Már az, ami a sajtóban eddig megjelent a kormánykritikus újságírók, üzletemberek, közéleti szereplők állítólagos megfigyeléséről felvetheti a bűncselekmény gyanúját – mondta a hvg.hu-nak Stummer János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke. A politikus ezért még a mai napon feljelentést tesz tiltott adatszerzés, illetve információs rendszer vagy adat megsértése gyanújával ismeretlen tettes ellen.

A hvg.hu is szemlézte a Direkt36 tényfeltáró cikkét, amely szerint egy izraeli cég kémfegyverével, egy okostelefonba férkőző programmal vehették célba Magyarországon az Orbán-kormány kritikusait. A célpontként kiválasztott emberek között voltak újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek. Arra utaló közvetett bizonyítékokat is találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.

Direkt36: Az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek az izraeli kémfegyverrel

Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust - derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke emlékeztetett: nem maradhat következmények nélkül, ha bebizonyosodik az oknyomozó cikk állítása, miszerint a magyar kormány újságírók, politikusok és más közszereplők okostelefonjainak feltörésére is használta a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét. Ezért a bizottság MSZP-s és LMP-s tagjával kezdeményezik: a bizottság rendkívüli ülésen hallgassa meg a kormány felelős politikusait és az illetékes szolgálatok vezetőit.

Egyelőre nem tudni, mikor ülhet össze a bizottság – mondta kérdésünkre Stummer, megjegyezve: ma arra kérte Halász Jánost, a bizottság fideszes alelnökét, hogy mondjon egy legközelebbi dátumot, amikorra a kormánypárti képviselők biztosítani tudják a testület határozatképességét, “mert annak nem sok értelme van, hogy a titkosszolgálatok képviselői meg az ellenzéki képviselők megjelennek, a kormánypártiak pedig nem, és határozatképtelen lesz az ülés.”

Stummer felhívta a figyelmet arra is: úgy tűnik, a kormány és a Fidesz hozzáállása az, hogy bagatellizálni igyekeznek az ügyet, pedig szerinte

“ez a magyar Watergate-ügy, és ha ebben a Fidesz lapít, az maga a beismerés”.

A bizottsági elnök kérdésünkre arról is beszélt, hogy célszerű lenne, ha parlamenti vizsgálóbizottság is alakulna az ügy vizsgálatára. Ezt az országgyűlési képviselők ötöde, tehát legalább 40 képviselő kezdeményezheti, ennek érdekében most az ellenzéki frakciókkal egyeztet. Ám, ha össze is jön a 40 aláírás, a határozati javaslatról az Országgyűlésnek kell dönteni, egy rendkívüli ülés határozatképessége pedig szintén a kormánypárti politikusok részvételén múlik.