Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az Országgyűlés ma választja meg Magyarország következő köztársasági elnökét öt évre. A Fidesz-KDNP Áder János jelenlegi államfőt jelölte a tisztségre, míg az ellenzék a Jobbik kivételével (MSZP, LMP, DK, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) Majtényi László volt adatvédelmi ombudsmant, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét támogatja. (A jelöltek portréit itt, illetve itt találja).
Az ülésnap reggel 8 órától napirend előtti felszólalásokkal indul, maga az államfőválasztás 9 óra 30 perctől kezdődik azzal, hogy megvizsgálják, minden rendben van-e a jelöltajánlásokkal. Aztán 15-15 perces időtartamban beszédet mond mindkét jelölt. Ez lesz talán az államfő-választási procedúra legizgalmasabb része, mert azt ugye nem szabályozza semmi, hogy mit mondhatnak a jelöltek. Maga a választás folyamata, eredménye ugyanis kiszámítható.
A képviselők kb. 10 óra 10 perctől 10 óra 50 percig adják le voksaikat a titkos szavazás első fordulójában. Az első szavazási kör akkor eredményes, ha az egyik jelölt kétharmados támogatást szerez. Mivel a Fidesz-KDNP-nek két mandátuma hiányzik a kétharmados többséghez, ez nem fordulhat elő, ha az ellenjelöltet állító ellenzékiek Majtényit támogatják, illetve az ellenjelölt-állításból kimaradt Jobbik minden képviselője is tartja magát a párt korábbi ígéretéhez, hogy egyik jelöltre sem szavaz.
Tehát emberi számítás szerint az első szavazás eredménytelen lesz, így jöhet közvetlen utána a második – a menetrend szerint kb. 11 óra 40 pertől 12 óra 20 percig. Ebben a fordulóban az a jelölt válik államfővé, aki - a voksok számától függetlenül - a legtöbb szavazatot kapta.
A győztest a tervek szerint 13 órakor hirdetik ki.
Addig is, a hvg.hu olvasói is szavazhatnak, melyik jelöltet látnák szívesebben köztársasági elnökként:
A mai köztársaságielnök-választás a hetedik lesz a rendszerváltás óta. Eddig csak a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pál nem töltötte ki ciklusát, és csak az első államfő, Göncz Árpád ismételhetett (1990, 1995), Áder János lehet a második. Göncz Árpád első megválasztásakor ellenzéki politikus volt (SZDSZ), de a kétharmados törvényeket is meghatározó Antall-Tölgyessy-paktum révén egyedüli jelölt volt. Igazi meglepetést csak 2005-ben hozott az elnökválasztás, amikor Sólyom László, az akkor ellenzéki Fidesz jelöltje lett a befutó, miután a nagyobbik kormánypárt, az MSZP jelöltjét a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ elutasította és képviselői többsége bojkottálta a szavazást.
