3500 milliárd forintnyi EU-forrás kifizetését függesztené fel az Európai Bizottság - derül ki Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős biztosának július 20-i, a magyar kormánynak címzett leveléből, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa posztolt ki a Facebookon. A szankcióról már tudni lehetett – emlékeztet a volt EP-képviselő, aki hozzáteszi: azt azonban nem, hogy arról már júliusban tájékoztatta a brüsszeli testület a magyar kormányt.

A levél része a jogállamisági eljárás keretében folyó párbeszédnek, az ebben megfogalmazott kritikákra kellett a kormánynak augusztus 22-ig válaszolni, ennek fényében pedig a bizottság szeptember 22-ig dönt arról, a Tanács elé viszi-e a forrásmegvonást. A mechanizmus szerint a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban minősített többségre van szükség ahhoz, hogy megvétózzák a bizottság javaslatát.

Az Eurologus a napokban arról írt, hogy szeptember 21-én fogadja el az Európai Bizottság a saját álláspontját, amelyet azonnal el is küldenek a magyar kormánynak. Információink szerint arra nincs esély, hogy az eljárást lezárja a brüsszeli testület, tekintettel arra, hogy a magyar vállalások egyelőre nem elfogadott jogszabályok – márpedig az említett időpontig nem ülésezik a parlament. A kormány a napokban ugyan elfogadott több kormányhatározatot, amelyben nyíltan az uniós kritikákra válaszolva tesznek ígéretet a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítésére - például egy független korrupcióellenes tanács létrehozásával, ezekben a határozatokban azonban szeptember 21-nél későbbi dátumok szerepelnek.

Vagyis az eljárás addig folytatódni fog, és várhatóan szankciókra is javaslatot tesznek, amíg a törvények hatályba nem lépnek. És bár elvileg külön folyamatokról van szó, amíg a jogállamisági eljárás folyik, addig az uniós költségvetésből (MFF) és a helyreállítási alapból származó források is blokkolva lesznek, olyan kormánynak ugyanis nem fognak EU-s finanszírozást biztosítani, ahol a pénzek felhasználása nem átlátható - jegyzi meg a politikus.

A Jávor Benedek által kiszivárogtatott levélből az is kiderül, pontosan mit vár el Brüsszel. Az ügyészség jogi gyakorlata mellett a legfőbb kritika a közbeszerzési rendszer korrupciógyanús működését illeti. Úgy tűnik ráadásul, hogy nem csak az egyszereplős tenderekről esik szó – amelyek csökkentését a kormány szintén megígérte –, de az irányított eljárásokról, a nagy számú – sokszor több tízmilliárdos – keretmegállapodásokról, amelyek akár évekre bebetonoznak egy kormányközeli vállalkozást (pl. Mészáros Lőrinc köreit a vasútépítésekben, Balásy Gyula cégeit az állami hirdetéseknél, stb.), összeférhetetlenségekről, illetve az amúgy is teljesen átláthatatlan közalapítványok felmentéséről a közbeszerzési szabályok teljesítése alól. A bizottság arra is felhívja a figyelmet, hogy ilyen szabálytalanságokra már a 2007-2013-as, illetve a 2014-2020-as EU-költségvetés idején is számtalan példa akadt, ezt bizonyítja az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak számos vizsgálata is. Brüsszel emiatt rendszerszintű problémákat lát, amelyeket csak súlyosbít az ügyészség részrehajló tevékenysége.

De ezt még lehet fokozni: a levélben Hahn szóvá teszi azt is, hogy a magyar kormány előző körben adott válaszai nem felelnek meg a valóságnak vagy hiányosak, szemben a bizottság objektív, pártatlan és fair értékelésének, amelyet az elérhető forrásokból szerzett releváns információkra alapozott, ahogy azt az eljárás előírja - emlékeztetnek. Ennek részeként például 270 ezer közbeszerzési eljárás dokumentumait nézték át 2005 és 2021 között.

A bizottság szerint a kormány nem csak az állami megbízásokkal kapcsolatban nem nyújtott elegendő információt, de az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban sem, pedig itt is a helyzet romlását állapította meg a brüsszeli testület. A korrekcióra, kiegészítésre ugyanakkor még lehetőséget adnak, teszik hozzá – az ezzel kapcsolatos egyeztetések intenzitására az azóta eltelt másfél hónapban a magyar kormány is többször utalt már.

Mindezek ellenére azonban a levélben Johannes Hahn arra utal, hogy a dolgok állása alapján az Európai Bizottság arra tesz javaslatot a Tanácsnak, hogy zárolják a kohéziós politika azon programjait Magyarország számára, amelyeknél az előző támogatási időszakban jellemzően közbeszerzéseken keresztül juttattak pénzt a kedvezményezettek számára. Ilyen a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, a közvetlen és közvetett hatósági ellenőrzés alá eső források esetében egyaránt. Mivel ezekben az esetekben a tenderek aránya 85-90 százalékos, a bizottság úgy ítéli, a kockázat alá eső források aránya 70 százalék, ennek megfelelően az elérhető pénzek 70 százalékának felfüggesztését javasolja. Ez Jávor Benedek számítása szerint 3500 milliárd forintos korrekciót jelent a teljes, mostani árfolyamon nagyjából 8 ezer milliárdos keretből – pontosabban azt, hogy mivel még nem állapodtak meg ezekről a programokról, a jóváhagyás ne is szülessen meg, amíg a rendszerszintű problémákra nem hoz megoldásokat a kormány.

A dokumentum ezen a linken érhető el angol nyelven.