A magánéletem nem tartozik a nyilvánosságra

– mondta a hvg.hu-nak az igazságügyi miniszternek ismét felkért Varga Judit a bizottsági meghallgatása után arra a kérdésre, hogy a Völner-Schadl-ügy után felmerült-e benne, hogy alkalmas-e a miniszteri posztra. Ugyanezt kérdezte tőle egyébként néhány perccel korábban az Országgyűlés igazságügyi bizottságában a testület momentumos tagja, Szabó Szabolcs, de neki is csak azt mondta, amit most nekünk: az eset után „az volt a feladatom, hogy a minisztérium működőképességét biztosítsam”.

Reviczky Zsolt

Arra a felvetésünkre, hogy ha elfogadta Orbán Viktor felkérését egy újabb ciklusra, akkor nyilván ezzel a botránnyal és a korábban, a Pegasus-ügy keltette politikai hullámokkal együtt is alkalmasnak érzi magát a tárca további vezetésére, Varga Judit azt válaszolta:

Az eddigi, jogalkotásban végzett munkánkról, az egész csapatéról, akik elkötelezettek a nemzeti konzervatív országépítés mellett, ennek az egész csapatnak az alkalmasságáról nyilvánítottak véleményt a választók április 3-án, és az alternatíváról is megvolt a véleményük.

Miután a miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy „erről az egész ügyről is véleményt mondtak április 3-án az emberek”, megkérdeztük, hogy konkrétan a Völner-ügyről is véleményt mondtak-e szerinte. Varga Judit azt mondta: „Szerintem mindenről, és ez azt is jelenti, hogy továbbra is megvan a választói felhatalmazás, a bizalom, hogy folytassuk a megkezdett országépítést”. Arra a kérdésre, ki meri-e jelenteni, hogy a minisztériumában nem fordul elő többet az egykori államtitkáráéhoz hasonló eset, azt mondta: „A minisztériumban tisztességes és jó szakemberek dolgoznak, és visszautasítok minden rossz szót, amivel őket illették az elmúlt időszakban.”

Reviczky Zsolt

Az amúgy érvénytelen népszavazásból következő jogalkotási kérdésekről is kérdezte a hvg.hu Varga Juditot, de a miniszterjelölt nem tudott még konkrétumokat mondani, csak annyit, hogy lesznek ilyenek, mert a referendumon „egyértelművé tették a magyar választók, több, mint 3,6 millió szavazattal, hogy a szülő hozzájárulása nélkül nem lehet a gyerekeknek bizonyos tartalmakat népszerűsíteni a közoktatásban.”

Felvetésünkre, hogy mi új következhetne még ebben a témában a 3,6 millió szavazatból, hiszen a népszavazás kérdései már amúgy is meglévő jogszabályok megtartását célozták, a miniszter azt mondta: „Ez a nagyon határozott választói válasz az Alaptörvény szellemiségéből levezetve a jogszabályok szintjén mindenképpen indokol egy részletes és alapos szabályozást.”

Reviczky Zsolt

Mivel a kormány „gyermekvédelmi” népszavazásával illetve az azt megelőző nemzeti konzultációval is érintett, már tavaly nyáron elfogadott, és a bírálatok szerint a Fidesz által homofóbbá hangolt pedofilellenes törvény eredeti projektgazdája is a Fidesz-frakciót vezető Kocsis Máté volt, a miniszterjelölt vele fog majd egyeztetni a további jogszabályi lehetőségekről, mert mint mondta:

Nekem akkor vannak ötleteim, amikor egy politikai egyeztetés eredményeképpen kell valamit tenni, mert nekünk az a feladatunk, hogy az Alaptörvény szellemében és azzal összhangban a megfelelő jogszabályokat papírra vessük a javaslatok alapján.

Varga Juditot az Országgyűlés 8 kormánypárti igen és 3 ellenzéki nem szavazat mellett alkalmasnak találta arra, hogy újabb 4 éves ciklusra ő vezesse az Igazságügyi Minisztériumot. A szavazás előtt Varga Judit beszédében összefoglalta a bizottságnak a tárcája által az elmúlt 4 évben végzett munkát, felsorolta az elért eredményeket, mint például azt, hogy sikerült “az Isten, haza, család eszméjét szolgálni a 9. Alaptörvény-módosítással”, amely rögzítette, hogy az anya nő, az apa férfi. Ehhez kapcsolva megemlítette a bizottság előtt is a népszavazás jelentette jogalkotói feladatot, amelynek részleteiről őszig egyeztetnek majd a Fidesz-frakcióval.

A közmédia továbbra is egyszerűen elhallgatja, hogy megbukott a népszavazás

A miniszterelnök szerint bár a „gyermekvédelmi" népszavazás jogi értelemben nem kötelező érvényű, a végeredménye miatt „egyenesen politikai kötelezettség áll fönn, amit a kormánynak végre kell hajtania". Hogy mire készül genderügyben a kormány, egyelőre nem tudni, de hogy nem fogja levenni a napirendről, az biztosnak tűnik.

A 10. Alaptörvény-módosításra is kitért a miniszterjelölt, mondván: a covid-járvány is rendkívüli kihívásokat hozott, de végül minden helyzetben megtalálták a “legmegfelelőbb válaszokat”, és részint ennek az időszaknak a tapasztalata ihlette az Országgyűlésben nemrég elfogadott 10. módosítást, mert “nem vagyunk tökéletesek, az élet színessége és a jogalkotás merevsége mindig kihívás elé állítja a jogalkotót” – ilyen kihívás most példája szerint a szomszédban zajló háború is.

Valóban, a 10 éve életbe lépett, és “gránitszilárdságúnak” tekintett, de már tizedszer módosított alaptörvény legutóbbi kiegészítésénél főleg az ukrajnai háborúra és a humanitárius segítségnyújtásra hivatkoztak a kormány és a kormánypártok, amikor ezeket nevesítve terjesztették ki a kabinet számára a rendeleti kormányzás folytatását lehetővé tevő veszélyhelyzeti kategóriát. Pedig a mondott okok kezeléséhez Alaptörvény-módosításra nem is lett volna szükség, erről itt írtunk:

A gyakorlatban semmi szükség a csütörtökön bejelentett újabb Alaptörvény-módosításra, de politikailag jól eladható

Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.

Varga bizottsági meghallgatásán a DK-s Sebián-Petrovszki László részéről felmerült, a miniszter elmegy-e az Európai Parlament (EP) Pegasus-ügyi vizsgálóbizottsága elé. Válaszában a miniszterjelölt – Orbán Viktor és más illetékes miniszterek nyilatkozatait ismételve – azt mondta, hogy a 2010-es választás óta “Magyarországon törvénytelen megfigyelés nem volt, az igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések is részletes szabályok alapján működnek. Arra a DK-s politikusnak sem válaszolt, ahogy korábban a hvg.hu-nak sem, hogy ő írja-e alá ezeket az engedélyeket, vagy államtitkárára bízza ezt. Az EP-s vizsgálatról pedig azt mondta:

az Európai Parlamentnek nincs semmilyen hatásköre ebben, a vizsgálata jogalap nélküli, ráadásul értelmetlen is, mert az információkhoz úgysem férhet hozzá, hiszen a nemzetbiztonsági kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak."

Kapott kérdést Varga az ülésen is nemcsak a Völner-botrányról – amire ott azt mondta, hogy Magyarország jogállam, a törvények mindenkire vonatkoznak, a nyomozás pedig zajlik –, hanem a korrupció elleni közdelemről is, mivel Sebián-Petrovszki szerint a korrupciós ország-rangsorokban Magyarország egyre rosszabb helyekre csúszik le. Varga úgy reagált: ő ezeknek a statisztikáknak nem igazán hisz, viszont annak a másiknak igen, amit idézett is, és eszerint Magyarország az uniós átlagnál kétszer nagyobb arányban indít nyomozásokat, eljárásokat olyan korrupciós ügyekben, ahol az OLAF  visszásságot jelez.

Varga Judit a jelölti meghallgatásán részéletesen beszélt a "szívügyének" számító áldozatsegítési programokról és a kapcsolati erőszak visszaszorítása érdekében tett jogszabály-szigorításokról, változtatásokról, de arra a kérdésre például, hogy ez esetben miért nem tartják fontosnak a kormánypártok, hogy Magyarország ratifikálja végre a nők elleni erőszakot elítélő Isztambuli Egyezményt, azt válaszolta, hogy "nem az egyezményekben és a papírokban hiszek". A miniszterjelölt fontos témának nevezte a tárcájához máshonnan frissen átkerült fogyasztóvédelem ügyét, e témában – mint mondta – "tele vagyunk ötletekkel, lelkesedéssel".