Jelentősen csökkent tavaly nyárhoz képest a gyermekvédelemben dolgozó gyermekjogi képviselők száma, akkor országosan 23 szakember dolgozott ezen a területen, tehát minden megyére jutott legalább egy képviselő, azóta régiós elosztásban mindössze 16-an vannak – írja a Népszava. 

A gyermekjogi képviselők a családjukon kívül, állami gondoskodásban élő kiskorúak képviseletét látják el, feladataik közé tartozik többek között az állami gondozásban élő kiskorúak látogatása, személyes fogadóórák tartása, ahol bizalmasan megoszthatják velük a gyerekek sérelmeiket, félelmeiket. Ha szükséges, Szükség esetén a gyermekjogi képviselő segít megfogalmazni a panaszokat, és kezdeményezheti azok kivizsgálását is. 

Munkájukat a Belügyminisztériumhoz tartozó Integrált Jogvédelmi Szolgálat felügyeli, így a lap érdeklődött a tárcánál, mi az oka a létszámcsökkenésnek, érdemi választ azonban nem kaptak. A minisztérium annyit írt, a szolgálat főosztály jogállású, jogvédelmi biztos által vezetett önálló szervezeti egységeként 57 munkatárs közreműködésével integráltan látja el a beteg-, ellátott-, és gyermekjogokkal kapcsolatos jogvédelmi tevékenységét. Hozzátették, a gyermekjogi képviselők a hatályos jogszabályok mentén végzik mindennapi tevékenységüket és „egyben elkötelezettek a gyerekvédelmi rendszer biztonságának erősítése iránt”. 

A kegyelmi botrány után elfogadott gyermekvédelmi törvénycsomag célja papíron a rendszerben gondozottak és a velük foglalkozók helyzetének javítása, könnyítése, a gyermekek jogainak érvényre juttatása. Ennek a célnak és elvárásnak mond ellent a jelenlegi helyzet, hiszen az elméleten kívül nem látszik állami törekvés a jelzőrendszer gyakorlati megerősítésére, hiszen a gyermekjogi képviselő épp a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja – írja a Népszava. 

Nyitóképünk illusztráció.