Jelentős párbeszédhullám indult el Oroszország és a Nyugat között, ami az ukrán helyzet békés megoldásának egyetlen útja – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi közleményében.

Örülünk, hogy a miniszterelnök úr jégtörő akciója sikerrel járt ebből a szempontból, és most európai vezetők szinte egymásnak adják a Kreml kilincsét

– fogalmazott a miniszter, mintha a magyar miniszterelnök látogatásának bármi köze lenne ahhoz, hogy a kiélezett helyzetben nyugati hatalmak vezetői Moszkvába látogatnak.

Putyin és Macron találkozása a fehér asztalnál február 7-én

AFP

Nincsenek csodák

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin moszkvai találkozója után egy héttel, Emmanuel Macron francia elnök és az orosz államfő találkozója után két nappal áthaladtak az első orosz hadihajók és egy tengeralattjáró a Földközi-tengerről a Fekete-tengerre vezető Dardanellákon, és további partra szállító hajókból álló erők már meg is érkeztek. A Kijevhez közel eső orosz és belarusz területeken tervezett közös gyakorlatával egyidőben a határ másik oldalán, Csernyihiv oblasztyban és az ország több területén széles körű hadgyarkolatokat végez majd az ukrán hadsereg is.

Ahogyan Joseph Borrell, az EU külügyi főbiztosa összefoglalta:

Macron elnök látogatása fontos volt, de csodát azért nem tudott tenni.

Hacsak nem számítjuk a csodák közé, hogy Putyin a Macron-találkozó napján tartott sajtótájékoztatón egy mondat erejéig sutba dobta a diplomáciát, és mikor a minszki egyezményben foglaltak ukrán részről kifogásolt részeire terelődött a szó, csak ennyit mondott az ukrán elnöknek címezve:

Ezzel együtt kell élned aranyom, akár tetszik, akár nem.

Jégtörőből túlkínálat van

Természetesen az események jelenlegi állásától függetlenül Orbán Viktor látogatása a Kremlben fontos diplomáciai esemény, akár negatív, akár pozitív hozadékai lesznek – legalábbis Magyarországon az. Hogy világos legyen, mennyire volt úttörő ("jégtörő") nézzük végig, kikkel találkozott és beszélt az orosz elnök az elmúlt pár hétben, kit ültettek le a hétmérföldes asztalhoz, hogy megvitassák az orosz–ukrán konfliktus biztonságpolitikai kérdéseit.

AFP

Az év vége felé még kevés magasrangú látogató érkezett nyugatról Vlagyimir Putyinhoz, de az egyik legfontosabb telefonhívás december 7-én futott be a Kremlbe. Akkor két órán át beszélgetett egymással videókapcsolaton keresztül Joe Biden és Putyin, majd a világ két legnagyobb atomhatalmának vezetője ezt megismételte december 30-án. Az első tárgyalás után csak az elnökök kölcsönös üdvözlését hozták nyilvánosságra, a második után viszont kiderült, hogy kölcsönösen megfenyegették egymást. Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedésekkel sújthatja Oroszországot, ha Moszkva további katonai lépéseket tesz Ukrajnával szemben. Putyin szerint viszont egy ilyen amerikai intézkedés nyomán teljesen megszakadhatnak a kapcsolatok a két ország között.

Ez egy telefonhívás, de ha mindenképp személyes találkozókra akarunk hivatkozni, akkor az orosz elnök december 8-án találkozott a görög miniszterelnökkel. A tárgyalás során Putyin már akkor szóba hozta az orosz követeléseket a NATO felé, melyeket pár nappal később öntöttek hivatalos formába. A sajtótájékoztatón elhangzottak nagyjából hasonlóak voltak az Orbán–Putyin-találkozó utáni nyilatkozatokkal. Ha nagyon akarjuk, akkor tehát a görög miniszterelnök is lehetett a jégtörő.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök találkozása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel

AFP

A magyar külügyminiszter által említett európai vezetők pedig egész december és január során folyamatosan kapcsolatban voltak az orosz elnökkel. A február 15-én érkező Olaf Scholz német kancellár például december 21-én beszélt az orosz elnökkel telefonon. Boris Johnson brit miniszterelnökkel december 13-án és február 2-án folytattak telefonbeszélgetést. Mario Draghi olasz miniszterelnökkel pedig éppen aznap, mikor Orbán Viktor már Moszkvában volt.

Európa megmentői és a makacs jég

Emanuel Macron francia elnök háromszor, december 14-én, 21-én, január 28-án is beszélt orosz kollégájával, mielőtt február 8-án, egy héttel Orbán Viktor után ő is megérkezett Moszkvába. Persze lehet állítani, hogy Macront nem Putyinnal közös telefonjaik, hanem a magyar miniszterelnök látogatása győzte meg arról, hogy itt az ideje ellátogatni a Kremlbe. Miért ne lehetne? De mégis valószínűbb, hogy a francia elnök inkább csatlakozott azon európai vezetők sorába, akik versenybe szálltak a babérkoszorúért, hogy elmondhassák, nekik sikerült meggyőzniük az orosz elnököt kemény és őszinte tárgyalások során arról, tegyen le az inváziós tervekről.

Putyin pedig készséggel kiszolgálja az európai egókat és megígéri mindenkinek, hogy Oroszország nem tervez inváziót, diplomáciai úton szeretnék elérni a konfliktus megoldását, mindössze néhány teljesen logikusan hangzó garanciát szeretnének kapni saját védelmük biztosítására. Miután a politikusok kiléptek az ajtón, azonnal kiderül, hogy

ezt a meccset Joe Biden és Vlagyimir Putyin vívja, a többiek pedig nem jégtörők, hanem legjobb esetben is mellékszereplők, ha épp nem biodíszletek a nagyhatalmi politikában.

Erre remek példa az, ahogyan Putyin elnök szóvivője, Dimitrij Peszkov nyilatkozott a Macron-találkozó után. Peszkov szerint – Macron szavaival ellentétben – semmiféle megegyezés nem született a deeszkalációról.

Moszkva és Párizs nem állapodhat meg ilyesmiben. Franciaország az EU egyik vezető hatalma és a NATO tagja, de nem a vezetője. Ez a szerep egy egészen másik országé. Ugyan miben állapodhattunk volna meg akkor?

– mondta a szóvivő az Európai Unió soros elnökségi posztját viselő Franciaországról.

Vagyis mindenki jégtörő szeretne lenni, de úgy tűnik, csákányt csak ketten hoztak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ortodox vízkereszt ünnepének hagyományos ünnepségén megmártózik a befagyott Seliger-tóba vágott lékben

AFP