Schadl-Völner-ügy
Máig nem tudjuk pontosan, ki lehet "Tóni, Barbara és Ádám", de legalább azt már sejtjük, hova tűnt Schadl György kisrepülője és luxusautói. Számos kérdőjel maradt még az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében (amibe a végrehajtói kamara elnöke mellett Völner Pál igazságügyi államtitkár is belebukott), ezeket igyekszünk tisztázni, tartsanak velük!
Az Európai Bíróság jogállamisági témában hozott, a magyar kormány számára kudarcos ítéletét kérdésekre nem válaszolva, 3 percben kommentáló Varga Judit igazságügyi minisztert a Kormányinfóról távozóban a Pegasus-ügyben kérdezte a hvg.hu, főleg azért, mert az ő és Völner Pál szerepével összefüggésben a Péterfalvi-jelentés után felmerültek kérdőjelek.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Péterfalvi Attila elnök által vezetett vizsgálata ugyanis a többek között a Pegasus kémszoftverrel végzett, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések engedélyeztetésére is kitért, és megállapítása nem megnyugtató. Varga Judit korábban ugyanis azt nyilatkozta, hogy
az engedélyek ki vannak szervezve az aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja”.
Csakhogy – hívta fel a figyelmet Péterfalvi is a jelentésben – a nemzetbiztonsági törvény “kifejezetten az igazságügyért felelős miniszter jogkörébe utalja az engedélyezési jogkört és nem ad felhatalmazást az engedélyezési jogkör átruházására“. Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása pedig ismeri ugyan a “kiadmányozási jogot” a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését.
Ráadásul egy 2018-as Alkotmánybírósági határozat egyértelművé teszi: a kiadmányozási jogkörben eljáró személynek csak aláírási joga van, amely aláírási jog nem tartalmaz döntési jogosultságot”. Péterfalvi a jelentés szerint megkérdezte – az azóta a végrehajtói kar botrányába belebukó és korrupcióval gyanúsított – Völnert, aki azt válaszolta, hogy a jelentésben vizsgált esetekben "a miniszter akadályoztatása miatt helyettesítési jogkörben kerültek aláírásra az engedélyek”.
Ezzel a válasszal a jelentésben Péterfalvi megelégedett, és nem firtatta tovább, hogy vajon Varga miniszter minden esetben átadta-e az aláírási jogot Völnernek – évente átlagosan mintegy 1200 ilyen titkos megfigyelés engedélyét hagyják jóvá a tárcánál –, utóbb pedig a hvg360-nak adott interjújában azt mondta, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága rendelkezik ellenőrzési jogkörrel e téren, így ha akarja, a bizottság vizsgálhatja ezt a kérdéskört.
Ezért is kérdeztük Varga Juditot az engedélyezésről, de a miniszter szerint minden törvényesen zajlott e téren, és alapvetően a gyakorlat azóta sem változott. A rövid interjúban arra már nem is volt módunk rákérdezni a miniszternél, hogy például indult-e vizsgálat a tárcánál annak kiderítésére, hogy Völner engedélyezőként visszaélt-e a tudomására jutott érzékeny információkkal, kiszivárogtatott-e ilyeneket netán azoknak, akik a gyanú szerint őt milliókkal fizették le.
