“El nem tudja képzelni, hogy mi volt itt, legalább nyolczsáknyi szemetet vittem le, itt a fal mellett derékig állt halmokban” – mondja az egyik takarító. Hétfőn napközben talált a rendőrség "állampolgári bejelentés" után 86 migránst egy belvárosi, Holló utcai házban. Az érintett lakás ajtajában állunk másnap, hogy a szemtanúkat kérdezzük. Az első emeleti folyosó jelentős részét takarítófelszerelés foglalja el, háromfős brigád igyekszik eltüntetni a nyomokat.

Kilátás a lakás teraszáról

hvg.hu

A nagyjából ötven négyzetméteres ingatlan egy hálóból és egy amerikai konyhás nappaliból áll és minden jel arra utal, hogy ahogy a házban a lakások többségét, ezt is leginkább turistáknak adhatják ki. Eiffel-tornyos stockfotók sorozata a falon, piszoár a fürdőben.

“Azt majd egy asztalos megcsinálja, biztos a gyerekek ugráltak rajta” – mutat a takarító az ágy felé, amelynek deszkáinak nagy része már kettétört. Matracnak nyoma sincs. “Azt levittem, tele volt hugyozva, ne tudja meg, hogy nézett ki. Egyébként mindenhol pelenkák voltak, el se tudom mondani, hogy mennyi, meg gyerekcipőket is találtunk. Egészen piciket” – teszi hozzá a kezével mutatva.

A társasház ajtaja folyamatosan tárva-nyitva áll. Itt tényleg szinte csak turisták fordulnak meg, a folyosókon kihelyezett feliratok magyarul és angolul is olvashatók, és a lakások legalább kétharmadánál kulcsszéf árulkodik arról, hogy gyakran cserélődnek a lakók.

“Onnan tűnt fel, hogy történik valami, hogy elkezdtek itt leugrálni a teraszról", meséli az ötemeletes házban lévő Tyutyu Tattoo egyik munkatársa. "Potyogtak az égből, akkor néztem ki és láttam, hogy itt vannak a rendőrök”. A legfurcsább szerinte az volt, hogy balhé nélkül történt minden, állítása szerint a rendőrök csak nézték, ahogy egy-két migráns elszaladt a Király utca felé.

hvg.hu

Az épület a bulinegyed közepén, a Gozsdu udvar közvetlen szomszédságában van, a földszintjén egy szépségszalon, egy kávézó és a már említett tetoválószalon üzemel, szemben pedig egy nappal leginkább horrorfilm-díszletre emlékeztető játékterem áll teljesen üresen. A legtöbb közeli vállalkozás munkatársa szerint “nem volt botrányszaga a dolognak”, alig láttak valamit azon kívül, hogy délelőtt tizenegy körül kiértek a rendőrök, és lezárták az utcát. Bár a helyszínelés legalább két-három órán keresztül tartott, néhány elvezetett migránsnál többet senki nem látott hétfőn, az azt megelőző napokban pedig még ennyit sem, így azt se tudták megmondani, mennyi ideig lakhattak a lakásban.

“Arra azért kíváncsi lennék, hogy a szomszédok hogy nem vettek észre ebből semmit, de végül is pont felettünk van a lakás, és mi is csak akkor hallottunk egy kis bútortologatást, amikor már a rendőrök is itt voltak” – mondja a tetováló. Amikor három brit nőt kérdezünk arról, ők előző nap is itt voltak-e már, rávágják, hogy igen, és megörülnek, hogy valakinek elmondhatják, hogy nem volt víz az épületben, inkább el is mentek egy fürdőbe. A razziáról nem tudnak semmit, mire visszaértek délután, már nyoma sem volt semminek.

A Holló utcai társasház bejárata

hvg.hu

Hogy mi történt az elfogott emberekkel azután, hogy a rendőrség megjelent a helyszínen, a Belügyminisztériumtól és a BRFK-tól próbáltuk megtudni, de választ csak az utóbbitól kaptunk. Mint írják, az ügyben embercsempészet gyanúja miatt nyomoznak ismeretlen tettes ellen, a részleteket a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében tisztázzák majd. A hetedik kerületi önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy a menekülteket kihallgatták a hatóságok, a rendőrség tájékoztatása szerint pedig már vissza is vitték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz, akárcsak a múlt héten a XII. kerületben talált kilencven embert.

Országos határrendészeti összesítő címmel a rendőrség területi bontásban adja ki a statisztikát arról, hány illegális bevándorlót tartóztattak fel naponta, emellett "folyamatosan értékelik a bűnügyi-közbiztonsági helyzetet", de nincs olyan indok, ami alapján fokozott készültségre lenne szükség – írta megkeresésünkre a BRFK. A hétfői napról szóló adatok szerint egyébként aznap összesen 935 határsértőt tartóztattak fel, és 502 főt akadályoztak meg abban, hogy illegálisan lépjen be az országba.

Az illegális migráció alakulásáról szóló heti bontásból ugyanakkor jól látszik, hogy az elmúlt hónapban nagy mértékben nőtt mind a határon megállított, mind a már belföldön elfogott és visszaküldött illegálisan itt tartózkodók száma, összegük két hete már majdnem elérte a tízezret. Ha a korábbi évek statisztikáit nézzük, az is kiderül, hogy az évnek ebben az időszakában máskor is több határsértőt találtak az átlagosnál, 2021-ben azonban még a legtöbb intézkedéssel záródó héten is csak feleannyi bevándorlót kaptak el, mint két héttel ezelőtt, amikor több mint 5200 embert utasítottak ki az országból.

police.hu

police.hu

police.hu

Hogy az embercsempészek új útvonalat választottak mostanában, arról mi is írtunk. A Börzsönyön át mennek Szlovákiába, mi is végigmentünk az útjukon, polgármestereket, rendőröket is kérdeztünk, itt olvashatják erről szóló riportunkat. Hogy a két nagyobb budapesti elfogásnak van-e ehhez köze, azt nem tudni biztosan, de logikusnak tűnhet, hogy ha a déli határtól kell eljutni az északiig, akkor budapesti megállót is be lehet iktatni az útba. Az viszont egyelőre rejtély, hogy miért törökök menekülnek újabban illegálisan Budapesten keresztül, vagy ha nem azok, akkor miért mondják magukat töröknek.

"Itt kaptak el múltkor egy 50 fős csapatot, kinyitottam nekik a kultúrházat, hogy ne ázzanak" - Végigmentünk az embercsempészek új, börzsönyi útvonalán

Az egész egy Facebook-bejegyzéssel kezdődött. "Az elmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy döbbenetesen megnőtt az embercsempész tevékenység a régiónkban. Migrációs főútvonallá változott a Börzsöny, így községünk is" - írta a hegy lábánál fekvő Diósjenő polgármestere.

Az elfogottakat a rendőrség tájékoztatása szerint tehát az ideiglenes biztonsági határzárhoz viszik vissza, ami a jogvédők szerint nincs rendben. “Az, hogy kidobják ezeket az embereket a szerb puszta közepére nemcsak embertelen, de az uniós joggal is szembemegy” – mondta lapunknak az ügyről Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogásza. A magyar törvények ezt automatizmusként írják elő az országban szabálytalanul tartózkodókkal szemben. Egyedül arra van lehetőség, hogy ha bűncselekmény gyanúja merül fel egy ilyen emberrel szemben, azt kihallgassák, de ezután ugyanúgy visszakényszerítik a déli határ túloldalára. A gyakorlatról 2020-ban az Európai Unió Bírósága ki is mondta, hogy ellentétes az uniós joggal, a vonatkozó magyar törvényeken azonban azóta sem változtattak.

Egy “normálisan működő országban”, ha valaki nem tudja igazolni, hogy legálisan tartózkodik ott, az érintett személyt az idegenrendészetnek meg kell hallgatnia és mérlegelnie, hogy szorul-e segítségnyújtásra, esetleg sérülékeny csoporthoz tartozó emberről, például a szülei nélkül érkezett gyerekről van-e szó. Mivel a csempészett emberek között akár beteg vagy azonnali segítségre szoruló emberek (pl. szexuális erőszak túlélői) is lehetnek, így akár kórházi kezelésre is szükségük lehet. Nagyon fontos, hogy lehetőséget adni nekik arra, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be, sorolja Szekeres.

Ezzel szemben a jelenlegi gyakorlat nem biztosít legális hozzáférést a menedékkérelemhez, nem oldja meg a menekülést kiváltó okokat sem, csak hozzájárul a szenvedésükhöz azzal, hogy – legális utak hiányában – a szervezett bűnözés karmaiba löki őket. Emellett pedig biztonsági kockázatot is jelent – teszi hozzá. Ha ugyanis mindenféle vizsgálat, eljárás nélkül utasítanak ki az országból mindenkit, aki nem tudja igazolni személyazonosságát, akkor az is előfordulhat, hogy egy körözött bűnözőt engednek szabadon a magyar hatóságok a határon, aki így könnyedén eltűnik az Unión kívül.

A származási országba tilos visszaküldeni valakit, ha fennáll a veszély, hogy ott embertelen bánásmódnak vagy kínzásnak tennék ki, harmadik országba pedig csak akkor küldhető, ha ott hajlandók befogadni – ezeket a szabályokat azonban a magyar jogrend gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyja. “Szerbia szuverenitását naponta megsértjük azzal, hogy oda szállítjuk ezeket a menekülteket” – mondja a Helsinki Bizottság jogásza, aki nem osztja egyértelműen azt az álláspontot, hogy Magyarország nem számít célországnak a menedékkérők szemében. Szerinte az embertelen eljárásnak bár lehet ilyen hatása, de a hatályos törvények nem alkalmasak arra, hogy az ország területére érkező menekültek számát csökkentsék, csak ezeknek az embereknek a szenvedéseit növelik.