Az elmúlt másfél hétben három olyan eset is bekerült a hírekbe, amikor több tucat migránst talált a rendőrség Budapesten: egyszer Orbán Viktor házától pár száz méterre, kétszer pedig a belvárosban, a hetedik kerületi Holló utcában és a Múzeum körúton. Előbbi két esetben a bevándorlók túlnyomó többsége, összesen több mint 170-en török vagy kurd származásúnak vallották magukat (akárcsak az a fiatalkorú fiú, aki Mórahalomnál fenyegette fegyverrel a magyar rendőröket nemrég), ami azért meglepő, mert Törökország nem tartozik azok közé az országok közé, amelynek lakói tömegesen menekülnének illegálisan Nyugat-Európa felé.

"Mindenhol pelenkák voltak, meg gyerekcipőket is találtunk. Egészen piciket" - Megnéztük, hogyan zsúfolódhatott össze 86 ember illegálisan egy belvárosi lakásban

Néhány napon belül két helyszínen is több tucat illegális bevándorlót kaptak el a rendőrök Budapesten. Múlt héten Budán, a miniszterelnök házának közelében, hétfőn pedig Pesten, a bulinegyed közepén intézkedtek a hatóságok. Megkerestük a rendőrséget, hogy mit kezdenek az új jelenséggel, és elmentünk a hetedik kerületi Holló utcába is, hogy utánajárjunk, milyen az, amikor nyolcvan ember zsúfolódik össze illegálisan egy belvárosi lakásban.

Hogy a fenti eseteken kívül hány, magát töröknek valló migránst kaptak el hazánkban, azt nem lehet pontosan tudni. Nem csak azért, mert az állampolgársági adatok önbevallásosak és az illegálisan érkezők többsége nem rendelkezik érvényes útlevéllel (vagy legalábbis nem mutatja be azt), hanem azért is, mert a rendőrség az esetek túlnyomó részében csak felsorolja a származási országokat, de nem közöl statisztikát arról, hogy honnan hányan érkeztek.

Egyáltalán nem biztos, hogy törökök

Elképzelhető ugyan, hogy épp most egy törökök csempészésére szakosodott hálózatot füleltek le a magyar hatóságok, de Egeresi Zoltán Törökország-szakértő a hvg.hu-nak azt mondja, nem tartja valószínűnek, hogy hirtelen tömegesen érkeznének törökök illegális úton Magyarországra.

A nyugat felé emigráló, török állampolgársággal rendelkező embereket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója szerint jellemzően három csoportba lehet besorolni.

A gazdasági migránsoknak általában nem Magyarország a cél, hanem azok a nyugat-európai országok (Németország, Franciaország), ahol jelentős török diaszpóra van, ahol van ismertségi háló, amely segíthet az út és az új élet legális megszervezésében is. Hazánkban a török közösség kicsi, 3-4 ezer fősre tehető – magyarázza Egeresi. Ráadásul a gazdasági okokból emigráló törökök számára nem igazán lenne indokolt, hogy az illegális útvonalakat és az embercsempészek szolgáltatásait válasszák, mivel van elérhető, legális módja annak, hogy vendégmunkásokként kapjanak vízumot. (Helyi civilek és ellenzékiek szerint csak a debreceni BMW-gyár beruházásán több ezer török vendégmunkás dolgozhat).

Rajtuk kívül vannak olyanok, ők a második csoport, akik azért menekülnek Törökországból, mert a „terrorizmus elleni küzdelem" jegyében, politikai alapon üldözik őket azért, mert vagy a Kurd Munkáspárthoz, azaz a PKK-hoz, vagy a 2016-os katonai puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózathoz kötik őket. Közülük egyébként a kurdoknak is van nyugat-európai kapcsolati hálója, ezért ők is inkább arrafelé emigrálnak a szakértő szerint, a Gülen-mozgalom tagjainak többségét pedig már vagy évekkel ezelőtt letartóztatták, vagy korábban elmenekültek Törökországból.

A harmadik csoportba tartozhatnak azok, akik Törökországból érkeztek ugyan, de nem török állampolgárok, hanem az ottani környező országokból érkező menekültek.

Törökországban menekültstátuszt hivatalosan csak Európából érkező emberek kaphatnak, miközben az országban élő közel 4 millió, nem európai menekült egyre nagyobb terhet jelent Erdogan rendszerének. A gazdasági válság és az infláció miatt egyre több török aggódik azon, hogy a bevándorlók „elveszik a munkáikat", illetve hogy az ő ellátásukra fordított pénz a török embereket segítő szociális ellátásból hiányzik. Bár a Törökországban élő menekültek többsége, nagyjából 3,6 millió ember szír állampolgár, akiknek annyiban speciális státuszuk van, hogy őket (ellentétben például az afgán vagy iráni menekültekkel) nem toloncolhatják ki, és jogosultak orvosi ellátásra is, az egyre növekvő feszültség, és a státuszuk hosszú távú rendezésének kilátástalansága miatt közülük folyamatosan sokan indulnak Európa felé, gyakran embercsempészek segítségével.

Azt csak találgatni lehet, hogy azok, akik illegális úton érkeztek Magyarországra, majd a rendőrség kezére kerültek, miért vallanák magukat török állampolgárnak, ha igazából nem azok. Magyarország ugyanis nem tesz különbséget a kitoloncoláskor az emberek között az állampolgárságuk szerint, az illegális migránsokat abba az országba viszik vissza a magyar hatóságok, ahonnan eredetileg bejutottak. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarországon fogják el a Törökországból az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon keresztül az EU-ba érkezőket, akkor őket Szerbiában teszik ki.

Az ugyanakkor elképzelhető, hogy ezzel a gyakorlattal nincsenek tisztában azok, akik embercsempészek segítségével próbálnak nyugatra jutni, és mivel Törökország volt a tranzit országuk, úgy vélik, jobban járnak azzal, ha a szülőhazájuk (mondjuk Afganisztán) helyett oda kerülnek vissza.

Tényleg nőtt a Budapesten elfogott migránsok száma?

A rendőrség honlapjára naponta felkerül az „országos határrendészeti összesítő", ebből derül ki, hány illegális bevándorlót tartoztatnak fel naponta, az adatokat megyékre, időnként településenként is lebontják. Közlik azt is, az elfogott bevándorlók milyen állampolgárnak vallották magukat és nyilvánosságra hozzák azt is, hány embert állítottak meg a határon. Ezek közül több adat heti bontásban is látható.

2022 azonos időszakával összevetve az látszik, hogy kevesebb bevándorlót kaptak el idén belföldön, az ő számuk azonban nagyobb mértékben emelkedett hétről hétre. A két évvel ezelőtti adatokhoz képest azonban majdhogynem megkétszereződött a határon átjutott, majd elfogott menekültek száma. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyár, annak is a második fele évek óta az az időszak, amikor a statisztikák szerint a legtöbb migránst kapják el az országban, így nem tűnik valószínűnek, hogy a grafikonon látható növekvő tendencia az év végéig, vagy akár még tovább kitart majd, a heti adatok várhatóan inkább csökkenni fognak a közeljövőben.

Ha országszerte egyre több menekültet kapnak el, akkor logikusnak tűnik, hogy a fővárosban is több ilyen eset lesz. A június elejétől összegyűjtött adatok szerint azonban szeptemberben arányaiban is több budapesti elfogás volt. Míg júniusban hét, júliusban hat, augusztusban pedig öt olyan nap volt, amikor itt is tartóztattak fel menekülteket, addig szeptemberben eddig minden második napra jutott rendőrségi akció (az adatokat szeptember 24-ig vizsgáltuk). Az alkalmak mellett azonban az elfogott illegális menekültek száma is lényegesen megugrott, a három nyári hónap alatt összesen 81 embert kaptak el, szeptemberben ez a szám már 360 volt.

Messzemenő következtetéseket azonban így sem érdemes levonni, mert bár elsőre magasnak tűnhet a 360-as adat, az országosan elfogott több mint 16 ezerhez képest eltörpül. Ráadásul a feltartóztatások legnagyobb része, 10-ből nagyjából kilenc nem meglepő módon a Szerbiával határos Csongrád-Csanád megyében történik, a fennmaradó 10-15 százalék oszlik el a többi 18 megye és a főváros között.

Ezek közül Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyék szerepelnek aránylag sokszor a statisztikákban, valamint Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyékben láthattunk az átlagosnál magasabb adatokat az elmúlt hónapokban, szeptemberben pedig már Budapesten tartóztatták fel a harmadik legtöbb menekültet, 2,2 százalékukat. A megyénként elkapott illegális bevándorlók számát havi bontásban az alábbi térképeken illusztráltuk:

 

 

 

Miért ugorhatott meg a fővárosban talált illegális bevándorlók száma?

A statisztikák vizsgálatakor fontos észben tartani, hogy azok nem feltétlenül tükrözik azt, hogy hány illegális bevándorló halad át az egyes megyéken, csupán a rendőrségi akciók helyszínéről kapunk képet. Arra, hogy hirtelen több feltartóztatás történt Budapesten, lehetséges magyarázat lehet az is, hogy a hatóságok egy olyan bűnszervezet nyomaira bukkantak, akik egy-egy éjszakára épp itt bújtatják az általuk csempészett menekülteket.

Néhány héttel ezelőtt a Nógrád megyei Diósjenő polgármestere írta egy Facebook-bejegyzésben, hogy új migrációs útvonal jött létre a Börzsönyben. Az, hogy az elmúlt hónapokban az embercsempészek nem csak Ausztriába, hanem Szlovákiába is egyre több menekültet szállítanak, megmagyarázhatja azt is, miért találnak a hatóságok is több illegális bevándorlót a fővárosban és környékén.

Ahogyan azt az új útvonalról szóló riportunkban is írtuk, Szlovákiában szeptember végén tartanak előrehozott választásokat, ahol Robert Fico kampányának egyik meghatározó témája a migráció. Így többekben felmerült, politikai okok is lehetnek amögött, hogy az embercsempészek aktívabbak a magyar-szlovák határ közelében.

"Itt kaptak el múltkor egy 50 fős csapatot, kinyitottam nekik a kultúrházat, hogy ne ázzanak" - Végigmentünk az embercsempészek új, börzsönyi útvonalán

Az egész egy Facebook-bejegyzéssel kezdődött. "Az elmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy döbbenetesen megnőtt az embercsempész tevékenység a régiónkban. Migrációs főútvonallá változott a Börzsöny, így községünk is" - írta a hegy lábánál fekvő Diósjenő polgármestere.

Nem ez lenne az első példa erre, azt már az egyre durvuló embercsempész-balesetek hátteréről szóló, év eleji cikkünkben is bemutattuk, hogy amikor nő Magyarországon a diplomáciai nyomás, akkor a magyar hatóságok látványosan ráfekszenek az elfogott illegális bevándorlókról szóló „sikersztorik” kommunikálására.

 

Felborult, fának csapódott, rendőröknek hajtott - Mi állhat az egyre durvábbnak tűnő embercsempész-üldözések mögött?

Egyre több országúti autóbalesetről kiderül, hogy embercsempészek és menekültek érintettek benne. Ám ez igazából a jéghegy csúcsa, amire a schengeni rendszer komoly válságtüneteként is tekinthetünk.