Európában választások lesznek májusban, és "nekünk új bizottságra és új Európai Parlamentre van szükségünk" a határvédelem és a migráció megállítása érdekében

– mondta Milánóban a magyar kormányfő a rá jellemző magabiztossággal. És nem volt senki, aki szólna, hogy „elnézést miniszterelnök úr, ön tudja a legjobban, hogy a májusi választásoknak nincs közük a bizottság összetételéhez”!

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter megbeszélést folytat a milánói városházán 2018. augusztus 28-án.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Hangzatos hazugság volt Orbán részéről, annyi szent. Május végén, az Európai Unió immáron 27 tagállama (jövő márciusban a britek kiválnak vagy rosszabb esetben kizuhannak) új parlamentet választ. Ahogy múlt szombaton megírtuk, bár a demokratikusabb uniót támogatók szeretnék, ha lenne kevert nemzetiségű lista, egyelőre minden országban a helyi pártok mérettetik meg magukat. Orbán is csak szóban szeretne több európai demokráciát, valójában a kormány- és államfők döntési jogainak megőrzésén dolgozik, az európai demokrácia ellenében.

Négy éve a magyar kormányfő még azt a minimális előrelépést is meg akarta akadályozni, amit a demokratikusabb működés érdekében a többiek elfogadtak, vagyis hogy az Európai Bizottság elnöke lehetőség szerint az legyen, aki a választásokon győztes pártcsalád kampányát vezette. Ehhez bevezették a listavezetők rendszerét. A premieren, vagyis 2014-ben a Néppárt (vagyis részben a Fidesz) által jelölt Jean-Claude Juncker lett a befutó. Orbán viszont azt szerette volna, ha felrúgják a korábbi egyezséget, és a bizottság elnökéről zárt ajtók mögött döntenek a kormányok vezetői.

Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker

MTI / EPA

Idén tehát az a kérdés Orbán számára, hogy sikerül-e a Néppárttal olyan listavezetőt választani, aki neki kedves. A döntést november 8-án hozza meg a pártcsalád, Angela Merkel pedig már elhatározta: ő német bizottsági elnököt akar. Erre a posztra pedig Manfred Weber a legesélyesebb, mivel elfogadható lehet a Néppárt liberális-konzervatív pártjainak és a Fidesznek egyaránt. Weber eddig is összetartotta ezt a vegyes társaságot a Néppárt strasbourgi frakcióvezetőjeként.

Weber keresi ugyan Orbán kegyeit, de ő üzemelteti azt a szavazógépet, amely döntő kérdések előtt az európai szocialistákkal és liberálisokkal megköti az alkukat. És amelyet utána a Fidesz is megszavaz, nem egy kínos helyzetet produkálva, amikor a budapesti irányvonallal ellentétes egyezséghez adják voksukat.

Erre a nagyfokú kompromisszumkészségre a bizottság élén is szüksége lenne Webernek.

A bizottsági elnök ugyan rendelkezik papíron saját irányvonallal, és elvileg joga is lenne menesztenie a biztosokat, gyakorlatilag az állam- és kormányfők szoros felügyelete mellett vezet egy ezerarcú szervezetet, amelyben a jogköre leginkább hülye viccekre korlátozódik a csúcsokra érkező Európai Tanács-tagok kárára. A bizottságban egyébként mindenki egyenlő mandátummal rendelkezik, döntéseiket pedig kifelé egységesen képviselik.

Orbán igazi csúsztatása nem is a bizottsági elnöknek szólt, hanem csapatának leendő tagjairól. A szavazatában azonos súlyú 26+1 biztos jelölése teljeséggel független az európai választók döntésétől. Nincs 2019 folyamán semmilyen demokratikus kontroll, ki képviseli például Magyarországot a bizottságban. Ebben a kérdésben ugyanis a magyar kormányfő dönt egyedül, erre pedig már április 8-án minden más következményével együtt feljogosítottuk Orbán Viktort.

Rugaszkodjunk el egy pillanatra a valóságtól, és tegyük fel, hogy jövő májusban az EP-választás magyar versenyét megnyeri a Jobbik–LMP–Momentum összefogásából felálló Mégfiatalabb Demokraták Szövetsége (Médesz), de még akkor sem ők mondhatják meg, ki lesz Magyarország biztosa.

Ha pedig ezt rögzítettük, akkor innen kezdve könnyű azt belátni, hogy a bizottság összetétele Orbán állítása ellenére nem múlik a jövő májusi választáson. És ő ezt jól tudja, hiszen már legutóbb is ott volt a teremben, amikor a demokráciát kigúnyoló alkukat megkötötték.

A bizottságban jelenleg tizennégy néppárti politikus ül, köztük Navracsics Tibor, valamint a testület elnöke, Juncker. Szintén a Néppártot képviseli a német Günther Oettinger, ami tökéletes megmutatja, hogyan történik a biztosok jelölése. Mivel az Európai Tanácsban a kormányfők ülnek, ezért hiába volt a berlini nagykoalíció részese a szociáldemokrata párt (SPD), a kereszténydemokraták joga (CDU) volt elfoglalni az országnak járó biztosi posztot. (Oettinger egyébként a paksi bővítés ügyében Orbán legjobb szövetségese).

A néppártiakat erősíti még a spanyol biztos, miközben országában tavasszal megbukott a konzervatív kormány. Madridban most Franco exhumálására készülnek, de ahhoz már nincs joguk, hogy az ország EU-biztosát lecseréljék. Az Orbán által 2019-ben jelölt politikus pedig a 2022-ben megválasztott magyar kormánynak is két éven át még biztosa lesz.

A bizottságban jelenleg nyolc szocialista, öt liberális és egy párton kívüli tag ül.

Hogy Orbán reménye egy ennél kedvezőbb összetételű bizottságra mennyire gyenge lábakon áll, azt az Európai Tanács összetétele jelzi. Abban a Néppártnak jelenleg nyolc tagja van, hattal kevesebb, mint ahány biztost 2014-ben keresztül tudott vinni.

A szocialisták száma az újbalos görög kormányfővel együtt hat, de a párton kívüli litván elnök is legutóbb baloldali biztost jelölt. A liberálisok pártcsaládjának jelenleg hét tagja van a Tanácsban, ami két biztossal többet jelenthet számukra jövőre. És akkor még Macron is megnevezhet magának egy küldöttet, bármilyen erős is legyen jövő májusban a magát újrafazonírozó Nemzeti Front. Az is a jobboldali dominanciát csökkenti, hogy a britek már nem lesznek tagjai a testületnek (bár ők szigorúan véve nem a Néppártban foglaltak helyet).

Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő beszélget az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2017. december 14-én.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Az egész orbáni kijelentés csúcsa pedig az, hogy a magyar kormányfő által hősnek nevezett Salvini (a politikai érdek vezérelt gesztus hátterét szerdán írtuk meg hosszabban) nem is jelölhet jelen állás szerint biztost. Abba egyelőre nagyobb beleszólása lehet az Orbán-ellenes kirohanások sorát produkáló Ötcsillag Mozgalomnak, mert ez a kabinet erősebb pártja. Még így is Róma tűnik Orbán és a populisták egyetlen esélyének arra, hogy a bizottságban nyíltan euroszkeptikus politikus is helyet foglaljon.

Korábbi találgatások szerint Orbán sem egy bajkeverőt tervez jelölni. A magukat bennfentesnek tartók Trócsányi László jelölését várják. Pedig Orbán jelenlegi politikája alapján Szijjártó Péter logikusabb döntés lenne.

Jövő májusig Svédországban, Luxemburgban, Lettországban és Észtországban választanak új parlamentet, ezeken jelenlegi állás szerint két néppárti, egy szocialista és egy liberális biztosi poszt a tét.