghez, ez nem fordulhat elő, ha az ellenjelöltet állító ellenzékiek Majtényit támogatják, illetve az ellenjelölt-állításból kimaradt Jobbik minden képviselője is tartja magát a párt korábbi ígéretéhez, hogy egyik jelöltre sem szavaz.

Tehát emberi számítás szerint az első szavazás eredménytelen lesz, így jöhet közvetlen utána a második – a menetrend szerint kb. 11 óra 40 pertől 12 óra 20 percig.  Ebben a fordulóban az a jelölt válik államfővé, aki - a voksok számától függetlenül - a legtöbb szavazatot kapta.

A győztest a tervek szerint 13 órakor hirdetik ki.

Addig is, a hvg.hu olvasói is szavazhatnak, melyik jelöltet látnák szívesebben köztársasági elnökként:

A mai köztársaságielnök-választás a hetedik lesz a rendszerváltás óta. Eddig csak a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pál nem töltötte ki ciklusát, és csak az első államfő, Göncz Árpád ismételhetett (1990, 1995), Áder János lehet a második. Göncz Árpád első megválasztásakor ellenzéki politikus volt (SZDSZ), de a kétharmados törvényeket is meghatározó Antall-Tölgyessy-paktum révén egyedüli jelölt volt. Igazi meglepetést csak 2005-ben hozott az elnökválasztás, amikor Sólyom László, az akkor ellenzéki Fidesz jelöltje lett a befutó, miután a nagyobbik kormánypárt, az MSZP jelöltjét a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ elutasította és képviselői többsége bojkottálta a szavazást.