Joó Hajnalka
Joó Hajnalka
Tetszett a cikk?

Sem Áder János államfő újraválasztását, sem Majtényi László államfői jelölését nem támogatja a Jobbik. Az LMP viszont nem zárkózik el az MSZP által is felkarolt volt ombudsmantól, bár lehet, hogy a végén a Fidesz örülhet a jelölésének.

Jövő heti ülésén dönt a Jobbik elnöksége arról, hogy kit javasoljon a párt köztársasági elnök-jelöltjének. A legnagyobb esélye, úgy tudjuk, ismét Morvai Krisztinának, a Jobbik EP-képviselőjének van a jelöltségre, akit 2010 és 2012 után harmadszorra javasolna az ellenzéki párt vezetése.

Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezetője megkeresésünkre nem árulta el a szóba jöhető neveket, csak annyit mondott, hogy a Jobbik olyan államfőt szeretne, aki Áder Jánossal vagy elődjével, Schmitt Pállal szemben semmilyen szempontból nem a jelenlegi kormánypártok elkötelezettje, hanem a kormányzás valódi ellensúlyaként ténykedhet a Fidesz túlhatalmával szemben. Volner János szerint a Jobbik holdudvarában és szakértői bázisában több alkalmas jelölt is van, közülük választ majd az elnökség.

Majtényi László
Fazekas István

Arra kérdésre, hogy ha saját jelöltjük nem kap megfelelő támogatást, megszavazza-e a Jobbik a Fidesz jelölését elfogadó Áder János köztársasági elnök újraválasztását, Volner János egyértelmű nemmel válaszolt. Ugyanez a Jobbik hozzáállása Majtényi László alkotmányjogászhoz, volt ombudsmanhoz is, akit hétfőn Székely Sándor független fővárosi képviselő, az Együtt volt társelnöke kért fel több tucat civil értelmiségi támogatásával a háta mögött, hogy legyen "a demokratikus oldal" köztársaságielnök-jelöltje.

Saját jelöltjével kapcsolatban már az is siker lenne a Jobbiknak, ha egyáltalán szerepelhetne a neve a szavazólapon, az államfőjelölés érvényességéhez ugyanis az alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők legalább egyötödének – 40 képviselőnek – az írásbeli ajánlása szükséges. A Jobbik-frakció viszont csak 24 fős, és szinte kizárt, hogy az Áder János mellett elkötelezett Fideszből, vagy bármelyik baloldali pártból találjanak hozzá még 16 támogatót.

Kicsivel lehet csak könnyebb helyzetben az egy nap alatt az MSZP jelöltjévé vált Majtényi László – már ha vállalja egyáltalán a jelölést (az Eötvös Károly Intézet igazgatója ezen ugyanis még gondolkodik). A volt ombudsmanból, ORTT-elnökből akkor lehet hivatalos államfőjelölt, ha a 29 MSZP-s képviselő mellé még 11 ajánlást szerez a frakció nélküli pártok – a Liberálisok, a DK-és az Együtt – tíz függetlenek közt ülő, illetve az LMP öt képviselője közül. A kisebb ellenzéki pártok egyelőre nem foglaltak állást Majtényiről, az LMP pedig információink szerint csak a párt jövő hétvégi tisztújítása után, a megújult elnökségével kezd foglalkozni egyáltalán a kérdéssel. Az Eötvös Károly Intézet igazgatójának jelölését a pártban mindesetre, úgy tudjuk, Áder János újraválasztásával ellentétben nem utasítják eleve el.

Az ugyanakkor, ha az összes baloldali párt és az LMP is beáll a volt ombudsman mögé, még mindig csak a jelöléshez lesz elég, az államfő megválasztásához szükséges kétharmad megszerzésére a Fidesz és a Jobbik nélkül semmi esély.

Áder János köztársasági elnök a magyar horgászat nagyköveteinek horgászversenyén a pilisvörösvári Háziréti horgásztavon 2016. október 7-én.
MTI / Kovács Tamás

A forgatókönyveket kicsit továbbgondolva előfordulhat viszont, hogy már maga Majtényi László jelölése is a Fidesz malmára hajtja a vizet. A kormánypártoknak egymagukban ugyanis szintén nincs meg a kellő kétharmaduk, és mivel Áder János újrázásához sem a Jobbik, sem a baloldal, sem az LMP támogatására nem számíthatnak, egyedül nem tudják megújítani a mostani államfő mandátumát. Ez önmagában rossz hír lenne a Fidesznek és a KDNP-nek, az alaptörvény szerint azonban, ha az első választási forduló sikertelen, a megismételt másodikban már nem kell kétharmad, hanem az a jelölt lesz az államfő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Márpedig a 199 fős parlamentben a Fidesz és a KDNP 131 voksával még a Jobbik, az LMP és baloldal – amúgy elképzelhetetlen – összefogása sem veheti fel a versenyt.

A legutóbbi, Schmitt Pál lemondása miatti 2012-es köztársasági elnökválasztáson az alkotmánybíró-jelölként is rendre előhúzott Morvai Krisztina mellett egyébként Für Lajost, az Antall-kormány volt honvédelmi miniszterét is jelöltnek javasolta a Jobbik elnöksége. A bejelentés után kínos módon azonban kiderült, hogy a Magyar Gárda megalapításában is részt vevő volt politikus nevét anélkül jelentette be a párt vezetése, hogy megkérdezte volna, hogy vállalja-e a jelöltséget.

2012-ben emlékezetes módon Török Gábor politológust is hírbe hozták a Jobbik államfő-jelöltségével, miután politikai elemzői körökben régóta beszédtéma volt, hogy az egykor Sólyom László tanácsadó testületében dolgozó szakember Vona Gábornak ad tanácsokat. Bár Török a tanácsadást és a jelöltséget is következetesen tagadta, Vona Gábor a hvg.hu-nak elismerte, hogy Török neve felmerült a Jobbik lehetséges államfőjelöltjeként.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!