Orbán Viktor több szempontból is túlzott, amikor magyar egyetemek nemzetközi dicsőségét zengte

„Van egy óriási egyetemfejlesztésünk. 2010-ben egyetlen magyar egyetem sem volt a világ első 5 százalékában, a tavalyi évben pedig már volt 11 ilyen magyar egyetem” – mondta Orbán Viktor az idei tusványosi beszédében. A miniszterelnök nem nevezte meg, de vélhetően a brit Times Higher Education (THE) rangsorra gondolhatott, és az 5 helyett ott is inkább a legjobb 10 százalék lett volna a helyes érték.

Ám ez sem jelent feltétlenül minőségjavulást, hiszen úgy kerültek be 12 év alatt a hazai intézmények ebbe a klubba, hogy 199-ről 1500 fölé nőtt a rangsorolt egyetemek száma. A tavalyi toplistán a Semmelweis Egyetem szerepelt a legjobban: a 201–250. helyen. Vagyis az első kétszázban továbbra sincs magyar intézmény, bár az orvosi egyetem csak egy leheletnyivel maradt le onnan, ami jelentős előrelépés, hiszen 2021-ig stabilan a 400–500-as ligában mozgott.

Ám félrevezető egyetlen rangsorból – pláne annak megnevezése nélkül – messzemenő következtetéseket levonni. Ezt jól mutatja, hogy például a szintén brit Quacquarelli Symonds (QS) 2024-re kiadott, ugyancsak sokat idézett összesített listájára az eltérő módszertan miatt nem került fel a Semmelweis, ahogyan a 2023-asra sem. Az is változó, melyik rangsorban melyik magyar egyetem szerepel a legjobban, és az is, hogy hány intézmény jut fel ezekre egyáltalán.

A top 10 számok egytől tízig, avagy hogyan is működnek a rangsorok?

Az objektívnek látszó lista is (többnyire) szubjektív. Ezt járja körül egy idei szakkönyv.