Felborult, fának csapódott, rendőröknek hajtott – Mi állhat az egyre durvábbnak tűnő embercsempész-üldözések mögött?
Egyre több országúti autóbalesetről kiderül, hogy embercsempészek és menekültek érintettek benne. Ám ez igazából a jéghegy csúcsa, amire a schengeni rendszer komoly válságtüneteként is tekinthetünk.
„Realizáltam az egészet, hogy fiatal vagyok, úgymond élet-halál között, akkor gondoltam át az egészet, hogy tényleg ott kell lennünk fejben, és hogy szeretném még látni anyukám” – egy drámai videóban halálközeli élményként mesélt Bóna Eliza, a rendőrség 19 éves őrmestere arról, hogy november 14-én fényes nappal, a forgalmas M5-ösön felé lőttek egy fehér furgonból.
Mint később kiderült, a kisteherautóban 21 menekültet szállított két iráni embercsempész, akiket végül TEK-es hajsza után fogtak el Budapesten. Az esetről, amelyben szerencsére senki nem sérült meg, a rendőrautók fedélzetikamera-felvételeinek, és a rendőrök rádióbeszélgetéseinek részleteit is nyilvánosságra hozta néhány nappal később a rendőrség:
Ez volt az egyik legdurvább embercsempészhajsza, amiről a rendőrség részletesen beszámolt, de az elmúlt hónapokban egyáltalán nem mennek ritkaságszámba a police.hu-n az autós üldözésbe és/vagy közúti balesetbe torkolló, de megakadályozott embercsempészési kíséretekről szóló beszámolók. Október óta átlagosan minden hétre jutott ilyen híradás:
- Október 3-án a 87-es úton egy olyan kocsi ütközött rendőrautónak, amelybe 12 migránst zsúfoltak be.
- Október 25-én felborult egy embercsempész autó Balástyánál, egy ember meghalt.
- Október 28-án egy embercsempész Szombathelyen a rendőröket meglátva felhajtott a járdára, de nem tudta kikerülni a rendőrautót, így nekiütközött a kisbuszával.
- November 1-én Tatabányánál az vetett véget egy autósüldözésnek, hogy az embercsempész kiugrott a mozgó furgonból és gyalogszerrel próbált tovább menekülni (erről megosztották az egyik rendőrautó fedélzeti kamerájának videófelvételét).
- November 13-án Ruzsa közelében tisztázatlan körülmények között fának csapódott egy kocsi, amely 12 migránst szállított, közülük nyolc sérült kórházba került.
- November 14-én történt a bevezetőben részletezett hajszán kívül az is, hogy Zsanánál farakásnak csapódott egy rendőrök elől menekülő embercsempész, aki a terepjárójában 14 migránst szállított, ők mind megsérültek a balesetben.
- November 30-án rendőrök elől menekülve defektet kapott egy embercsempész, aki ezután gyalog próbált meglépni, de elfogták és gyorsított eljárásban már el is ítélték.
- December 13-án helikopterrel fogtak el egy igazoltatás elől menekülő embercsempészt Bugac közelében.
- December 18-án tizenegy ember sérült meg, amikor a rendőrök elől menekülve felborult és ripityára tört egy embercsempészkocsi az M1-esen.
- December 21-én Újrónafőn vágódott bele egy fába egy furgon, amelyben 22 menekültet szállítottak, közülük 14-en megsérültek az ütközésben.
- December 27-én két rendőr megsérült, amikor egy autósüldözés során szándékosan hajtott neki egy rendőrautónak egy grúz embercsempész Budapesten (erről másnap videót is közzétett a rendőrség).
- Január 4-én mozgó autóból ugrott ki egy rendőrök elől menekülő embercsempész.
- Január 5-én egy ember meghalt és hatan megsérültek, amikor fának csapódott egy migránsokat szállító autó az M5-ösön, a sofőr elmenekült a helyszínről, később eszméletlen állapotban találtak rá a rendőrök.
- Január 9-én felborult egy migránsokat szállító, rendőrök elől menekülő autó Bács-Kiskun megyében, a sofőr meghalt és mind a 8 utasa megsérült.
- Január 11-én két sérültet kellett kórházba szállítani, miután árokba borult egy tizenhét embert szállító embercsempész kisteherautó a Veszprém vármegyei Iszkáznál.
Végignézve ezen a listán, felmerül a kérdés: vajon csak a rendőrség sajtóosztálya feküdt rá jobban azoknak az ügyeknek a kommunikálására, amikor autósüldözés és/vagy közúti baleset után fogtak el embercsempészeket, vagy valóban megszaporodtak az ilyen esetek. Ennek a tisztázására adatkéréssel fordultunk az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, hogy megtudjuk, hogyan alakult 2015 óta az ilyen esetek száma, de végül csak azt a választ kaptuk, hogy „jelenleg elemzik” az adatokat, így egyelőre nem tudnak érdemben válaszolni a hvg.hu kérdéseire.
Ebben a cikkben így a nyilvánosan hozzáférhető adatokat és nyilatkozatokat áttekintve, szakértő megszólalók segítségével vesszük végig azt, milyen magyarázatai lehetnek annak, hogy mostanában látványosan megszaporodtak a durvább embercsempészfogásokról szóló híradások.
Nagyobb a „migrációs nyomás”?
A kormány szeptember elején, amikor bejelentette „a tömeges bevándorlás miatti” válsághelyzet meghosszabbítását, arra hivatkozott, hogy 2022-ben már több mint 162 ezer határsértőt fogtak el a magyar határon, amíg egy évvel korábban ugyanez a szám 30 ezer volt. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) tavalyi adatai valamivel kevesebb határsértőről szólnak, de szintén jelentős növekedést mutatnak, azt írják:
a Szerbián keresztül az EU-ba vezető, úgynevezett nyugat-balkáni migrációs útvonalon 2022-ben 145 ezer illegális határátlépést regisztráltak.
Ez a szám a tavalyelőtti 62 ezernek több mint a kétszerese, de nehéz látni, hogy pontosan mit jelent hazánkra nézve, már csak azért is, mert ehhez a nyugat-balkáni útvonalhoz számolják azokat, aki Romániánál vagy Horvátországnál jutnak át az unió határán. Az osztrák Bűnügyi Rendőrség embercsempészettel foglalkozó főnöke, Gerhard Tatzgern azt állítja, hogy az illegális migránsok zöme jelenleg a magyar–szerb határon lép be az EU-ba.
Ami az idei évet illeti, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György a múlt héten, az M1-en arról beszélt, hogy január első két hetében több mint 4500 határsértőt fogtak el, és csaknem 40 embercsempész ellen indítottak büntető eljárást a magyar hatóságok.
„Az adatok alapján valóban növekvő tendenciát mutat a Magyarországon keresztülhaladó migránsok száma, ami azt jelezheti, hogy megnőtt a kereslet az embercsempészek »szolgáltatásaira«. Az országba való bejutás nehézsége pedig okozhatja azt, hogy vakmerőbbek lettek az akcióik, hiszen magasabbak a költségek, így kudarc esetén több a veszítenivaló” – mondta a hvg.hu-nak Kováts András, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. Azt azonban hozzáteszi, hogy "mivel nem dolgozunk a határon, és jelenleg nincs együttműködésünk a rendőrséggel sem, mi is csak a hivatalos statisztikákra tudunk hagyatkozni”. Kováts hangsúlyozza, hogy
a tényleges számokról fogalmunk sincs, mivel 2020 óta Magyarországon alig folytatnak le idegenrendészeti eljárást, és nem indítanak menekültügyi eljárást az okmányok nélkül beutazók esetében, hanem egyszerűen csak visszakényszerítik az embereket a szerb határon felállított kerítés túloldalára.
Ez nemcsak emberjogi szempontból problémás, hanem azért is, mert követhetetlenné teszi, hogy ugyanaz az ember hányszor jelenik meg a statisztikákban. Sőt, az esetek többségében azt is ellehetetleníti, hogy meg lehessen különböztetni az embercsempészektől és az emberkereskedőket, akik az embereket akaratuk ellenére szállítják, kizsákmányolás céljából.
Nem működik a határkerítés?
Ha valóban több migráns érkezik Magyarországon keresztül az EU-ba, akkor az vagy azt jelenti, hogy hatékonyabban jutnak át az emberek a déli határkerítésen, vagy azt, hogy Románia (és akár Ukrajna) felé kerülik ki azt.
Orbán Viktor már tavaly elismerte, hogy a határkerítés nem áthatolhatatlan, konkrétan úgy fogalmazott, hogy „a fokozódó nyomás miatt nem zár légmentesen”. A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ettől nem vált okafogyottá a határzár, amelynek segítségével szerinte 2022-ben 250 ezer határátlépési kísérletet sikerült megakadályozni.
A hvg360-on Földes András decemberben részletesen bemutatta, hogyan jutnak át a határkerítésen a menekültek, ebből a riportból az derült ki: úgy működik az embercsempészet, mint egy utazási iroda.
A menekültek nem euró tízezrekkel a zsebükben vágnak neki a veszélyekkel teli útnak, hanem odaadják a pénzzé tett vagyonuk nagy részét egy otthonmaradt megbízható rokonuknak, ismerősüknek. Az út előtt csak az induló összeget kell kifizetniük a saját országukban székelő irányítónak, hogy aztán az egyes szakaszok teljesítése után utalják a további részleteket.
A szerb–magyar határig eljutók úgynevezett „sétáltatók” segítségével, de egyedül másznak át a határkerítésen, és ezután egyedül kell eltalálniuk az embercsempészek által előre megadott, magyarországi találkozási pontra, ahonnan továbbszállítják őket nyugatra.
Mivel ebben a rendszerben az embercsempészeket csak a teljesített szakaszok után fizetik ki, minél tovább jut egy migránsokkal túlzsúfolt jármű Magyarországon belül, annál nagyobb a veszteségük, ha megfogják őket a magyar rendőrök. Ez a megnövekedett tét is logikus magyarázata lehet annak, hogy miért vállalnak be egyre veszélyesebb manővereket és egyre vakmerőbb menekülési kiséleteket.
Nő a diplomáciai nyomás?
Arról, hogy a déli határkerítést mennyien próbálhatják meg Románia felé megkerülni a Balkán felől érkező menekültek közül, még annyira sincsenek megbízható adataink, mint a Szerbiából érkezőkről. Az ugyanakkor beszédes, hogy Ausztria kancellárja tavaly decemberben azzal indokolta Románia schengeni csatlakozásának megvétózását, hogy 20 ezer illegális bevándorló jutott Románián keresztül Ausztriába úgy, hogy a román hatóságok tudtak róluk.
Karl Nehammer (ÖVP) azt nem fejtette ki, hogyan jutottak erre a Románia által vitatott számra, és arra sem tért ki, hogy az osztrák hatóságok szerint ebből mennyien érkezhettek Magyarországon keresztül. A román schengeni csatlakozást támogató osztrák alkancellár viszont ugyanebben az időben határozottan azt állította, hogy
a valóságban a problémák Magyarországgal vannak.
Werner Kogler (Zöldek) a Kleine Zeitungnak adott interjújában arról beszélt, nem járja, hogy Ausztriában a szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vesznek 100 ezer menekülteket, aztán közülük 75-80 ezerről kiderül, hogy már megjárták Magyarországot. Szerinte az Osztrák Néppárt (ÖVP) logikája alapján hazánkat ki kellene rúgni Schengenből, mert innen történik a legtöbb nem regisztrált átkelés Ausztriába.
Az osztrák európai ügyekért felelős miniszter, Karoline Edtstadler (ÖVP) pedig konkrétan úgy fogalmazott, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormánynak felelősséget kell vállalnia, az Ausztriába hazánkon keresztül érkező migránsokat pedig Magyarországnak is regisztrálnia kellene.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik Magyarországra, hogy ne jussanak át innen Ausztriába, de Ausztriát is szorongatják Dél-Németországból, főleg Bajorországból
– magyarázza a helyzetet Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. Kováts szerint ez a diplomáciai probléma a "kutya, a macska és az egér" meséjére hasonlít, amikor egymást hibáztató felek egész láncolata alakul ki. Ez tulajdonképpen a schengeni rendszer kríziséhez vezet, hiszen napirenden tartja a belső határokon az ellenőrzés visszaállításának kérdését.
Ezzel egybecseng, hogy Németország tavaly októberben arra hivatkozva hosszabbította meg a határellenőrzést az osztrák–német átkelőkön, hogy az utóbbi időben megnőtt a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma.
Sikerporpaganda?
Az, ha valahol a nyugati országrészben, autós üldözés után fognak el egy embercsempész furgont, Magyarországon nehezen kommunikálható sikerként, hiszen leleplezi azt, hogy nemcsak a határon, de az ország nagy részén is zavartalanul át tudtak jutni. Külpolitikai szempontból ugyanakkor most fontos feladata a magyar hatóságoknak azt mutatni, hogy növelik az úgynevezett „mélységi ellenőrzések” számát, és ezek az akciók hatékonyan meg is akadályozták a migránsok Ausztriába jutását.
A Migration Aid vezetője úgy látja, tavaly ősszel valóban voltak kiugró hetek, de azóta nem érzékelhető durvább „migrációs nyomás”. Siewert András a hvg.hu megkeresésére most azt nyilatkozta: "az embercsempészeket és a velük szemben fellépő rendőröket a 2015 körüli években is láttuk, amikor a szerb–magyar határnál dolgoztunk, de akkor nem került be minden egyes ilyen akció a rendőrségi hírekbe.
Manapság már úgy tűnik, egy közlekedési balesethez kapcsolódóan is ki kell emelni, ha abban embercsempészek utaztak.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
