Nyomja a vállad a világ súlya? Az önkénteskedéssel magadat is megmentheted
Megoldást jelenthet a magányra, de segíthet a kiégéssel és a depresszióval küzdőknek is visszatalálni magukhoz és másokhoz.
Az alapvetően a (természet)tudományos teljesítményre alapozó ARWU (Academic Ranking of World Universities) szempontjai szerint továbbra is megmaradt a volt szocialista országok leszakadása a finn-osztrák felsőoktatástól – írja az egyetemipolgar.net. A listán a TOP 500-ba is összesen hat egyetem került be a régióból, de egyik sem magyar.
Intézményeink pozíciója romlott: három éve még az ELTE és a Szegedi Egyetem is benne volt a TOP500-ban, most egy kategóriával lejjebb csúsztak: az 501-600-as csoportban vannak. Azaz a magyar egyetemeket a kelet-közép-európai egyetemek második harmadának a végén tartják őket számon, egyértelműen és tartósnak tűnően lemaradva Prága, Varsó és Krakkó mögött.
A szakterületi listákon jobb a helyzet, hiszen például a matematikai területen az ELTE a legjobb posztszocialista országból figyelembe vett egyetemként a 101-150-es csoportban, a BME a 201-300 közöttiben szerepel. Fizikában az ELTE és a Debreceni Egyetem a 201-300 között (elmaradva a cseh, szlovák és szerb egyetemi pozícióktól) található, míg kémiából, földtudományokból, ökológiából nem találni magyar egyetemet.
Az orvosi tudományokban a Semmelweis Egyetemnél a térségben csak a Károly Egyetem kap jobb minősítést, de a gyógyszerkutatásokban a szegedi orvoskar is figyelmet kap a 4001-500-as csoportban. A Semmelweis Egyetem az élettudományokban is jelen van. A műszaki tudományokban az informatika, elektronika, mechanika, anyagtudomány területén a Műegyetem jegyzett lista-szereplő.
A társadalomtudományokban az észrevehetőségünk még csekélyebb: a közgazdaságtanban a CEU a 151-200-as csoportban található egy román intézménnyel, a politikatudományokban a 101-150 között egy észttel közösen.
A lista élén sorrendben a Harvard, a Stanford, a Cambridge, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a Berkeley egyetemek állnak.
