Demokratikus normákat tekintve Magyarországnál már jobban teljesít Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró és Szerbia is – állapította meg friss, a posztszovjet országokról szóló demokráciajelentésében a Freedom House (FH) civil szervezet.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban nem tartalmaz olyat, amit az utóbbi években ne írtak volna már meg. Az FH jelentésében hat szempont alapján (média függetlensége, demokratikus kormányzás gyakorlata, civil társadalom állapota, választási rendszer, korrupció, önkormányzatok szabadsága, valamint az igazságszolgáltatás szabadsága) értékeli az országokat, ezen szempontok közül pedig csak egyben, a médiafüggetlenség tekintetében rontott az ország a 2021-es jelentés óta.
Magyarország összesített pontszáma így az FH szerint a tavalyi 3,71-ről 3,68-ra romlott az FH által alkalmazott hétfokú skálán, amin a hetes jelenti a demokratikus haladás legmagasabb, az egyes besorolás pedig a legalacsonyabb szintjét.
Az FH szerint ország 2019-ben csúszott a demokráciák közül a hibrid rezsimek közé, ami az FH definíciója szerint azt jelenti, hogy választások ugyan vannak, azonban a demokratikus intézmények diszfunkcionálisak, a szabadságjogok pedig nem minden körülmények között érvényesülnek.
Az FH jelentése szerint a posztszovjet térségben a 21. században először lett uralkodó államforma a hibrid rezsim. Mint írják, négy ország esik jelenleg ebbe a kategóriába: Magyarország, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia. A térség demokratikus hanyatlását a jelentés 2004-re teszi.
Az FH kiemeli: ugyanebben az időszakban az előbb említett négy országhoz még három csatlakozott Moldova, Koszovó és Örményország képében, azonban ők nem a demokrácia felől, hanem a másik irányból, a diktatúrák oldaláról közelednek a lassú demokratizálódás felé. Míg Moldova és Koszovó a legutóbbi jelentésben is ebben a kategóriában szerepelt, Örményország friss jelentkező ebben a kategóriában.
A jelentés külön megemlékezik arról is, hogy a jelenlegi hibrid rezsimeket olyan emberek vezetik, akik korábban demokratikus országokat vezettek, azonban elkötelezettségük a liberális, demokratikus elvek mellett alábbhagyott, illetve felváltotta a hatalmi monopóliumra törekvés. Az FH szerint ebbe a tendenciába illik bele Orbán Viktor és Aleksandar Vučić is.
Az FH mindkét vezetőről azt írja, hogy április harmadikán „engedélyezték” a demokratikus választásokat, azonban az egész államapparátus, valamint a civil szektor egy jelentős hányada is mellettük kampányolt, következésképp a választás sem szabad, sem igazságos nem volt. Most, hogy Orbán túlélte a választást, teljes terepet fog adni sajátjainak, az illiberális és kleptokrata irányzatok képviselőinek – fogalmaz a jelentés.
Orbánról és Vučićról a jelentés azt írja, hogy mindketten Milo Đukanović montenegrói és Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök útját követik: felrúgják a liberális normákat azzal, hogy megvesztegetik a választókat. Az FH külön kiemeli az ellenzékiek lehallgatását, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság mechanizmusainak felszámolását, amivel bárki akadályozni tudta volna hatalomgyakorlásukat.
A jelentés szerint Magyarország a szürkezónába csúszott. Ezt példázza az is, hogy Lengyelország, Magyarország és Szlovákia hatalomgyakorlói az FH szerint könnyedén sérthetik meg a demokratikus rendszert alátámasztó szerkezeteket. A jelentés szerint a Fidesz azon felfogás köré szerveződött, hogy „senkinek nem szabad abban hinnie, hogy Magyarország jogállam, azonban úgy kell viselkednünk, mintha egy, az állam által irányított országban élnénk a jogállamiság normái szerint”. Az FH kiemeli, hogy a Fidesz a demokrácia játékát űzi a győzelem eléréséért, hiszen ha nem ezt tennék, akkor minden bizonnyal veszítenének.