A nevét nyilvánosságra nem hozó állampolgár szerint az Alaptörvényt sértette a Kúriának az a vasárnapi döntése, hogy – az Alkotmánybíróság rá nézve kötelező határozata alapján – a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) számolja meg újra a fővárosi főpolgármester-választáson leadott és érvényesnek minősített összes, csaknem 800 ezer szavazatot.

Ez a számlálás már a vége felé közeledik, de a beadvány szerzője szerint a Kúriának nem volt joga az NVB-re bízni az újraszámlálást, mert ezzel egy újabb fellebbezési lépcső került be a rendszerbe törvényes alap nélkül, hiszen az NVB újabb döntése ellen éppen a Kúriához lehet majd fordulni. Ezért a Kúriának magának kellett volna elvégeznie az újraszámlálást.

Az Alkotmánybíróság Hörcherné Marosi Ildikó vezette, csütörtökre csak emiatt összehívott tanácsa azonban azt állapította meg, hogy a panasz írója nem igazolta érintettségét az ügyben. Az, hogy budapesti lakos, és maga is szavazott, nem elég, hiszen alkotmányjogi panaszt az tehet, akit a támadott döntés közvetlenül és személyében érint. Emellett az indítvány egyébként sem felel meg a feltételeknek: „alkotmányossági összefüggéseket bemutató, érdemi vizsgálatot megalapozó indokolást a hivatkozott alapjogok tekintetében nem tartalmaz”.

Ezért az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszt.

Ez nem változtat azon, hogy ha pénteken az NVB az újraszámolt szavazatok alapján véglegesnek szánt eredményt hirdet, azzal szemben tényleg újra a Kúriához fordulhat, aki törvénysértést lát, annak döntése ellen pedig még egyszer az Alkotmánybírósághoz. Vagyis az NVB határozata csak akkor jelenti majd a hosszúra nyúlt történet lezárását, ha senkinek nem lesz ellene kifogása.