Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Sulyok Tamás köztársasági elnököt és Orbán Viktor miniszterelnököt is üdvözölte az államalapítás ünnepének alkalmából Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor – szúrta ki a 444 a Belta belarusz állami hírügynökség felületén.
Lukasenka Sulyoknak azt írta, hogy „amint az ön helyesen megjegyezte a nekem küldött üzenetében, az államok közti együttműködés legfőbb alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet elvei iránti feltétlen elkötelezettség. Az alapvető alkotmányos normáknak és nemzeti érdekeknek megfelelően Minszk és Budapest évek óta fejleszti a kétoldalú kapcsolatokat országaik népei javára.”
Az Orbánnak írt levélben Lukasenka örvendezett azon egy sort, hogy Magyarország „békeszerető politikát folytat”, majd megjegyezte, milyen jó, hogy a „nehézségek ellenére” mind Fehéroroszország, mind Magyarország hű maradt elveihez, mitöbb, kölcsönösen előnyös, egyenrangú együttműködést alakítottak ki egymással. De itt nem állt meg: szerinte ez az együttműködés „a tiszteletre és a nézetek hasonlóságára épül”.
„Fehéroroszország nemcsak szavakban, hanem tettekben is mindig kiállt a békekezdeményezések és az európai stabilitás mellett. Ezért nagyra értékeljük Magyarország álláspontját, amely fontos helyet foglal el az európai politikában, és határozott lépéseket tesz a béke megteremtése érdekében” – hízelgett a diktátor a júliusban béketurnézó magyar miniszterelnöknek. Neki levele végén egészséget, energiát, erőt, békét, boldogságot, a magyaroknak pedig jólétet kívánt.
