Nem Alaptörvény-sértő az akár két éves munkaidőkeret a munkahelyteremtő beruházásoknál

Az Országgyűlés tavaly „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről” szóló törvény keretében döntött a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályaitól megengedett eltérésekről. Egyrészt azt mondta ki, hogy „a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti”.

Másrészt lehetővé tette az állami foglalkoztatási szervnek (ez esetben az egész országra kiterjedően a Békés Megyei Kormányhivatalnak), hogy „az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel” ugyan, de engedélyezze:

a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.”

Az ellenzéki országgyűlési képviselők ennek megsemmisítését kérték, azzal érvelve, hogy a törvény homályos fogalmak alapján alkotott a dolgozók érdekeit sértő, csak a munkáltatók érdekeit figyelembe vevő szabályt, aránytalan jogkorlátozást vezetett be, és megkülönbözteti a munkavállalók egyes csoportjait.

Túry Gergely

Az Ab Schanda Balázs vezette öt tagú tanácsa a kérelmet a beérkezése után csaknem egy évvel vette elő, de e heti ülésén azonnal döntött: a kifogások nem megalapozottak. A „beruházás” és a „nemzetgazdasági érdek” fogalmát más jogszabályok meghatározzák, és a homályos fogalmazás egyébként is csak akkor ütközne az Alaptörvénybe, ha jogszabályértelmezéssel nem lehetne feloldani.

A dolgozók érdekeit illetően az a válasz, hogy „az általános munkarendtől eltérést engedő munkaidő-keret alkalmazása esetén is érvényesülniük kell azon általános garanciális előírásoknak, melyek a munkavállalók pihenését, regenerálódását hivatottak biztosítani”. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás a rugalmasságot növeli, és ezért indokolt lehet.

A munkavállalókat védő garanciális szabályok a vitatott törvény szerint is érvényben maradnak. A korlátozások az öt alkotmánybíró szerint nem aránytalanok, és az eljárási szabályok hátrányosságáról sem tudták őket meggyőzni a beadványt író képviselők.

Az Ab szerint a törvény célja „a jogbiztonság megtartása, másrészt a gazdasági krízishelyzetben a beruházások ösztönzése, az új beruházások támogatása, valamint a munkaerő megtartásának, illetve a munkaerő létszámának a bővítése”. Ez pedig „alkotmányos érték védelmeként azonosítható”, ezért a képviselők beadványát elutasították.