Néhány kormánypárti képviselő részvételével kedden este 8 körültől éjjel fél 12-ig tartott a színházakat, kulturális életet érintő törvényjavaslat vitája a Parlamentben, mely ellen napok óta tiltakoznak művészek, ellenzéki politikusok. Ez volt az utolsó, 47. napirendi pont. A javaslat elfogadása után alapvetően változhat meg a színházak élete, az állam ugyanis innentől kezdve a finanszírozásért cserébe beleszólást is kér például abba, ki legyen a színházigazgató. Hollik István kormányszóvivő interpretálásában ez úgy néz ki, hogy a vezető kinevezését az állam határozza meg.

A parlamentnek benyújtott javaslat amúgy sokkal enyhébb, mint az eredeti, nem nyúlnak hozzá például a Nemzeti Kulturális Alaphoz, illetve nem veszik el a függetlenek állami támogatását, ahogy Demeter Szilárd PIM főigazgató is csatát vesztett, nem jön létre ugyanis egy általa vezetett szervezet.

Ebbe a különbségbe kapaszkodtak bele a kormánypárti szónokok a törvény vitájában.

L. Simon László fideszes politikus, korábbi államtitkár nem értette, mire vannak ezek a nagy indulatok, hiszen

olyan kérdésekről vitatkoznak a nyilvánosságban a tüntetők, és olyanokat feszegetnek az ellenzéki politikusok, amik nincsenek is benne a javaslatban, a szövegből és a részletes indoklásból sem következnek.

A törvényjavaslatban nincs szó az NKA átalakításáról,

attól még, hogy a minisztériumi munkaanyagban szóba került, komolytalan róla beszélni.

L. Simon azt is megkérdőjelezte, hogy tényleg szó volt-e róla (tényleg, a hvg.hu birtokába is eljutott az a változat, amelyet széleskörű egyeztetésre kiküldtek - a szerk.), de a lényeg az, hogy nem ezt nyújtotta be a minisztérium a ház elé. A fideszes politikus nem segítette a tisztánlátást: annyit mondott, biztos megfontolta a minisztérium, miért változtatott. Ezt egyébként hétfőn megkérdeztük a tárcától, de azóta sem kaptunk választ. Egy múlt szerdai minisztériumi közleményben még maguk is az NKA átalakításáról írtak.

L. Simon szerint a javaslat miatt nem sérül a művészeti autonómia, az állam pedig joggal várja el a fenntartóktól, hogy legalább annyival támogassák az intézményeket, mint amennyivel az állam. Ez egy új érv, eddig nem merült fel, hogy egyenlő arányban kellene támogatniuk, most például a Katona József Színház esetében az arány durván kétharmad-egyharmad az állam javára.

Mi az unalmas színház?

A házból vitatkozott Pintér Bélával, aki a hétfői tüntetésen arról beszélt, a kritikus színház a jó színház. Azt mondta, ő látta a III. Richardot a Radnótiban, a második felvonás elején a kormányt szídják, de az ettől még az előadásnak súlyos problémái voltak.

Színházi szakemberek tájékozatlanságból, az ellenzék pedig a megtévesztés szándékával mondja, hogy a kormányzat célja a művészeti szabadság megsértése.

L. Simon egyébként azon a véleményen volt, hogy a múzeumoknál kellett volna kezdeni az átalakítást, azoknál ugyanis előfordul, hogy az önkormányzatok szinte semmit nem adnak hozzá. Az igazgatók kinevezésénél vétójoga van Káslernek, de csak egyszer élt vele, ráadásul kormánypárti megyeszékhelyen.

Nem mondhatják, hogy ezt bunkósbotként alkalmazta volna a kormány.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc is arra fűzte fel hozzászólását, hogy az újságok tele voltak fake news-zal, mint hogy megszűnik az NKA, holott kiderült, hogy nem, és nem lehetetlenítik el az alternatív színházakat sem.

Van egy eredeti javaslat, amit lehet, hogy egy referens állított össze, az nem a kormány álláspontja.

Számon kérte, hogy most Szél Bernadett miért nem festett monoklit a szeme alá, hogy tiltakozzon Gothár zaklatása miatt. Szerinte az ellenzék a nyilatkozataival falazott azoknak, akik megpróbálták eltussolni a botrányt. Nincs helye a zaklatóknak a színházban - érvel Nacsa.

Ha Karácsony kinevez egy igazgatót, az demokrácia, ha Kásler, az diktatúra?

- háborodott fel a képviselő, aki ezt liberális kettős mércének tartja. Szerinte Karácsony kultúrpolitikája abban merül ki, hogy megmondja, egy nyílt pályázaton ki nem lehet igazgató.

"A politika és gazdaság után a kultúrát akarják elfoglalni"

A DK-s Gréczy Zsolt szerint a kormány ezzel az átalakítással bűnt követ el, Arató Gergely, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményét előadó politikus azt mondta, egész elemében vitatják a javaslatot, és hiába beszél a kormány az együttműködés kényszeréről, az

sokkal inkább kényszer, mint együttműködés.

Több képviselő is kifogásolta, hogy rekordsebességgel, a benyújtástól számítva 50 óra alatt átverik ezt a módosítást a parlamenten, és a gyorsaság miatt nem is tudta megtárgyalni a kulturális bizottság. A jobbikos Balczó Zoltán a többi között arról beszélt, nem alapvetés, hogy az állam pénzért cserébe beleszólási lehetőséget is kap, elég csak az egyházi fenntartású oktatási, kulturális intézményekre gondolni, ahol szintén nincs vétójoga az államnak.

Egyszerre állt ki a Katona József és az Újszínház mellett, miután az egyiket liberálisnak, a másikat fasisztának nevezik egyesek. Erősen felháborodott a zaklatószínház kifejezésen (bár elsőre elrontotta, és zsarolószínházat mondott):

hogy képzelik, hogy az egész színházat zaklató színházzá minősítik egy eset miatt, megbélyegezve ezzel az egész közösséget?! Ez olyan felelőtlensége a politikai propagandának, ami túlmegy minden határon!

Szerinte a törvényjavaslat illeszkedik abba a sorba, hogy a Fidesz igyekszik mindent megakadályozni, ahol lehetőség van autonóm gondolatokra, döntésekre. Az MSZP-s Varga László szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány nem egyeztetett a javaslatról.

Az MSZP-s Hiller István szerint a kormánypártok azért tették ilyen későre a vitát, mert a javaslatot el akarták dugni. Vezérszónokként hosszan sorolta kifogásait, azt mondta, az alapkérdésekben sem ért egyet, mint hogy mi legyen az állam szerepe.

Ez ugyanaz a szellemiség, amivel a kormány államosította az iskolákat, majd az igazagtót a miniszteri kinevezéstől tette függővé, illetve amivel elvette az MTA-tól a kutatóintézeteket. A tervezet csorbítja az autonómiát és a szabadságot

- mondta Hiller, ráadásul cinikusan is van megfogalmazva.

Azt írják, az önkormányzat, ha akarja, teljes egészében finanszírozhatja a színházat, és akkor nem szól bele az állam.

Csakhogy, olyan mértékben vontak el forrást, hogy az önkormányzatok nem képesek a színházakat fenntartani.

Ha viszont pénzt kérnek az államtól, utóbbi mondja meg, ki legyen a színházigazgató. Ez kőkemény pénzkérdés, amit Hiller túlterjeszkedésnek tart. Szerinte nem véletlen, hogy október 13-a után nyújtotta be a javaslatot a kormány, nagyon zavarhatja őket az eredmény.

A kormány a politikai és gazdasági tér elfoglalása után a kultúra elfoglalására is készül

- mondta az ellenzéki politikus. Csárdi Antal LMP-s politikus szerint a kormány visszahozta a kollektív bűnösség elvét, amit csak a nácik vagy a kommunisták alkalmaztak. Szerinte bár mi is van szövegszerűen a javaslatban, a kormány gyakorlatát nézve számítani kell arra, hogy beleszólnak a repertoárba is. Tordai Bence pábeszédes politikus szerint példátlan össztűz alá vették a javaslatot, talán ennek köszönhető, hogy a "nettó bolsevik törvény bolsi-light törvénnyé" szelídült. Az önkormányzatok támogatási kérelmeinél viszont a végső verzióban egy sunyibb, aljasabb és taszítóbb megoldást választott a Fidesz, a pitiztetést. Szerinte a holnapi szavazással beléptek a bukás előszobájába. Szél Bernadett független képviselő szerint már órák óta vitáznak, de a kormányoldal még nem magyarázta meg, miért most álltak elő ezzel a javaslattal.

Ha Tarlós Istvánnak hívnák a főpolgármestert, akkor is itt ülnénk és vitáznánk?

A válasza nem. Szél szerint a kormány ezzel bosszút áll. Fekete Péter államtitkár parlamenti szavaiból kiderült, az önkormányzat egyesével egyeztethet majd a színházakról, azoban Szél szerint annyira sok a nyitott kérdés, hogy itt bármi előfordulhat. Tordai Bence és Ungár Péter is azt magyarázta, miért nem mindegy, hogy Kásler Miklós miniszter vagy a helyi polgármester nevezi ki a színházigazgatót. Leegyszerűsítve utóbbinak van közvetlen felhatalmazása azoktól, akik majd a színházba is járnak. Gurmai Zita szocialista politikus azt kérte az államtitkártól, vegyék le napirendről a javaslatot.

Fekete Péter államtitkár zárszavában tartotta magát a fideszes narratívához, hogy

senkinek a fejében meg sem fordult, hogy Kásler Miklós nevezze ki a színházigazgatókat, senki sem akarta beszántani az NKA-t illetve megfojtani a függetleneket.

Abban bízik, egy év múlva kiderül majd, hogy az "apokaliptikus" félelemek nem igazolódnak be, mint ahogy elmondása szerint a tao-támogatások kivezetése utáni helyzet is pozitívan zárult. A javaslatról holnap délelőtt szavaz az Országgyűlés.