Bravúros módon sejtette velünk ismét egy szoros kormányközeli kapcsolatokkal bíró szervezet, hogy a Matolcsy György jegybankelnök fia tulajdonolta Origót alighanem a kormány propagandaminisztériumából szerkesztik. 

Az 56-os emlékévet szervező, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt még október elején kerestük meg az emlékév elszámolását firtató kérdéseinkkel.

A kormány 2016-ban 14,5 milliárd, 2017-ben pedig további 830 millió forintnyi támogatást utalt a szervezetnek az emlékév „méltó megünneplésére”. Mivel az emlékév júniusban hivatalosan is véget ért, a programsorozat elszámolását pedig korábbi információink szerint augusztus 31-ig le kellett zárni, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a szervezethez, hogy árulják el, pontosan és tételesen mire költötték a több mint 15 milliárd forintnyi közpénzt.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány érdemi válasz helyett azonban a minisztériumoktól lassan megszokott módszerrel: egy Origo-cikkel válaszolt a kérdéseinkre.

A stílusát és tartalmát tekintve leginkább sajtóközleménynek tűnő írás példátlan sikerként számol be az emlékévről. Amellett azonban, hogy felsorolja, hány program, emlékhely vagy kiadvány jött létre az állampolgárok adóforintjaiból, továbbra is csak a költések fő irányait számszerűsíti: hogy 13,21 milliárd forintot kaptak különböző programokra, amiből 7,26 milliárdot a forradalom és szabadságharc megidézését vállaló, önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok és magánszemélyek által benyújtott pályázatokra költöttek, további közel egymilliárd forintból pedig "országos hatókörű pedagógus-továbbképzést" tartottak.

MTI / Balogh Zoltán

Az 56-os tematikájú pályázatok győzteseinek listáját – emlékezetes – az Átlátszó többszöri adatigénylése nyomán májusban hozta a közalapítvány nyilvánosságra. A legnagyobb összeget elnyerők névsorában keveseket meglepő módon számos Fidesz-, illetve kormányközeli cég és magánszemély szerepelt. 600 millió forint jutott például a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium kommunikációs tendereit is sorra nyerő, Balásy Gyula vezette New Land Media Kft.-nek, 342 millió az MNB alapítványok támogatási listájáról jól ismert Frank Digital Kft.-nek, az Origo korábbi tulajdonosa, Száraz István cégének (amiből pár hónapja egyébként szintén kiszállt), de 76 millió forint jutott a Pesti Srácokat kiadó Gerilla Press Kft.-nek is, egyebek mellett 56-os tematikájú airsoft-lőtér kialakítására és a főszerkesztő, Huth Gergely kocsmájának átalakítására.

Pályázatokat? Nyilvánossá? Ugyan!

A pályázatok támogatásával kapcsolatos kérdéseinkre viszonylag részletes választ ad az Origo-cikk: eszerint az 1605 támogatásra érdemesnek ítélt pályázó közül 64-en visszaléptek, az 1541 fennmaradt pályázat még le nem zárult utóértékelése során eddig három elszámolást utasítottak el, október 24-ig pedig összesen 180 318 479 forintot fizettek vissza a pályázók amiatt, hogy nem költötték el a teljes összeget.

Magukat a pályázatokat viszont nem hajlandó kiadni a Schmidt Mária vezette szervezet, álláspontjuk szerint azok ugyanis

sem közérdekű, sem közérdekből nyilvános adatnak nem minősülnek, mert nem a közalapítvány mint közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó adatokat tartalmaznak, hanem a pályázatot benyújtó természetes és jogi személyekre, illetve tevékenységükre vonatkozó információkat rögzítenek."

Valóban, pont ezért lettünk volna rájuk kíváncsiak.

A közalapítvány a biztonság kedvéért az üzletititok-kártyát is bedobta indoklásában: az információk nyilvánosságra hozatala érvelése szerint nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése a pályázók üzleti tevékenysége, illetve ötletei, szellemi alkotásai szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

A nyertes pályázatokkal kapcsolatos, nyilvánosságra hozható információkat a pályázót terhelő kötelezettségeket – mint írják – a nyertes pályázókkal megkötött támogatási szerződések tartalmazzák, melyek nyilvánosságra hozatala már megtörtént. Csakhogy ez nem igaz, áprilisban mindössze a támogatást elnyertek névsorát és az elnyert támogatások összegét tette közzé a közalapítvány, egy 24 oldalas kereshetetlen listában, magukat a támogatási szerződéseket azonban nem.

„A megvalósult pályaművek részleteiről a sikeresen pályázóknál kell érdeklődnie: ők jogosultak arra, hogy betekintést nyújtsanak az elkészült dokumentumokba, pályaművekbe” – írták még az elutasító levélben, csakhogy hiába keresett meg szerkesztőségünk több tucat pályázót, hogy betekinthessünk az elkészült pályaművekbe, a kérésünket többnyire azzal utasították el, a közalapítványnál érdeklődjünk, mert csak feléjük tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

Kaucsuk rugalmasságú határidő

Az emlékév komplett elszámolását – köztük a reklámok, PR-kiadványok, rendezvények költségét – szintén nem hajlandó nyilvánosságra hozni a közalapítvány. Indoklása szerint azért, mert „jelenleg is zajlik” az emlékév pénzügyi elszámolása, a részletes szakmai és pénzügyi beszámolót – mint írják – 2018. január 31-ig kell az Emberi Erőforrások Minisztériumához benyújtani.

Ez azonban annak fényében mindenképp furcsa magyarázat, hogy áprilisban azzal utasították el az Átlátszó elszámolást kérő adatigénylését, hogy a 14,5 milliárdnyi közpénz elköltéséről szóló dokumentumokat 2017 nyarán, az emlékév júniusi lezárulta után hozzák nyilvánosságra, mondván egy korábbi időpont megzavarná az esemény méltóságát.

Amikor pedig júliusban – egy hónappal az emlékév lezártát követően – a Magyar Nemzet fordult adatigényléssel a közalapítványhoz, a Schmidt Mária vezette szervezet már nem takarózott azzal, hogy nincs még kész az elszámolás, csak közölték, hogy a kérdések megválaszolása a "munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével" járna, ezért összesen 352 ezer forintos költségtérítést kértek (volna) a szerkesztőségtől.