Vona Gábor Jobbik elnök szerint nem igaz, hogy a piaci árnál olcsóbban kaptak plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől, a Publimonttól és a Mahirtól. Azzal érvelt, nyilvános az az adat, mennyiért hirdettek Simicskáéknál – a pontos összeget viszont hirtelen nem tudta megmondani. A párt szóvivője, Jakab Péter korábban azt mondta, áprilistól július közepéig 105 millió forintért kampányoltak 9500 óriásplakáton, és 300-300 citylighton és hirdetőoszlopon. A Fidesz viszont hitetlenkedett, hogy ennyiért nem lehet hirdetni.

Miután a szerződéseket sem az érintett cégek, sem a Jobbik nem hozta nyilvánosságra, ezért az összeg bemondáson alapul, ugyanúgy, ahogy a kormány nemzeti konzultációs számai. Nagyjából ugyanolyan alapon lehet elhinni is. A cégek ráadásul üzleti titokra hivatkozva nem árulták el azt sem, mennyiért hirdet náluk a párt.

Miután a Jobbik elnöke most lényegében hazugsággal vádolja a NAV-ot és az ÁSZ-t, kértük, adják ki a szerződéseket, ám ezzel tovább küldött Szabó Gábor pártigazgatóhoz. Péntek reggel megkerestük Simicska Lajost is, hogy cégei valóban 331 millióval olcsóbban adtak-e plakáthelyet a Jobbiknak, amire eddig nem érkezett válasz.

Az Állami Számvevőszék "hatósági jelzés után" – tehát nyilván a Simicska cégéhez kivonuló Nemzeti Adó és Vámhivataltól kapott számlák és szerződések alapján – állapította meg a tiltott támogatás mértékét. Horváth Bálint osztályvezető főtanácsos a hvg.hu-nak azt mondta, egyértelművé vált számukra, hogy a Jobbik a megszokott árnál olcsóbban vett plakáthelyeket, ami tiltott támogatásnak minősül.

Arra, hogy miként számolták ki az összeget, Horváth ezt írta: "az ÁSZ a jogi személyektől igénybe vett szolgáltatás esetén, a tiltott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét az összehasonlítható független árak módszerével állapítja meg. Az ÁSZ az árat a szolgáltatás tényleges igénybevételének időszakára a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos inflációs rátával korrigálja, továbbá az ár megállapításakor figyelembe veszi a minden piaci szereplőre egységesen érvényesített kedvezményeket. Ha az ÁSZ megállapítja, hogy az adott időszakban alkalmazott piaci ár megegyezik a párt esetében számlázott árral, vagy az eltérés nem volt lényeges, akkor az ellenértéket az ÁSZ elfogadja. Amennyiben a párt által fizetett ár volt az alacsonyabb, akkor a különbözetet az ÁSZ tiltott forrásból származó nem pénzbeli hozzájárulásnak minősíti."

Megkerestük a NAV-ot is, hogy ők mit állapítottak meg cégeknél lefoglalt a szerződések alapján, de egyelőre nem kaptunk választ.

Csikicsuki

Az ÁSZ eredetileg a Jobbik 2015-16-os gazdálkodását ellenőrizte volna, de törvényi lehetősége van kiterjeszteni a vizsgált időszakot, ahogy ezt a hatósági jelzés után meg is tette. A Jobbik azt állítja, online nem tudta leadni a szervezet által kért dokumentumokat, papíralapon pedig nem fogadták el azokat. A párt szerint az ÁSZ, az ÁSZ szerint viszont a párt nem volt együttműködő. Horváth Bálint szerint a Jobbik már a 2015-16-os működésre vonatkozó adatokat sem adta át, amikor pedig az ÁSZ munkatársai az előző napi figyelmeztetés után szeptember 29-én kivonultak a párt székházához, nem engedték be őket. Horváth azt állítja, a pártnak címzett levelek közül az elsőt vették át, a többinél az értesítő visszaérkezett. E-mailen is próbálták felvenni a Jobbikkal a kapcsolatot, azonban a megkeresésekre nem válaszoltak, csak az automatikus jelzés jött, hogy olvasták a levelet.

Az mindenesetre tény, hogy az online bejelentés határideje szeptember 29-én lejárt – vagyis egy idő után valóban nem tudott a Jobbik hozzáférni a felülethez -, a kért dokumentumokat viszont már csak azután próbálta személyesen átadni, hogy az ÁSZ megtette a feljelentést az ügyészségen.

Sosem látott karmok

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint

az Állami Számvevőszék tulajdonképpen feljelentette önmagát, hogy most tudott normális vizsgálatot folytatni, korábban viszont nem volt képes ellenőrizni, hogy mennyibe kerülhet ténylegesen egy plakátkampány.

Eddig azzal verte vissza az ilyen jelzéseket az ÁSZ, hogy ő csak a leadott, rendelkezésre álló adatokból dolgozhat. Most minden bizonnyal a NAV-tól szerezte meg a szükséges dokumentumokat. Ligeti Miklós azt mondja, a NAV korábban is kimehetett volna ellenőrizni, ezt nem tiltotta semmi. „Nem volt semmi olyan jogszabálymódosítás, ami korábban hiányzó jogosítványt adott volna a NAV-nak vagy az Állami Számvevőszéknek, vagyis nem arról van szó, hogy feszülten vártak a lehetőségre, amit most megkaptak.”

A jogi igazgató azt mondja, arról van szó, hogy eddig nem akarták gyakorolni a hatáskört, most viszont hirtelen felfedezték a karmaikat, belekapaszkodtak a zsákmányba, amit nem eresztenek.

„Az intézményes korrupció egyik esete, a jogállam számára pofon, hogy a jogot nem azonosan alkalmazzák. A jelek szerint más elbírálás alá esik, aki kebelbéli, a jogon kívüli szempontok felülírhatják a jogszabályi előírásokat.”

A Transparency tehát azt mondja, az ÁSZ korábban nem folytatott érdemi vizsgálatokat.

A Fidesz hogyhogy kimarad?

A birtokába került adatok alapján a 24.hu írt arról, hogy 2010-ben a Fidesz is jócskán a piaci ár alatt kapott plakáthelyet – az akkor még jóbarát – Simicska cégeitől. A Fidesz hamisítványnak nevezte az erről szóló számlákat, az ÁSZ pedig azt közölte, a Fidesz 2014-es (!) beszámolója rendben volt. Mégegyszer: az ÁSZ a leadott számlák alapján mond véleményt, a Transparency International és több, a kampányköltéseket vizsgáló szervezet szerint viszont a kampány lényegesen többe kerül, mint amennyit a pártok bevallanak.

Miután most a NAV-ellenőrök nyomán sikerült "fülön csípni a Jobbikot", megkérdeztük az adóhatóságot, más pártra vonatkozóan nem akar-e hasonlóan szigorú ellenőrzést végezni visszamenőleg – 2014 még bőven elévülési időn belül van –, de erre sem kaptunk választ.

Az Együtt mindenesetre feljelentést tett, és Vona Gábor Jobbik–elnök is úgy véli, a Fidesz olcsóbban plakátolt annak idején. Megkérdeztük az ÁSZ-t is, hogy a Fidesz gazdálkodását nem akarják-e hasonló alapossággal vizsgálni, mire azt a választ kaptuk, hogy a szervezet a törvényi előírások maradéktalan betartásával végezte el a 2010-es és 14-es országgyűlési választások kampánypénzeinek elszámolására vonatkozó ellenőrzéseit.

"Az ÁSZ 2017 nyarán többször felhívta a politikai szereplők, illetve sajtóorgánumok figyelmét, hogy amennyiben a hatályos jogszabályok szerint az ÁSZ ellenőrzési jogkörébe tartozó hiteles bizonyítékokkal rendelkeznek, azokat bocsássák az ÁSZ rendelkezésére. Az ÁSZ minden megkeresést kockázatértékelés alapján az ellenőrzései során felhasznál. Az ÁSZ a mai napig nem kapott hitelt érdemlő bizonyítékot a kampánypénzek ellenőrzésével kapcsolatban."

Meghekkelt választás?

Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy nem érzik-e úgy, hogy beavatkoztak a választás menetébe. Az ÁSZ határozata ellen ugyanis nem lehet fellebbezni, végre kell hajtani. Schiffer András jogász, volt LMP-s társelnök szerint a probléma gyökere a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényben van, amely csak annyit mond, hogy a párt az ÁSZ felhívására köteles a tiltott támogatás mértékét a központi költségvetésbe befizetni, illetve ha nem pénzbeli tiltott támogatásról van szó, az ÁSZ állapítja meg annak mértékét. "Eljárási garanciák, jogorvoslati lehetőség sehol, miközben egy alapvető jog érvényesítése, s egyúttal a demokratikus hatalomgyakorlás egyik eleme közvetlenül sérül" – írta Schiffer, aki szerint a Jobbiknak ezért az Alkotmánybírósághoz kell fordulni. A pénzt így sem kapja vissza, de legalább a jövőben létrejöhetnek garanciák. A Jobbik egyrészt beadhat alkotmányjogi panaszt, másrészt 50 ellenzéki utólagos normakontrollt kérhet. Ehhez kellene az MSZP, akik emiatt az eset miatt sem adják fel pár hetes döntésüket, miszerint az Alkotmánybíróságot kerülik. A párt szerint a döntés egyébként sem születne nem a választás előtt.

A Jobbik az alkotmánybírósági beadványról még nem döntött, egyelőre az ÁSZ-nak szánt válaszon dolgoznak, amit december 21-én küldenek majd el. Bár Vona szerint korántsem biztos, hogy a végösszeg tényleg megáll 662 milliónál, az ÁSZ főtanácsosa nyilatkozatában nem utalt arra, hogy a számon még emelnének.

A Fidesz egyébként – a jobbikos plakáttenger után – a városkép-szabályozási törvénybe tuszkolva elfogadta azt a módosítást, amely kötelezi a pártokat arra, listaáron vegyenek plakáthelyet, ha kampányolni akarnak. Attól csak csak az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni. A módosítás meghiúsította, hogy a Jobbik ismét olcsó plakáthelyekhez juthasson Simicska Lajos plakátcégétől, de ezt kijátszották, mikor saját plakáthelyeket vettek.