Több egyetemi szerveződés – amelyek például az ELTE-n és a Corvinuson működnek – és szakszervezet arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy utasítsa el a nemrég benyújtott, szavazás előtt álló törvénytervezetet, ami egyszemélyi vezetést és „vállalatirányítási rendszert" vezetne be az MTA-tól négy éve elvett 18 intézményből álló alapkutatási hálózatban. Felhívták a figyelmet, hogy

a törvénytervezetet hatástanulmányok és egyeztetések nélkül nyújtotta be a kormány.

Arról a hvg.hu is írt, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter ebben azt javasolja: a kutatóhálózat 9 tagú Irányító Testülete helyett annak elnöke egy személyben dönthessen a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, ő hagyja jóvá a célokat, feladatokat, és ő működtessen egy „komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert”. Erről itt írtunk bővebben:

Központosítják a kutatóintézetek irányítását, a Nobel-díjas Krausz Ferenc intézetét a Semmelweis Egyetem alapítványa kapja

A hatalom nagy része az elnök kezébe kerül az Irányító Testület helyett. Az egykori akadémiai kutatóintézetek hálózatának már magyar neve sem lesz, csak egy angol rövidítés.

Az öt egyetemi szerveződés és két szakszervezet közös közleménye szerint „a Magyar Tudományos Akadémiától négy éve elvett, alapkutatásokat folytató intézetek kálváriájának újabb stációja", hogy a kormány példátlan hatalmat összpontosítana a kutatói hálózat újonnan kinevezett elnökének kezébe a pénzügyi források önkényes elosztásától kezdve egész intézetek megszüntetéséig.

A tervezet lehetővé tenné számára a kutatóintézetek egységes, központi vezetésű vállalattá történő átszervezését, úgymond „a világ élvonalába való kerülés” érdekében – írják, csakhogy álláspontjuk szerint „az alapkutatás nem menedzselhető vállalatirányítási módszerekkel”, így „az előzetes szakmai vita nélküli változtatások borítékolható eredménye a kudarc: lassú halódás vagy összeomlás”.

(Nyitóképünkön Csák János miniszter)