szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tekintettel a magyar és a türk népek szoros történelmi és kulturális kapcsolataira – fogalmaz Szijjártó Péter külügyminiszter a törvényjavaslatban.

Különös ígéretet tett a Türk Tanácsban Orbán Viktor október végén. A magyar miniszterelnök ugyanis szembement az európai uniós szerződésekkel, amikor Azerbajdzsánban a Türk Tanács ülésén arra tett ígéretet, hogy a magyar uniós biztos segíteni fogja Törökország és Azerbajdzsán uniós csatlakozását.

Ha sikerülne megszerezni a bővítési portfóliót, „akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal” – mondta akkor. A türkök most egy lépéssel közelebb kerültek Európához, ugyanis a törvényalkotási dömping részeként benyújtották a „Magyarország Kormánya és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa Titkársága közötti, a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodájáról szóló székhely-megállapodás kihirdetéséről” címet viselő törvényjavaslatot is, aminek lényege, hogy

a Türk Tanács irodát nyit Budapesten.

Orbán a Türk Tanács ülésén azt mondta, vannak kipcsakok Magyarországon, most még többen lehetnek, ha Szijjártó Péter külügyminiszter törvényjavaslata átmegy a Házon. (Az iroda nyitása már a tanács bakui ülésén szóba került, a mostani jogszabály ennek a kereteit határozza meg.)

A székhely-megállapodásról szóló javaslat preambuluma szerint

a magyar kormány és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának Titkársága – tekintettel a magyar és a türk népek szoros történelmi és kulturális kapcsolataira – megállapodtak a Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodájának megnyitásában.

Magyarország feladata lesz megfelelő irodát találni és berendezni székhelynek. A Türk Tanács összes tagállama (Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán) képviselőt delegál a magyar irodába. Ami pedig a mentességeket illeti, a javaslatban az áll, hogy:

az Iroda, annak vagyona, eszközei és archívumai – függetlenül attól, hogy hol találhatók és kinek a birtokában vannak – a feladataival kapcsolatban mentesülnek a házkutatás, lefoglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtó, közigazgatási, bírói vagy igazságszolgáltatási szervek bármely egyéb beavatkozása, továbbá bármilyen jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a CFM (a Türk Tanács Külügyminisztereinek Tanácsa – T. R.) lemondott mentelmi jogáról.

A Türk Tanács tagjai
©

Rögzítik továbbá, hogy:

  • Az Iroda Archívumai és dokumentumai, hivatalos levelezése, valamint a rá vonatkozó vagy a birtokában lévő, hivatalos használatára szánt dokumentumok és egyéb hivatalos kommunikáció sérthetetlenek.
  • Magyarország évente fedezi a Türk Tanács irodájának költségvetését, ezt a magyar külügyminisztérium hagyja jóvá.
  • Továbbá az iroda, annak eszközei, bevételei és egyéb vagyona mentesülnek az összes közvetlen adó alól, az összes vám- és kiegészítő pénzügyi kötelezettség alól, visszaigényelhetik a hivatalos felhasználására vásárolt áruk és szolgáltatások árában áthárított jövedéki adót, a helyiségekre vonatkozó állami ingatlanadót pedig Magyarország fizeti.

Az iroda személyzete is kiváltásokkal és mentességekkel fog rendelkezni, például:

  • mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól;
  • mentesek az Iroda által fizetett illetmény és egyéb járandóság tekintetében az adózás alól;
  • mentesség a házastársaikkal és az eltartott hozzátartozóikkal együtt a bevándorlási korlátozások és az idegenrendészeti nyilvántartásba vétel alól;
  • a fizetési eszközök beváltása tekintetében könnyítéseket élveznek;
  • nemzetközi vagy belső válság idején őket, házastársukat és eltartott hozzátartozóikat hazatérési könnyítések illetik meg, amelyek révén kívánságukra a lehető legkorábban távozhatnak.

Fontos kitétel, hogy a türk külügyminiszteri tanács jogosult és köteles lemondani az irodaszemélyzet bármelyik tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint a mentelmi jog akadályozná az igazságszolgáltatást, és arról a Türk Tanács érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.

A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy:

Magyarország – közös történelmi és kulturális gyökereinkre támaszkodva – a kezdetek óta nagy érdeklődéssel követte a türk identitású népek együttműködését a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának keretein belül, és egyértelmű jelét adta annak, hogy érdeke a szervezettel való partnerségi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. A keleti kapcsolatok fejlesztése jegyében a Türk Tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikai törekvésekben: Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerségi szinten vannak kapcsolataink, és erre törekszünk Kirgizisztán és Üzbegisztán vonatkozásában is.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!