Áder János úgy hazudik, ahogy csak a legnagyobbak tudnak

A Figyelőnek adott interjút Áder János, és ebben az általa írt választási rendszer is szóba került. Az ellenzéki vádaktól úgy védte meg törvényét, hogy annak csak valódi lényegét felejtette el.

  • G. M. G. M.
Áder János úgy hazudik, ahogy csak a legnagyobbak tudnak

Áder János az e heti Figyelőben öt oldalon keresztül festheti meg magáról a nemzetközi szférákban mozgó államfő portréját. A problémás belpolitikát az elején lerendezi a kérdezővel. Először is közli, hogy a köztársasági elnök nem foglalkozik a viaskodó pártokkal, és azt reméli, a polgárok majd a józan eszükre hallgatnak a szavazáskor.

Majd a Figyelő szóba hozza, hogy az ellenzék támadja az Áder által kidolgozott választási rendszert. És akkor a józan eszét Áder János olyan messze hajítja, mintha épp egy újabb alkotmányellenes törvényt kéne aláírnia.

Ez a vegyes – egyéni kerületi és pártlistás – választási rendszer 1990 óta működik. A törvényt egyrészt azért kellett módosítani, mert a parlament döntött a képviselők számának csökkentéséről. Másrészt aránytalanná váltak a népességmozgás miatt a választókerületek, ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta.

Így kezdi válaszát Áder, ami önmagában vicces, a két érv ugyanis valójában egy. Mert ha 176 egyéni kerületből 106-ot csinálnak, akkor természetes, hogy újra kell rajzolni azokat. Ezen a ponton elmesélhette volna, hogyan húzták meg a határokat úgy, hogy utcáról utcára elemezték, hogyan tudják a legtöbb körzetet stabilan narancsszínűre rajzolni. De nem ez az egyetlen, ami kiesett az államfői memóriából.

Áder azt mondja:

E két változtatáson kívül a jelenlegi választási rendszer alapelvei nem módosultak, és az a cél sem, amelyet 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalnál megfogalmaztunk, hogy a szavazások eredménye stabil kormányzás legyen. Ha a korábbi és a mostani választási rendszert összehasonlítjuk, látható, hogy a mandátumkiosztás szempontjából alig van eltérés köztük.

És ennyi. Az azonban kimaradt, hogy a körzetek újraszabása mellett Áder János felel azért is, hogy megszűnt a második forduló, az egyéni körzetek pedig egyszerű többséggel megszerezhetőek. Pedig ez a jelenlegi választási rendszer legfontosabb húzása, ha úgy tetszik, az "alapelv", amely felülírja az előzőt. Ezért kell az ellenzéknek az előtt összefognia, hogy megmérettette volna magát. Nem tudnak a pártok ötletekkel versengeni, mert akkor a Fidesz behúz minden egyéni körzetet.

Orbán Viktor először azért került kormányra, mert az első forduló után összeállt a kisgazdákkal. Ha ezt előre tudják a választók, könnyen meghiúsult volna az akkori kormányváltás. Áder tehát a legfontosabb helyen nyúlt bele a rendszerbe. Ő alakította ki az ellenzéki kényszerhelyzetét.

És bár a bajszáról elhíresült fideszes politikus elfelejti, de az általa megalkotott rendszer:

  • egyedülálló módon a győztesnek is elkönyvel töredékszavazatokat,
  • megnyitotta a határon túli magyarok listás szavazását egyszerű, ám nehezen ellenőrizhető módon,
  • miközben ezt megtagadja a külföldön dolgozó, élő magyar polgároktól.

Áder János választási rendszere úgy lett kidolgozva, hogy egy többségében kormányváltó hangulat mellett is a Fidesz nyerjen, amíg a pártok versenyében a legerősebb tud maradni. Hogy ezt nem érzi összeegyeztethetőnek a jelenlegi tisztségével, azt az egyet meg tudjuk érteni.

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.