Tetszett a cikk?

Kedden egy kárpátaljai városban rakétacsapás ért egy vasútállomás melletti transzformátorállomást. Ugyan gyorsan kijavítható károkat okoztak csupán, a lapunk által megkérdezett szakértő szerint a támadásnak üzenetértéke van a környező országok kormányai számára.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Kedden este orosz rakétatalálat ért egy kezdetben meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt a kárpátaljai Volóc közelében. Ez volt az első alkalom a háború február 24-i kirobbanása óta, hogy orosz találat érte a magyarok lakta régiót. Volóc Ukrajna nyugati, Szlovákiával közös határához van közel, Beregszásztól mindössze ötven kilométerre, a magyar határtól nagyjából 120 kilométerre van.

A támadás részleteiről az ukránok szinte semmit nem árultak el, ráadásul a hatóságok a háború kirobbanása óta többször is felszólították a lakosságot, hogy ne tegyenek közzé információkat a közösségi médiában se az orosz támadásokról, se az ukrán haderő mozgásáról. Azonban most a tiltás ellenére is kiszivárgott néhány, lángoló villanyoszlopokat mutató kép.

Lángoló transzformátor állomás a lviv-i vasútállomás mellett
Twitter / Inna Sovsun

A támadásról érkező hírek szerint Kárpátalján kedden este hat óra körül zúgtak fel a szirénák, a rakéta pedig mindössze néhány perccel ezek után csapódott be. A Kárpáti Igaz Szó kedden este arról írt, hogy a robbanás miatt ötszáz méteres sugarú körben kitörtek a házak ablakai, a becsapódó rakéta repeszei pedig több, a közelben parkoló autót is megrongáltak, a háborút élőben követő LiveUAMap adatai szerint pedig Volóc községben a támadások miatt 57 lakóház maradt energiaellátás nélkül.

Szerdán az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ők követték el a támadást. Igor Konasenkov vezérőrnagy azt mondta, hogy a volóci mellett Lviv, Pidbirtsi, Timkove és Pjatihatki települések vasútállomásainál lévő transzformátorállomásokat semmisítettek meg.

Miért lőtték Kárpátalját?

Lviv a lengyel határ közelében fekszik, Volóc a magyar és a szlovák határhoz is közel van, Timkove pedig közvetlenül a moldáv határnál található.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lapunknak az esetről azt mondta, a támadás lehet pusztán erőfitogtatás is az oroszok részéről, ami egyben politikai üzenet az Ukrajna nyugati határaihoz közel fekvő Magyarország, Lengyelország, illetve Szlovákia kormányának is. Üzenet, hogy az adott országok tudják, mire számítsanak, ha beavatkoznak bármilyen módon a háborúba.

Kaiser annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy az oroszok nyugati fegyverszállítmányra lőttek, azonban azt, hogy valóban fegyverszállítmány haladt volna át Volócon, nem erősítették meg az ukrán hatóságok. A szakértő szerint azonban nem valószínű, hogy fegyverszállítmányt vittek volna át a városon: a község a szlovák határhoz van közel, Kaiser szerint pedig a szállítmányokat elsősorban Lengyelország felől juttatják be Ukrajnába, így azok Kárpátalját nem is érintik.

Orosz rakéta becsapódása Lviv-ben
AFP / Yuriy Dyachyshyn

Kárpátalján pedig nincs olyan katonai célpont, amire az oroszok azzal a céllal lőhetnének, hogy érdemi kárt okozzanak az ukrán hadseregnek – tudtuk meg a Kárpáti Igaz Szó helyi online újság lapigazgatójától, Dunda Györgytől. Dunda lapunk kérdésére csupán a Munkácson állomásozó 128-as dandárt nevezte meg, mint esetleges célpontot, azonban kiemelte, hogy a dandár laktanyájából a katonákat és az ott állomásoztatott haditechnikát is a Kelet-Ukrajnában dúló harcokra vezényelték át.

Dunda György a volóci támadásról azt mondta, tudomása szerint az állomáson kilőtt transzformátorállomás szerdán már újra üzemel, a vonatok is járnak, igaz, közel egy nappal a támadás után is késtek. A lapigazgató szerint a keddi, nyugat-ukrajnai célpont ellen elkövetett támadások hasonló jellegűek: csupán kisebb, pár óra alatt kijavítható hibákat okoztak.

Így viszont adja magát a kérdés: minek lőttek az oroszok kedden Nyugat-Ukrajnára, hogyha feltehetőleg tudatában voltak annak, hogy csupán kisebb károkat tudnak okozni? Dunda György a hvg.hu-nak azt mondta, eddig csupán a román határvidéken található Bukovina, illetve Kárpátalja nem szenvedett el konkrét támadást az invázió kezdete óta, így ennek oka szerinte csupán az, hogy „nehogy nyugalomban legyenek a helyiek”.

Ha figyelembe vesszük, hogy nem csak a szigorúan vett katonai létesítmények válhatnak célponttá ebben a háborúban, akkor Kárpátalján támadhatnak akár helyi kormányépületeket, híradóközpontokat is. Kaiser Ferenc ehhez annyit tesz hozzá, szerinte a mariupoli színház sem volt katonai célpont, mégis orosz bombatalálat érte.

Már azok is útra kelnek, akik a végsőkig bíztak - kárpátaljaiak beszéltek a keddi rakétatámadás után

Újabb lökést adhat a kárpátaljai magyarok exodusának, hogy tegnap Ukrajna orosz inváziójának kezdete óta először Kárpátalját is légitámadás érte. Van, aki a fegyverszállítmányoktól várja a megoldást, mások viszont már a NATO-tagországokban sem éreznék biztonságban magukat, így inkább maradnak.

Borul a magyar kormány álláspontja, kommunikációs gépezetük mégsem érzi meg

A magyar kormány háborúval kapcsolatos narratívája az oroszok inváziójának kezdete óta arra épült, hogy ebből a konfliktusból Magyarországnak ki kell maradnia (Orbán Viktor szavaival élve: „nem szabad belesodródnia”). A kormány azt a döntését, hogy nem szállítunk fegyvert Ukrajnába, és a magyar–ukrán határon nem is engedünk kivinni fegyvereket, azzal az érvvel igyekezett alátámasztani, hogy így tudja a magyarlakta Kárpátalját megóvni attól, hogy a szállítmányokra irányuló orosz támadások célpontjává váljon.

Az azonban, hogy ezzel biztosítható volna Kárpátalja biztonsága, a keddi támadást követően megdőlni látszik. Ez még akkor is igaz, ha a volóci transzformátorház kilövésénél valóban nagyobb kockázatot hordozna, ha a Záhonynál rendszeresen Ukrajnába lépő fegyverszállítmányokat venné célba Putyin. A kormány mintha az utóbbi érvelést alapul véve próbál ürügyet találni arra, hogy miért nem tesz semmit annak érdekében, hogy az orosz megszállók pozíciói Ukrajnában romoljanak. A külügyminisztériumi kommunikációs államtitkár Menczer Tamás például szerdán a Kossuth rádióban azt mondta, hogy „ez a támadás is igazolja, hogy jó döntést hoztunk, amikor arról döntöttünk, hogy nem szállítunk fegyvereket a háborúba”. Arra nem tett utalást, hogy a támadást az oroszok hajtották végre, de a következő mondataiba már belefűzte, hogy „a háború árát nem fizettethetik meg a magyar emberekkel”.

A magyar kormány álláspontjára már az ukrán külügy is reagált, a minisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko azt mondta, „a kárpátaljai orosz rakétacsapások azt mutatják, hogy a háború nem csupán Ukrajnát, hanem Magyarországot is érinti, bármennyire is próbálják mindezt figyelmen kívül hagyni Budapesten”, és azt is hozzátette, szerinte Magyarország magát védené azzal, ha segítene megállítani Oroszországot Ukrajnában.

A kormány oroszbarát, Ukrajna vezetését bíráló kommunikációja jelenleg úgy fest, marad ugyanaz, mint eddig. Miután nyomát nem találtuk, rákérdeztünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy tiltakoztak-e Oroszországnál, adták-e jelét annak, hogy ellenséges lépésnek tekintik a magyar kisebbség által is sűrűn lakott régió elleni támadást, de választ egyelőre azonban nem kaptunk.

A magyar kormány Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt stílusa miatt többször is támadó, az oroszokkal megengedő kommunikációja azonban eddig is komoly ellenérzéseket váltott ki az ukránokban. Kárpátalján riportot készítő tudósítóinknak arról számoltak be kinti magyarok, hogy a magyar kormány álláspontja felerősítette az ukránok velük kapcsolatos ellenérzéseit, így félnek attól, hogy a korábban velük szemben békés és semleges többségiek is ellenszenvvel fognak feléjük fordulni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!