Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Hétfő reggelre hívta össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János a testület ülését, amely a sajtó számára nem nyilvános, zárt ülés lesz, témájának pedig a meghívóban azt jelölték meg: “tájékoztatás aktuális nemzetbiztonsági kérdésekről”. Ezek között pedig nehéz lenne megkerülni a Pegasus-botrányt, amely – mint azt a nemzetközi oknyomozó csapat kiderítette és közvetett bizonyítékokkal is alátámasztotta – arról szól: a magyar állam valamely szerve izraeli kémprogrammal figyelhetett meg újságírókat, ügyvédeket, kormánykritikus médiatulajdonost, ellenzéki polgármestert.
Pegasus-ügy
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
A testület összehívását Stummer János elnök korábban a hvg.hu-nak azzal indokolta: “nem maradhat következmények nélkül, ha bebizonyosodik az oknyomozó cikk állítása, miszerint a magyar kormány újságírók, politikusok és más közszereplők okostelefonjainak feltörésére is használta a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét.” Ezért a bizottság meghallgatná a kormány felelős politikusait és az illetékes szolgálatok vezetőit. Stummer felhívta a figyelmet arra is: úgy tűnik, a kormány és a Fidesz hozzáállása az, hogy bagatellizálni igyekeznek az ügyet, pedig szerinte
ez a magyar Watergate-ügy, és ha ebben a Fidesz lapít, az maga a beismerés.
A héttagú bizottság határozatképessége, így az ülés megtartása a négy kormánypárti (három fideszes és egy KDNP-s) tagon múlik, márpedig nem sokkal Stummer hétfői nyilatkozata után Halász János, a bizottság fideszes alelnöke közölte: nem indokolt a bizottság összehívása, mert az ügy szerintük csupán “politikai hangulatkeltés”. Ehhez képest ezzel egy időben két, titkosszolgálatokat felügyelő miniszter – Szijjártó Péter külügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter – is úgy nyilatkozott, hogy a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén kész az ügyben tájékoztatást adni. Eközben a kormányzat következetesen állítja a botrány kirobbanása óta, hogy “illegális megfigyelés nem történt”. Erről beszélt a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Ugyanakkor újdonság volt, hogy az ilyen, leplezett információszerzések titkossága miatt homályosan ugyan, de utalt arra is, hogy bár a kormány szerdai ülésén az ügy nem volt konkrétan téma, az illetékes szervek kivizsgálták a megfigyelésgyanút.
Valamiféle friss vizsgálatra utalt Pintér Sándor belügyminiszter is egy ellenzéki képviselői kérdésre adott válaszában, amikor azt írta: “Kijelentem: 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. A lefolytatott ellenőrzések eredményei alátámasztják állításom.” A miniszter még azt is hozzátette, hogy szerinte “a Belügyminisztérium a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy – eddig ismeretlen szervezet által – nemzetközileg gerjesztett botrányt feltételez, melynek középpontjában nem Magyarország titkosszolgálatai állnak”. Válaszát pedig azzal zárta: az ügyben konkrét kérdésekre kész válaszolni a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén.
A kormányinfón Gulyás Gergely is utalt egyébként arra, hogy a szolgálatok ellenőrző szerve a bizottság, és a kormánypártok támogatják, hogy a testület elláthassa ezt az ellenőrző funkcióját. A miniszter ugyanakkor nem volt egyértelmű, amikor azt mondta, hogy semmi szükség nincs a bizottságot most összehívni, de ezzel együtt tagadta, hogy a Fidesz képviselői blokkolnák az összehívását, hiszen a testület a törvény szerint előírt, normál ügymenetben működik. Vagyis hiába az ügy tisztázását támogató kormányzati nyilatkozatok, nem egyértelmű, hogy részt vesznek-e a kormánypártok a hétfői bizottsági ülésen.
