"Önöknek köszönhetem, hogy lemondattak, nemdebár? Nem baj, nem haragszom"

- ezzel rázta le még 2017-ben is riporterünket Schmitt Pál bukott köztársasági elnök, akinek bukását az okozta, hogy a hvg.hu feltárta, a kisdoktori dolgozatának jelentős részét másolta, egészen pontosan fordította egy bolgár szakember munkájából, forrásmegjelölés nélkül. Bár kérdés, ha megjelöli a forrást - olyan 80 oldalon keresztül -, nem dobják-e vissza kapásból a disszertációját.

Túry Gergely

Hogy volt, hogy volt?!

A hvg.hu 2012. január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezen felül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter "minősíthetetlen bulvárkacsának" minősítette a hírt, a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben tagadott, azt állította, az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat, szó sincs plágiumról. Giró-Szász András kormányszóvivő feltétlen támogatásról biztosította az államfőt.

Maga az érintett, Schmitt Pál egyhetes hallgatás után, január 18-án szólalt meg először a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. A Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

Megnéztük a botrány kirobbanása utáni első nyilvános szereplését

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt, amit nem plagizált. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.

"Apám ilyet nem tett volna"

A hvg.hu akkor elérte a bolgár kutató lányát, Malina Georgievet, aki azt mondta, kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy a munkán nem tünteti fel a nevét. Elmondta, édesapja  - aki 2005-ben elhunyt - valóban ismerte Schmitt Pált, hiszen mindketten dolgoztak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, Lausanne-ban. Georgiev 1987-es munkája eredeti kutatáson alapult, korábban senki nem publikálta olyan formában és tartalommal, mint ahogy ő.

"Édesapám - aki szaktekintélynek számított a NOB-on belül - komoly kutatást végzett, melynek során a Nemzetközi Olimpiai Bizottság archív dokumentumait használta fel. Ez hosszú évek kutatómunkája volt."

Ez volt tehát az, amit Schmitt Pál felhasznált.

2012 februárjában menekült a kérdéseink elől

A Semmelweis Egyetem lassan lépett

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós január 13-i közleményében azt írta, "nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést." A tiltakozások után felállítottak ugyan egy vizsgálóbizottságot, de az mosdatta Schmitt Pált. A március 27-én nyilvánosságra hozott jelentése ugyanis azt mondta ki, Schmitt Pál kisdoktorijában formai szabálytalanságokat ejtett azzal, hogy egy az egyben átvett oldalakat más művekből. Ugyanakkor a bizottság felelősséget a Testnevelési Egyetemre hárította, mert szerinte az intézmény nem figyelmeztette Schmitt Pált időben. A plágium kifejezést kerülte a jelentés. A tényfeltáró bizottság munkája után a Fidesz lezártnak tekintette az ügyet, a KDNP pedig örült, hogy pont került a "politikai támadások végére."

Az akkori miniszter, Réthelyi Miklós lepasszolta a jelentést

Egy nappal később Fluck Ákos - a bizottság tagja - nyilvánosságra hozta különvéleményét, és felvetette, vissza kell vonni a doktori címet. Két nappal később az egyetem doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet.

Schmitt Pál a döntésről a frankfurti reptéren értesült, de nem nyilatkozott. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Később is ezt ismételgette: Schmitt Pál lemondásáról csak Schmitt Pál dönthet.

Schmitt pedig maradt volna

Az árpilis 2-i bejelentés előtti napokban Schmitt Pál még nagyon kapaszkodott székébe, az egész ügyet méltatlannak találta, közben az utcán már tüntettek, a lemondását követelve. A botrány kellős közepén arról beszélt, a kétharmad számára ő továbbra is megfelel elnöknek, hétvégén pedig adott egy magyarázkodó interjút a köztévének, melyben nem kért bocsánatot és nem mondott le, viszont sérelmezte, hogy elvették kisdoktori címét, és fogadkozott, ír egy nagydoktorit. Ez egy olyan interjú volt, amin még kormánypárti politikusok is megdöbbentek. A Fidesz rendkívül frakcióülése után megtartott parlamenti beszéde is furcsa volt, a legvégén közölte távozását. Schmitt azt mondta, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, és mivel úgy érzi, jelenlegi személyes ügye inkább megosztja a nemzetet, ezért lemond.

A teljes beszéd

Az elnök ment, a gázsija maradt, doktori nem is lesz

Nagy szolgálatot tett Orbán Viktornak Schmitt Pál, aki gondolkodás nélkül aláírt minden elé kerülő törvényt, azt is, amelyről később bebizonyosodott alkotmányellenessége. Alapvetése ez volt: nem fék, hanem motor kíván lenni. Így ő maga írta alá azt a törvényt is - még 2011 nyarán, tehát a plágiumbotrány előtt -, amely értelmében a volt köztársasági elnöknek akkor is jár a mindenkori elnöki tiszteletdíj, ha nem tölti ki mandátumát.

Lemondása után igényelt állami villát, és a vagyonkezelő gőzerővel keresett megfelelő ingatlant számára, később azonban - az ország gazdasági helyzetére hivatkozva - elállt ettől az öltettől. Végül 2014-ben vásárolt új otthont magának feleségével, Makray Katalinnal, amely luxusvillának is elmegy.

Nagydoktori dolgozatába azóta sem vágott bele. 2014-ben arra a kérdésre, mikor lesz kész a nagydoktorija, annyit mondott, nem foglalkozik vele, egy könyvet ír.

Három évvel később viszont már elismerte, ebből nem lesz semmi.

"Nem csinálom már meg, nem érek rá, különben is meghaladta már az idő. Beláttam, hogy 75 évesen már nem tudnám ezt elölről, nulláról elkezdeni"

A Magyar Olimpiai Bizottságnak tiszteletbeli elnöke maradt, ahogy a NOB-ban is megerősítették tisztségét.