Windisch Judit
Windisch Judit

Áder János nem volt Orbán Viktor első választása, és a két férfi kapcsolatát is mondhatjuk terheltnek. Ilyen előzmények után érdekes volt nézni, milyen államfő válik a Fidesz egykori frakcióvezetőjéből. Elemeztük, miként igyekezett ellenőrizni a törvényhozást, milyen eseményekkel kapcsolatban vetette latba posztjának tekintélyét. Öt elnöki év mérlegét vázoltuk fel, hogy olvasóink dönthessenek, hogyan értékelik az összképet. A cikk végén pontozza Áder János öt évét.

"Ha száz jó törvényt kapok, százat írok alá. Ha száz rosszat, százat küldök vissza az Országgyűlésnek" – fogadkozott 2012-ben, eskütétele után Áder János államfő, ami meglehetősen üdítően hangzott Schmitt Pál áldásos tevékenysége után, aki minden elé kerülő törvényt aláírt, mert szerepfelfogása szerint az államfő a motorja, és nem a gátja a törvényalkotási lendületnek.

Áder viszont nem viccelt: jellemzően tényleg az Országgyűlésnek küldte vissza a törvényeket – és csak kisebb részben fordult azokkal az Alkotmánybírósághoz –, azokat is, amelyek esetén még saját megfogalmazásából is kiolvasható volt az alkotmányossági aggály – hívta fel a figyelmet Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. Példaként a földvásárlást szabályzó törvényt említette, amelyet Áder az alább olvasható szöveggel küldött vissza a parlamentnek:

©

Máshol is előfordult hasonló utalás: az Alaptörvény 4. módosításával összefüggő javaslatnál megjegyzi, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság vezetőjére vonatkozó szabályozás túllépett az Alaptörvény adta kereteken, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénynél is felvetette, vizsgálni kell, hogy a tulajdonjogra vonatkozó részek az alkotmányos követelményeknek megfelelnek-e.

Ezt a húzást Szabó Máté Dániel furcsa megoldásnak tartja, és szerinte a „visszaélésszerű adatigénylők ellen” hozott információszabadságról szóló törvénymódosítás is simán megért volna egy alkotmánybírósági beadványt, Áder mégis inkább Kövérnek küldte vissza a törvényt. Bár a jogszabály valamelyest enyhült az eredeti verzióhoz képest, Áder érdemben nem akasztotta meg a folyamatot – mondja Szabó. A két vétó között nagy a különbség, ha a parlament újból elfogadja a kifogásolt szabályt, Ádernek már alá kell írnia azt, az Alkotmánybíróság döntése viszont módosíthat azon.

Áder elbuktatta a regisztrációt és a jegybanki titkolódzást

Orbán tiszteletét fejezi ki a frissen megválasztott államfőnek
©

Áder asztaláról 28 törvény került vissza az Országgyűlés elé és csak négy az Alkotmánybíróságra. Ebből kettő igen jelentős volt: egyrészt a választási koncepció kidolgozásával korábban megbízott Áder nem értett egyet a választási regisztráció bevezetésével – a többi passzussal nem volt baja –, az Alkotmánybíróság el is kaszálta azt, és szintén az ő vétójával sikerült megakadályozni, hogy a jegybanki alapítványokhoz áttolt közpénz elveszítse közpénz jellegét. Emiatt állítólag Orbán annyira megharagudott, hogy sajtóhírek már azt feltételezték: Balog Zoltán lehet a Sándor-palota következő lakója.

Bár a választási regisztráció eltöröltetése szép találatnak tűnik, Szabó Máté Dánielben azért vetődtek fel kétségek. Ő úgy véli, a javaslatból a komoly viták miatt amúgy is ki akartak farolni a kormánypártok, így Áder vétója még kapóra is jött.


Volt, hogy Áder koherenciazavarra, egyeztetéshiányra, nem megfelelő szavazatarányra hivatkozva küldött vissza jogszabályokat az Országgyűlésnek. Szabó Máté Dániel szerint azzal érvelni, hogy egy jogszabályt nem a megfelelő szavazati aránnyal fogadnak el, "megúszó érvelés”.

Az aktív akadékoskodás nem egyenlő a hatalom kontrolljával

Áder érdemi kifogásait hol figyelembe vette a kormánytöbbség, hol nem. A hol nemre két egyszerű példa: hiába dobta vissza a Margitsziget elvételét a XIII. kerülettől a főváros javára, egy egészen apró változtatással ugyanazt elfogadta még egyszer a parlament, ahogy az Erzsébet tér is az államhoz került. Bűncselekmény miatt elítélt viszont – az elnök vétója miatt – nem kaphat Nemzet Művésze díjat.

Előfordult az is, hogy a vétó után bekeményített az Országgyűlés. Áder visszadobta a hipermarketeket ellehetetlenítő két kereskedelmi törvényt, a parlamenti többség erre a további szigorítás mellett döntött.

A bírák kényszernyugdíjazása viszont átment Áderen. A jogszabályt regnálása előtt fogadták el, de ő is mentett fel bírákat a nyugdíjkorhatár elérése miatt. A szabályt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, ám Áder a taláros testület indoklására hivatkozva a korábban felmentett bírákat nem helyezte vissza pozíciójukba. Az Európai Unió Bírósága is diszkrimatívnak találta a rendelkezést, így Áder végül kénytelen volt 10 bírót visszavenni. A kormány pedig lassított a kényszernyugdíjazásokon.

Sólyom hiába szólt, utódja hallgatott

Az Alaptörvény 4. módosítását, amelyet hazai tiltakozások és nemzetközi bírálatok kereszttüzében fogadtak el, aláírta Áder János. Ez volt a legátfogóbb változtatás a "gránitszilárdságú" Alaptörvényen, hiszen azokat a passzusokat kellett beemelni, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített, mikor azok még csak az átmeneti rendelkezések között szerepeltek. És ha már módosítottak, faragtak egyet az Alkotmánybíróság lehetőségein is.

Az elnök magánya
©

Itt Sólyom László korábbi államfő is felemelte a hangját, aki szerint a módosítással az alkotmányos ellenőrzés olyan szinten sérült, hogy az már a hatalommegosztás elvének sérelmét jelentette. Azt írta, Áder vétója az egyetlen lehetőség: "A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést".

Áder pedig döntött: aláír. A köztévé Híradóját megszakító beszédében részletezte, miért teszi ezt. Azzal érvelt, az Alaptörvény betűje szerint nincs mozgástere mérlegelni. A törvényeket és alkotmányos rendelkezéseket mindenkinek be kell tartania, különösen fontos ez egy államfőnél – tette hozzá. "Mert ha az államfő úgy döntene, hogy megengedhető az alkotmányellenesség útjára lépni, annak csak egyetlen következménye lehetne. Amit egyikünk sem kíván. Káosz. Zűrzavar. Törvénytelenség."

Szabó Máté Dániel összességében úgy látja, Ádernek nem volt annyira meggyőző az ellensúlyszerepe, ebből következően függetlennek sem lehet nevezni. „Úgy szólt, hogy azzal a lehető legkisebb kárt okozza a kormánytöbbségnek.”

Emlékezetesebb, mikor nem szólalt meg

Áder és Weis Fanni az újévi köszöntőn
©

Nézzük, a törvényalkotási kontrollon túl, mivel töltötte meg első hivatali idejét az államfő! Áder János legemlékezetesebb beszédét a beiktatása után mondta el, ebben a kiegyezés fontosságáról beszélt (és ehhez tért vissza közel öt évvel később, az 1867-es kiegyezés idei, 150. évfordulóján). Újévi beszédeiből kapásból leginkább Weisz Fanni jeltolmács szereplése idézhető fel, ezt az esélyegyenlőségi gesztust egyébként Áder vezette be.

A jobbikos Gyöngyösi Márton "veszélyes zsidók" összeírására tett javaslatára sem közvetlenül reagált, hanem "üdvözölte, hogy a kormány és a civil világ is elutasította az elhangzott kijelentéseket", aminek szerinte üzenetértéke kell, hogy legyen mindenki számára. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben azt írta, Áder "az elmúlt fél évben több ízben is világossá tette, hogy aki egy magyar embert vallása, származása miatt sért meg, az a magyar nemzetet sérti meg... Az ilyen és ehhez hasonló mondatoknak, gondolatoknak nincs helye a magyar Országgyűlésben, az elhangzottak minden jóravaló, tisztességes magyar ember erkölcsi érzékét alapjaiban sértik."

Ritkán tartott sajtótájékoztatóinak egyikén a Pásztor István vajdasági magyar politikus elleni támadást ítélte el és kért bocsánatot, az inzultált Schweizer József főrabbi mellett is kiállt, családjának levelet küldött. A publicisztikáiban többször cigányozó és zsidózó Bayer Zsolt kitüntetése ellen viszont nem tehetett semmit – közölte hivatala. Onnantól viszont neki lett a legtöbb állami kitüntetése, miután nagyjából 70 elismert ember tiltakozásul visszaküldte azt az államfőnek. Október 23-a alkalmából pedig a Belügyminisztérium javaslatára kitüntette a korábbi III/II-es államtitkárt, Tasnádi Lászlót.

Megmondóember nem akart lenni, hát ENSZ-főtitkár?

2013 szeptemberében levélben figyelmeztette a pártokat, hogy kampányidőszakban kampányoljanak. A magyarországi menekültválsággal vagy a kormány gyűlöletpropagandának beillő plakátkampányával kapcsolatban viszont nem szólalt meg, a sokat bírált terrorvészhelyzet bevezetésére sem tett megjegyzést. A kvóta elleni népszavazás napján viszont pusztán arra buzdított, mindenki menjen szavazni.

Szabó Máté Dániel azt mondja, Áder nem nagyon vállalta magára a morális megmondóember szerepét. Sólyom László ebben aktívabb volt – például 2006-ban az őszödi beszéd kiszivárgása után morális válságról beszélt, nyelvbotlásnak álcázva MSZMP-zte a szocialistákat –, azonban a romagyilkosságoknál szemére vetették, hogy későn szólalt meg, az erkélye alatt masírozó gárdistákra pedig nem mondott semmit.

Áder prioritásként kezelte a környezetvédelmet, egy víz-világtalálkozót is összehozott Budapestre, így elterjedt a pletyka, hogy ENSZ-főtitkári pozícióra vágyik. A kegyelmi ügyeket tekintve az összes elnök közül Áder volt a legvajszívűbb. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász kegyelmi kérvényét viszont elutasította, a döntéssel megvárja a bírósági eljárás végét. Sok nemzetközi útja volt – esetenként magángéppel –, egy azonban elmaradt: Putyin meghívta a moszkvai, győzelem napi ünnepségre, ám Áder nem ment el, csak a moszkvai magyar nagykövet képviselte őt.

Megkerestük Áder János hivatalát, hogy az államfő maga hogyan értékeli elmúlt 5 évét, válaszul leendő mai, legfeljebb 15 perces parlamenti beszédét ajánlották figyelmünkbe.

Ezek után önön a sor: értékelje Áder János ötéves tevékenységét.

Milyen jegyet adna Áder Jánosnak ötéves elnökségére?

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Itthon

Majtényi üzen: Egy elnök ennél sokkal többet hallathatná szavát

Nem a győzelemért szállt harcba Majtényi László az államfői posztért, és miközben tudja, hogy esélytelen, az elmúlt hetekben bejárta az országot lakossági fórumokat tartva. A Fidesz eredetileg azt remélte, "a habzó szájú" ellenzékivel szemben saját jelöltje majd igazán emelkedett lesz. A kormányoldal azóta elvesztette a türelmét és lejárató kampányba kezdett a volt ombudsmannal szemben.

Kívül-belül csúcstechnológia: így néz ki egy autó 2020-ban

Kívül-belül csúcstechnológia: így néz ki egy autó 2020-ban

Karácsonyékra szakadhat rá, hogy a Tarlós-érában kivéreztették Budapestet

Karácsonyékra szakadhat rá, hogy a Tarlós-érában kivéreztették Budapestet

Megborított a szél egy teherautót az M7-esen

Megborított a szél egy teherautót az M7-esen

Greta Thunbergről neveztek el egy új csigafajt

Greta Thunbergről neveztek el egy új csigafajt

Hogyan lehet egyszerre 2 ezer rabot elköltöztetni? – Már a konténerbörtön ötlete is felmerült

Hogyan lehet egyszerre 2 ezer rabot elköltöztetni? – Már a konténerbörtön ötlete is felmerült

Mesterházy a NATO főtitkárával és a magyar uniós biztossal tárgyalt

Mesterházy a NATO főtitkárával és a magyar uniós biztossal tárgyalt