Tavaly decemberben váratlanul felvették a megtárgyalandók közé Tordai Bence és más Párbeszéd-képviselők „A klímavészhelyzet kihirdetéséről” című törvényjavaslatát, valamint Schmuck Erzsébet (LMP) és mások „Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról” című határozati javaslatát. Némi késés után áprilisban napirendre is tűzték.

Hamar kiderült azonban, hogy az illetékes szakbizottságban és a törvényalkotási bizottságban a kormánypárti többség alaposan átírta mindkét tervezetet. Még a jogszabály címe is más lett, a klímavédelemről szól, nem vészhelyzetről.

Schmuck Erzsébet LMP-társelnök, aki egyébként a fenntartható fejlődés bizottság elnöke, de ott leszavazták, ezután azt kérte a kormánypártoktól, hogy ne szavazzák meg a javaslat „kiüresítését”, amelyre előterjesztőként rá sem ismer. A változtatás lényege ugyanis szerinte az, hogy a kormánynak semmilyen komoly feladatot, célkitűzést nem kell vállalnia az éghajlatváltozás megfékezése érdekében, az Európai Unió szigorú célkitűzéseinél lényegesen csekélyebb vállalást tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a megújuló energia arányának növelése érdekében. A Párbeszéd politikusa, Tordai Bence is arról számolt be, hogy csak egy legyengített, kiüresített jogszabály kerül a Ház elé. A Párbeszéd által meghatározott négy célból a módosító javaslatok hármat elvetettek, egyedül a 2050-re kitűzött klímasemlegesség maradt benne az iratban.

Így alakult ki az a helyzet, hogy mind a törvényjavaslatot, mind a határozati javaslatot – pontosabban ami maradt belőlük – a szerdai szavazáson végül elutasította az összes ellenzéki frakció és a függetlenek többsége is, köztük az eredeti előterjesztők. Fidesz- és KDNP-szavazatokkal lépnek hatályba.