Trükkös jogi érveléssel próbálja ellehetetleníteni nyolc fóti civil a helyi akkumulátorgyárakat

Annak ellenére, hogy országos szinten is egyre komolyabb ellentéteket váltanak ki a gombamód szaporodó akkumulátorgyárak, érdemi fogást civilként nem talált rajtuk senki. Eddig. Fóton is lefutották a kötelező köröket: megvolt a kötelező fideszezős, orbánozós, durva kiszólásokkal tarkított lakossági fórum, a helyiek egy része megijedt, mások az ingatlanjaik értékéért kezdtek el aggódni.

Ám amikor július közepén, amikor a feszült hangulatú, kiabálós lakossági fórumon jártunk, már látszódott egyfajta összefogás a civilek között az akkumulátorgyár ellen. Azóta pedig

nyolc fóti civil külön-külön indított pert a Pest Vármegyei Kormányhivatal ellen, hogy a bíróság kimondja: perképesek ebben az ügyben. Ezek a tárgyalások kezdődtek el kedden.

Az ügy lényege, hogy a város közigazgatási határain belül két akkuipari beruházás indult volna el rövid időn belül: a kínai BYD tervezett oda összeszerelőüzemet, ami amúgy jogilag gyárnak minősül, valamint a dél-koreai HTNS hozott volna létre egy olyan létesítményt, ahol veszélyes anyagok tárolását végezték volna.

 

A civilek azonban megtámadták azt a kormányhivatali határozatot, amelyben a hivatal megállapította, hogy lakóingatlan nincs a gyárak úgynevezett hatásterületén, vagyis azon a területen, amin a BYD és a HTNS esetleges környezeti hatásai érződnének. Más kérdés, hogy a gyárak szerint egyáltalán nem lesznek környezeti hatások, legalábbis a nyári lakossági fórumon a Hello Parks egyik vezetője azt mondta, hogy a zárt csarnokokból káros anyag egyáltalán nem fog kijutni.

A civilek azzal érvelnek, hogy a BYD és a HTNS úgy kértek külön-külön környezethasználati engedélyt maguknak a kormányhivataltól, hogy nem nyilatkoztak az egymás tevékenységére való hatásuk veszélyességéről, sem azok elhárításáról. A fótiak szerint mindezt annak ellenére sem tették meg, hogy a két cég tudott egymás jelenlétéről.

A civilek azt akarják kimondatni első körben a bírósággal, hogy ingatlanjaik a két akkuipari létesítmény hatásterületén vannak. Ekkor lennének perképesek, és ez után támadnák meg bíróságon a BYD-nak azóta kiadott környezethasználati engedélyt.

Érveik szerint a kormányhivatal nem számolt az úgynevezett dominóhatással, vagyis azzal, hogy ha az egyik csarnokban baleset történik, akkor az a másikra is hatással lehet. A hatásterületnek pedig itt van kiemelt jelentősége, a civilek szerint ugyanis a BYD és a HTNS csarnokai nincsenek elég messze Fóttól, mindössze négyszáz méterre vannak egy lakóparktól. A civilek feltételezik, hogy jóval nagyobb kárt okoz, ha úgy történik baj, hogy a két akkuipari cég egymás mellett van, mintha két, egymástól messze lévő egységről lenne szó.

Közigazgatási perről lévén szó a felperesek, vagyis a fótiak vannak bizonyítási kényszerben a kormányhivatallal szemben a bíróság előtt. Az, hogy a két akkumulátorgyár együttes hatásterülete valójában mekkora, szakértő tudja megállapítani, a szakértőre viszont a felpereseknek kell összedobniuk a pénzt. A bíró ezért javasolta nekik a peregyesítést, amit a fótiak ügyvédje szinte biztosra ígért, azonban egyeztetnie kell erről hivatalosan az ügyfeleivel.

 

A civilek indítottak egy pert ugyanezen ok miatt, a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által a HTNS-nek kiadott engedélye miatt is, ott hamarosan eljuthatnak a szakértő hivatalos felkéréséig is, a fótiak ügyvédje pedig szeretné elérni, hogy az ott elkészülő véleményt használhassák a kormányhivatal ellen indított perben is.

A bíró azt is kérte a fótiak, valamint a kormányhivatal ügyvédjétől, hogy állapodjanak meg közösen a szakértő személyében. Egy szakértői vélemény viszont már van, Fóton ugyanis a helyiek által vezetett civil szervezet, a Foton 2023 kérésére közjegyzői megbízással egy szakértő a BYD-val kapcsolatban már megállapította, hogy a gyár környezeti hatása jelentős. A fótiak ügyvédje kedden azt kérte a bíróságtól, hogy ezt a szakértői véleményt küldjék el majd annak a szakértőnek is, akit majd a per során ki fognak rendelni a helyzet újbóli kivizsgálására.

Egyelőre egyébként egyik cég sem kezdhette el fóti működését.

A csarnokokba értesülésünk szerint ugyan beépítették a munkához szükséges elemeket, de a gyártás nem kezdődött el.

Mitől jelentős a fóti sztori?

Magyarországon 2017 óta van jelen a Gödön működő Samsung SDI, amivel a helyi lakosoknak számtalanszor meggyűlt a bajuk. A magyar akkugyárakkal kapcsolatos előítéletek nagy része Gödről ered, ott ugyanis volt halálos baleset, illegális építkezés, de előfordult az is, hogy a városi kutakból, csatornákból hasonló anyag bukkant fel, mint amit a gyár területén tűzoltásra használnak.

Általános képként alakult ki a legtöbb érintett helyi fejében, hogy az akkumulátorgyártás veszélyes üzem.

Főleg úgy, hogy bár a törvényi háttér szigorú, és a hvg360 által kikért kormányhivatali határozatok is bizonyították, hogy az ellenőrök büntettek már azért is, ha egy targoncában benne maradt a slusszkulcs, de a büntetések mértéke nagyságrendileg össze sem hasonlítható azzal a profittal, amit a gyárak összehoznak. Míg a büntetés néhány milliós, legdurvább esetben százmillió körüli összeg, addig a magyarországi akkuipari létesítmények beruházói milliárdokat kaszálnak.

 

Egyelőre azonban a lakossági tiltakozásoknak nincs különösebb hatásuk, sőt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemzetellenesnek nevezte azokat, akik olyan mozgalmakat hoznak létre, amik miatt nem Magyarországot választja beruházási célként egy akkumulátorgyár.

Fóton azonban a BYD és a HTNS egyelőre el sem kezdhették a működést a civilek miatt, ilyenre korábban Magyarországon nem volt példa. A kormányhivatal ellen indított közigazgatási perük következményei pedig jelentősek lehetnek, ha győznek. Ha bíróság mondaná ki, hogy a kormányhivatal hibázott, később pedig hatóság állapítaná meg, hogy az akkugyár és a vegyianyagtározó túl közel van Fóthoz, az mutathat egy jogi lehetőséget minden olyan civilnek, aki a környékére tervezett akkugyár ellen jogilag fel szeretne lépni.

Ősszel cikksorozatban mutattuk be, hogy milyen balesetek történtek a magyarországi akkumulátorgyárakban. Ezekről itt olvashat bővebben:

 

Anett a soron még dolgozott, Niki a mosdóban már hányt - jegyzőkönyvek tanúskodnak a súlyos akkugyári balesetekről

Mérgezések sora, áramütés, ismeretlen gázok, kigyulladt gyártósor - ez csak néhány példa azon balesetek közül, amik az utóbbi években történtek a magyarországi akkumulátorgyárakban. Kikértük a kormányhivataloktól az akkugyárakat érintő határozatokat, ezek alapján tártuk fel, mik történtek az elmúlt három évben a Távol-Keletről idetelepült gyárakban.

Robbant a tartály és két munkást vitt magával - jegyzőkönyvek az akkuipari balesetekről, II. rész

A SungEel Hitech Hungary Kft.-nek két akkumulátorfeldolgozója is van Magyarországon, egy Bátonyterenyén, egy pedig Szigetszentmiklóson. Utóbbi jelenleg nem működik, a katasztrófavédelmi engedélyét egy súlyos, két ember halálát okozó robbanás miatt visszavonták. Egy másik üggyel kapcsolatban újdonság, hogy a Nógrád megyei kormányhivatal határozata egy helyen egy tavalyi bátonyterenyei eseményt is halálos balesetként említ.

Behajolt a gyártósorba, beszorult, egy héttel később a Honvédkórházban halt meg - jegyzőkönyvek az akkugyári balesetekről, III. rész

A gödi Samsung SDI az első akkumulátorgyár volt Magyarországon, amelyben egy súlyos baleset történt, de nem kizárólag a gyár hibájából. A gyárról azonban a kormányhivatal sokszor megállapította, hogy a munkások odabent súlyos veszélynek vannak kitéve. A Samsung viszont nemzetgazdaságilag kiemelt státusza miatt sérthetetlennek tűnik: hiába építkeznek, vagy kezdenek el használni épületeket engedély nélkül, megússzák pénzbüntetéssel.