A Belügyminisztérium olyan salátatörvényt terjesztett a kormány elé, amely erősen kihat az állampolgárok személyes adataira, azok kezelésére. Központi adattároló szervezetre bíznák a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket. Emellett a szállásadókra és a mobilszolgáltatókra is plusz kötelezettségeket róna a tervezet.
Szorosabb megfigyelés alá vonná az állampolgárokat a kormány egy hétfőn a kormány elé terjesztett törvénytervezet szerint.
A keddi Magyar Nemzet a tervezet tartalmát ismertetve azt írta, hogy a Belügyminisztérium által benyújtott salátatörvény részeként átírnák a polgárok személyi adatairól szóló törvényt: így a jövőben a különböző szervek (rendőrség, közútkezelő, közterület-felügyelő stb.) által készített
kép- és hangfelvételeket egy központi helyen tárolhatnák, ahonnan egyes szervezetek ki is kérhetnék az adatokat például bűnüldözési, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, sőt közlekedésszervezési céllal.
Az adatokat a tárhelyszolgáltató nem láthatná, és ha nem használják fel azokat, akkor 15 napon belül törlik őket – derül ki a tervezetből.
A kormány rendeletben jelölhetné ki, mely szervezet láthatja el a tárhelyszolgáltatást.
A tervezet kötelezettségeket ró a szálláshely-szolgáltatókra: a szállásadóknak el kell kérni, és tárolni is kell a vendégek nevét, nemét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, valamint az anyjuk nevét. A legfurcsább, hogy kötelesek lennének
lemásolni a vendég személyazonosító okmányát, emellett rögzíteniük kellene az érkezés és a távozás várható időpontját.
Ez azért furcsa, mert a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, illetve vezetője, Péterfalvi Attila már többször világossá tette, legtöbbször a banki gyakorlatot bírálva, hogy a személyi okmányokat még az érintett hozzájárulásával is csak sok egyéb feltételnek megfelelően lehet másolni.
A mostani tervezetben említett adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok kikérhetik a vendéglátóhelyektől, ha feladatuk indokolja. A szolgálatok azt is meghatározhatják, hogy a szállásadó milyen műszaki feltételek közepette továbbítsa a kért adatokat, és a szállásadó köteles az ehhez szükséges rendszert kiépíteni, ha nincs neki. Ha ez elmarad, 500 ezer forintos bírságra számíthat – derül ki a rendeletből.
Pintér Sándor belügyminiszter indoklása szerint jelenleg nincs arra szabályozás, hogy a magyar és külföldi szállóvendégek kötelesek megadni személyes adataikat, a szálláshelyeknek így nincs törvényi felhatalmazásuk, hogy elkérjék.
A jogszabálytervezet emellett a mobilszolgáltatókat kötelezi arra, hogy veszélyhelyzet esetén a saját költségükön tájékoztassák SMS-ben az ügyfeleiket. Az ehhez szükséges hálózatfejlesztésre hat hónapot ad a tervezet.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
